Fotó: Demokrata/Vogt Gergely
Borbély Ádám
Hirdetés

A zeneszerző Egressy Béniről 1901-ben elnevezett, forgalmas zuglói köztéren hajnal óta ferdén csapkod a márciusi eső. Behúzott nyakú diákok, tarka munkaruhás építőiparosok, lassú léptű, ruhazsákos hajléktalanok és a nyomukban csoszogó idősebbek, akár a fecskék, mind oltalmat nyújtó ereszalját keresnek.

– Ezek szerint először nem a Horváth Csaba vezette hivatali alvilággal kezdjük? – érdeklődöm Borbély Ádámtól, aki a balliberálisok gazemberségei és a lecsúszottak sanyarú sorsa között emigyen tesz különbséget:

– Amit most láthat majd, azt én nem alvilágnak, inkább nehéz sorsú emberek kiszolgáltatottságának nevezném, amit viszont a kerület valóban alvilági vezetése folyamatosan kihasznál a mai napig ahelyett, hogy érdemben segítene rajtuk. Például a 2017-es időközi választás előtt sonkát, kolbászt, túrót osztogattak nekik, sőt hallani lehetett olyanról is, hogy a Tóth Csaba-érában még a lakbértartozásukat is elengedték az MSZP-s siker reményében. Ugyanakkor ha valódi és hétköznapi támogatást kérnek, azonnal elhajtják őket.

Fotó: Demokrata/Vogt Gergely

Annyi bizonyos, a 104-es számú bérház kerítése egy nagy túróst van kolbászból. Sokkal inkább négyemeletnyi nyomorúságból, amit habarcs helyett a gondoskodó Isten keze tart még össze. És ebben a falaiból téglát, ajtófélfát, ablaktokot, csupasz villanydrótokat öklendő önkormányzati romhalmazban emberek, családok élik mindennapjaikat. Azt sem lehet tudni, hányan, mert amelyik ablak nincs kitörve vagy bedeszkázva, amögött jöttünkre azonnal elhúzzák a függönyt, a bejáratot pedig lakatolt vasrács védelmezi.

Korábban írtuk

Borbély Ádám fideszes önkormányzati képviselő, polgármesterjelölt szerint mintegy ezer család él önkormányzati bérlakásban, közülük sokan hasonlóan mostoha, sőt életveszélyes körülmények között, mint ebben a 104-es számú, korábban már bontásra ítélt négyemeletesben. Ugyanakkor napjainkban több száz üres lakás dohosodik a kerületben.

– Bőven akad olyan épületünk, ahová a penészes, ágyi poloskás, lepusztult, 20-25 négyzetméteres, olykor ablaktalan lyukakból át lehetne költöztetni a rászoruló, tartozás nélküli, dolgozó családokat, ám ez elsősorban a kerületi vagyonkezelő miatt akad el.

– Hogyhogy?

– Mert finoman fogalmazva is nekik nem ez az igazi céljuk, hanem a kivéreztetés és a haszonszerzés. Most éppen egy Gyurcsány-párti vezetővel az élen a zuglói vagyonkezelő egy tőrőlmetszett és gátlástalan baloldali kifizetőhelyként üzemel. Mondok rá példát: amíg a jogosan igénylőket azzal tanácsolják el, hogy nincs üres lakás, addig a momentumos Kisné Szivcsovics Nikolett, aki a legutóbbi költségvetés elfogadása óta úgy tűnik, a DK felé tart, soron kívül juthatott önkormányzati otthonhoz, ráadásul a kerületi árak kétharmadáért. Miközben mi, zuglóiak egy helyben toporgunk, szlömösödünk, gettósodunk, aközben a kerület urai sok száz milliós villákban, luxuskörülmények között élnek a budai hegyekben.

Fotó: Demokrata/Vogt Gergely

Könnyen megérthető, hogy a Szemlőhegy utcai Apró-villából vagy a Horváth Csaba-féle II. kerületi pálmafás palotából aláereszkedő szolgálati gépkocsi ablakából senkinek sem „akaródzik” belátni az alja nép lakta Francia úti bádoggettóba vagy a Várna utcai patkányürülékes folyosókra. Sőt, amíg a Dobrev házaspár a véreskezű nagypapától örökölt objektum mellé most vásárolt egy újabb luxusingatlant, addig Horváth Csaba sem maradt veszteg, és épített a II. kerületi után Zuglóban is házat, talán a hozzátartozói lakják…

Ahogy Borbély Ádám sorolja: a Francia úti vasúti töltés mellett a lakóházak tövében bádogváros alakult ki, azt pedig elképzelni is nehéz, milyen körülmények uralkodnak például a Mexikói út és a Várna utca egyes házaiban, miközben a közterek is folyamatosan züllenek, a biztonságérzet pedig kifejezetten rossz. Sötétedés után bátorság kell mondjuk egy Örs vezér vagy Bosnyák téri sétához, netán rákosrendezői andalgáshoz.

De az Egressy téren sem tanácsos andalogni, és nemcsak a ferdén csapkodó márciusi eső miatt, hanem azért sem, mert az udvarokban, üres telkeken összehordott ágybetétekben, rozsdás hűtőkben, babakocsikban, vödrökben és a kupacok között kutakodó macskákban és kutyákban könnyen orra bukhatunk. Az emberi ürülékbe meg az eldobált pelenkákba azoknak az orrát kellene beleverni, akik hagyták ennyire lerongyolódni a zuglóiak életterét.

Pedig a 118 ezer lakosú kerület évente fővárosi összehasonlításban is az egyik legnagyobb bevételből, számszerűen 53 milliárd forintból gazdálkodhat, ami csecsemőtől az aggastyánig közel félmilliót jelent személyenként, mégsem telik arra, amire azonnal kellene.

– Azért nem telik, mert másra költik – mondja erre Borbély Ádám. – A pazarló gazdálkodás mellett sok az ilyen-olyan tanácsadó, a politikai vattaember, és gyakori az egymásnak osztogatás. Ha röviden akarok fogalmazni, akkor annyit mondok, hogy a pazarlás és az ártás szálai nálunk is Gyurcsány kezében futnak össze.

Következő helyszínünkön, a Várna utca 9.-ben lassan már nincs mit kifosztani, legfeljebb patkányokat vihetne még innen a szocialista vezetés, azokat ugyanis, hiába kérik a lakók, lényegében nem irtják. Középkorú, kontyos asszonyság siránkozik Borbélynak a sötét kapualjban, hogy az egyik lakásban mára leszakadt a plafon, mert napok óta beázik a tető, de nem jönnek megjavítani.

– A nagylányommal meg a fiammal hárman szorongunk 25 négyzetméteren, ráadásul WC sincs, csak a folyosó végén – sorolja keserveit. – És mindezért rezsivel együtt 120 ezret fizetünk havonta. Hát élet ez, uraim? – simogatja kérlelőn a polgármesterjelölt karját. – Hiába megyek a hivatalba kérni, könyörögni, pedig higgyék meg, késedelem nélkül fizetünk, és eljárunk dolgozni. Mégis azt kapjuk, nincs másik lakás, és kész.

Újabb lakásba kopogtatunk be. Keszegsovány asszony nyit ajtót, de miután megtudja, mi járatban vagyunk, azonnal megbánja. Férjével meg a szellemi fogyatékos nagy fiával egy húsz négyzetméteres, penésztől szürke falú lyukban vegetálnak évek óta. A konyha két lépés, éppen négy tojás sül ebédre, és először ki kell jönnöm, hogy utánam fotós kollégám is beférjen.

Fotó: Demokrata/Vogt Gergely

– Naponta eljárok takarítani, van úgy, hogy két helyre, az uram is dolgozik, ő egy jó nevű cigány hegedűtanár, volna miből fizetni a nagyobb lakást, de nekem is azt mondták a hivatalban, hogy reménytelen.

Amikor egyetlen szobájuk iránt érdeklődöm, elsírja magát:

– Oda nem engedem be magát, mert szégyellem a nyomorúságunkat. Különben csak ágy van benne, meg a földön egy matrac a beteg fiamnak.

Átázott ruhában, megkaristolt lélekkel térünk vissza a Cinkotai úti Fidesz-bázisra, ami előzőleg volt már pártház, aztán orvosi rendelő is. Mielőtt a hivatali alvilágról kérdezném az öreg épület jelenlegi gazdáját, civil kilétéről faggatom. Azt mondja, a rendszerváltás hajnalán, egy Szolnok megyei kisvárosban született, Pestre egyetemi tanulmányai vetették, Zuglóban pedig azért tudott családjával együtt gyökeret ereszteni, mert 2007-ben a Legyen Ön is milliomos! című televíziós vetélkedőben addig adott okos válaszokat, amíg 3 millió forint nem ütötte a markát. Na, abból meg némi spórolt pénzből vásárolt egy zuglói kis lakást és vált belőle 15 esztendő alatt kerületi közszereplő, önkormányzati képviselő.

A boldogulásnak kétségtelenül lassabb útja ez, mint mondjuk jó pártcsaládba születni vagy horribilis kenőpénzzel kecsegtető parkolási pályázat kellős közepébe csöppenni, amiként ez Zuglóban már többekkel is megesett.

Elsőként említhetjük Horváth Csaba jelenleg még regnáló szocialista polgármestert, aztán Tóth Csaba ugyancsak szocialista képviselőt, akikről az elhíresült zuglói parkolási botrány kapcsán Fuzik Zsolt gyanúsított azt vallotta a nyomozóknak, hogy összesen 250 millió forint kenőpénzt kértek és kaptak tőle. A gyanúsított pontosan megnevezte a korrupciós találkák idejét és helyszínét is.

A két derék és csöppet sem szívbajos szocialista Fuzik Zsolt szerint kijelentette: csak akkor nyerheti el Fuzik cége a zuglói parkolásüzemeltetési munkákat, ha a SIS Parking Kft. a profitja felét visszaosztja nekik. Sőt, Horváth később még havi 3 milliót kért Fuziktól, amit a Kálvin téri California Coffee Company kávézóban az asztal alatt meg is kapott. Ennyiből könnyedén telik pálmafás budai villára meg flancos zuglói házra.

A botrány legfrissebb fejleménye pedig az, hogy Horn Gyula és Gyurcsány Ferenc egykori bizalmi emberét, Baja Ferenc volt szocialista minisztert már gyanúsítottként hallgatták ki egyebek között a zuglói parkolás ügyében is, és készülhet a kihallgatásra Molnár Zsolt szocialista képviselő, mert ő is kért Baja közbenjárásával 40 milliót Fuziktól.

– Mivel még folyamatban lévő ügyről van szó, csak annyit mondhatok, hogy szerintem az MSZP egyik felét a zuglói parkolási botrány, míg a másikat a kerületi vagyonkezelő gazembersége borítja be – összegzi véleményét Borbély Ádám.

Zugló májfoltos szocialista ábrázatánál jóval derűsebb és kisimultabb arcvonásokat mutatnak az állami beruházásokban érintett részek, gondolva például a múzeumfelújításokra, a Magyar Zene Házára, a Puskás Arénára és zöld környezetére vagy a Néprajzi Múzeumra, a Bosnyák téri nagyberuházásra.

– Tipikus baloldali viselkedés, hogy az állami beruházásokat, utalva például a Zene Házára vagy napjainkban a lepusztult Rákosrendező városfejlesztési terveire, mindig kritizálják és ellenzik, míg a zuglóiak és a hozzánk látogatók mindig kedvelik. Fáj nekik, ha Zugló fejlődik, még a Bosnyák téri kivitelező által felajánlott összesen 3,5 milliárd elfogadását is inkább leszavazta a többségében baloldali képviselő-testület, csak ne történjen semmi. Szerencsére külön utakon, de sikerült megegyeznem a felajánló Bayer Construct céggel, így azt a pénzt összesen 11 általános iskola udvarainak a felújítására fordíthatjuk.

Fotó: Demokrata/Vogt Gergely

Zugló komoly történelmi elődökkel büszkélkedhet: Deák Ferenc, Tisza István, Puskás Ferenc vagy akár Rákosi Mátyás, igaz, ő más előjellel. A Lerchenfeld német elnevezést a XIX. században változtatták Zuglóra, ami félreeső helyet, sarkot vagy mocsaras lyukat jelent. Napjainkban zöldterületei okán a főváros tüdejének is nevezik, ebből adódóan az egyik felkapott kerület.

Amíg Újpestet vagy Angyalföldet tipikus munkáskerületnek, addig Zuglót inkább polgárinak tekintették már a Kádár-rendszer évtizedeiben is, ahol a szovjet megszállást követően nagy számban juttattak lakáshoz vidéki és párthű ávósokat, rendőröket, katonatiszteket, irodistákat, képzett szakmunkásokat, de közönséges verőlegényeket is. Jellemző, hogy 1980-ban már 168 ezren laktak itt. Jellemző az is, hogy az 1990. évi rendszerváltás utáni első polgármester, dr. Kardos Zsuzsa SZDSZ-es volt és maradt három cikluson át, mint ahogyan az is, hogy Pető Iván SZDSZ-elnök, akinek az apja ávós vallatótiszt volt, annyira ragaszkodott a liberális fellegvár Zuglóhoz, hogy végül a pártja is itt, egy Gizella utcai épületben múlt ki.

– Szerintem ma már kevésbé számít, ki jobboldali, baloldali vagy liberális, helyette fontosabb, hogy végre meghaladjuk az elmúlt évtizedek gazdátlan, ejtőernyős politikáját minden messziről jött szereplőjével együtt – vélekedik Borbély Ádám.

Azt is mondja, ha megválasztják, azonnal megszünteti a fizetős parkolást Zugló egész területén a zuglói lakosok számára, ami most 300-450 forintba kerül óránként, és amiből ráadásul nem a kerület, hanem csak a vezetői és azok csókosai tollasodtak.

– Ugyancsak eltörölnénk az ingatlantulajdonosokat sújtó igazságtalan garázsadót is, hiszen aki sok pénzért ingatlant vásárolt, annak miért kell pluszadót, közel 30 ezer forint adót fizetnie évente azért, amit egyszer már megvett? – indokolja terveit. – Hasonlóan fontosnak tartom Zugló építési szabályzatának azonnali felülvizsgálatát, különös tekintettel a zöldterületekre, az építmények magasságára, valamint a beépítés zsúfoltságára.

Utoljára hagyja és nem véletlenül az önkormányzat vagyonkezelő cégének, a kerületi baloldal kifizetőhelyének, a korrupciós botrányok egyik fellegvárának azonnali megszüntetését, hiszen évente közel hatmilliárdot szórnak el vagy raknak mások zsebébe.

– Az aranytojást tojó tyúkot le kell vágni, a zuglói botrányoknak és fejetlenségnek pedig véget kell vetni – kísér az iroda kapujáig.

Két nappal a riport felvétele után írta alá Szíjjártó Péter magyar és Táni bin Ahmed al-Zejudi, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere azt a szerződést, amelynek eredményeként a lepusztult rákosrendezői térségben ötmilliárd eurós városfejlesztési beruházás valósulhat meg. Horváth Csaba, a kerület polgármestere pedig minderre úgy reagált egy interjúban, hogy a zuglóiak döntő többsége ellenzi a beruházást…