Bűnszövetkezetben folyt az állami pénzek osztogatása?

Egy 2005-ös rutinellenőrzéssel kezdődött az MSZP egyik újabb pénzügyi botránya. A nyomozás egy vidéken bejegyzett alapítvány könyvelésében talált rendellenességet. Akkor még talán senki nem gondolta volna, hogy az ügy szálai Kiskunhalasról a szocialista párt legfelsőbb vezetéséig futnak. Sőt tovább… Ma már az a kérdés, megőrizheti-e kormányfői pozícióját az a Gyurcsány Ferenc, aki aláírásával hitelesítette a Zuschlaghoz fűződő szervezetek számára az állami pénzek kifizetését?

Zuschlag János, az MSZP kiskunhalasi szervezetének elnöke nemrég a párt hatalmasainál járt. Sejthető volt, hogy magas szinten próbálja eltussolni valahogy az ellene és hat társa ellen indított nyomozást, s Lendvai Ildikónál, az MSZP frakcióvezetőjénél tesz erre kísérletet. Bármit is ígért Lendvai Ildikó Zuschlag Jánosnak, nem volt ideje valóra váltani. A halasi szocialistát ugyanis néhány napon belül őrizetbe vette az ügyészség, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.

Egy múlt szerdai Zuschlag-kihallgatás jelentette az ügyben a fordulópontot. Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes a Demokratának elmondta, hogy Zuschlag János ugyan minden idézésre megjelent, de nem működött együtt az ügyészséggel, azaz nem tett vallomást. Ehhez joga van. A nyomozás azonban olyan bizonyítékokat és összefüggéseket tárt fel az ügyben, amelyek megváltoztatták az eddigi vádat, a csalás gyanúját. Az új minősítés szerint Zuschlag János bűnszövetkezetben követte el tettét, ami súlyosbító körülménynek számít, a Btk. szerint 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztést adhat érte a bíróság.

Az ügyben ez az első jelentős fordulat, mióta 2005-ben megindult a nyomozás. Akkor egy rutin-ellenőzés során figyelt fel a kiskunhalasi ügyészség egyik munkatársa arra, hogy Zuschlagék egyik alapítványánál eltérés van a könyvelés adatai és a hozzájuk csatolt számlák között. Akkor még csak számviteli fegyelem megsértése miatt indult vizsgálat az ügyben… Három év elteltével a nyomozó hatóság egy bűnszervezet körvonalazásáig jutott el.

Ocsovai Tamás egykori sportminisztériumi államtitkárral szemben a kiskunhalasi pártelnök nem tett vallomást, sőt továbbra is hangsúlyozta a vétlenségét. A sporttárca hajdani funkcionáriusa ugyanakkor arról számolt be az ügyészségnek, hogy a pályázati pénzek odaítéléséről a miniszter szobájában egyeztettek, és a tárcavezető beleszólt a források elosztásába. Hallgatásba burkolózott a többi hat gyanúsított is. Azóta azonban az egyik jelezte az ügyészségnek, hogy szeretne írásban vallomást tenni, egy másik pedig későbbi időpontban beszélne az ügyről a nyomozásvezetőnek. Nem tudni, mit közölnek majd az ügyészséggel, de ezek szerint nagyon is van miről vallaniuk.

A pénzek zavartalan áramlásához egy, az átlagember számára átláthatatlan rendszert építettek ki. Ennek egyik döntő intézkedése a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia (GyiK) 2003-as megalapítása volt. 2003. október 18-án Budapesten, az Európai Ifjúsági Központban találkoztak a civil ifjúsági szervezetek ernyőszervezetei, hogy megalakítsák a Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GyIK) nevű fórumot. Két nappal az alakuló ülés előtt Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter egyeztetett a három országos szervezettel. Gyurcsány biztosította őket, hogy a kialakítandó nagy ernyőszervezeten keresztül végre létrejöhet a gyermek- és ifjúsági szervezetek nemzeti szintű képviselete. Ez aztán a kormányzat civil partnere lesz, olyannyira, hogy részt vehet a jogszabályok előkészítésében, az ifjúságpolitikai stratégia megtervezésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. De ami a lényeg, ott lehet a pénzelosztó testületekben is.

Az októberi alakuló ülésre telefonon kellett regisztrációt kérniük a hazai gyermek- és ifjúsági szervezeteknek. Akiknek ez nem sikerült, azokat a rendezők be sem engedték az alakuló ülésre. Vajon csak véletlen-e, hogy a kívülrekedtek többsége valamelyik történelmi egyházhoz kötődő ifjúsági szervezet volt?

A bentlévők egy része kikövetelte, hogy a demokrácia szabályainak megfelelően a kívülrekedtek is szavazhassanak. Ez azt jelentette volna azonban, hogy akkor nem érvényesül a baloldali dominancia a leendő ernyőszervezetben. Ekkor váratlanul bombariadót jelentettek be a rendezők, és felfüggesztették az alakuló ülést. A folytatásra 2003 decemberében került sor. A megismételt alakuló ülésre azonban már meg sem hívták a szervezők azokat az egyesületeket, amelyek októberben a demokrácia elvét emlegették, s valamelyik egyházhoz kötődtek, vagy polgári nézeteket vallottak. A Zuschlag János nevével összefüggésbe hozható egyesületek persze valamennyien ott voltak, s részt vettek a GyiK megalakításában.

Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke is az események szemtanúja volt. Elmondta a Demokratának, hogy Zuschlag János egy busznyi fiatallal érkezett a helyszínre, majd egy különteremből követte a GyiK megalakulását, sőt embereinek utasításokat is adott. Az események menetéből jól látható, hogy a GyiK megalakulásának Gyurcsány Ferenc volt az értelmi szerzője, Zuschlagra csak a végrehajtás feladatai jutottak. Az pedig már valóban nagyon cinikus fordulat, hogy Gyurcsány Ferenc később a saját maga által létrehozott GyiK-kel egyeztetett – mint reprezentatív gyűjtőszervezettel – az ifjúsági törvény előkészítéséről. Mi több, Gyurcsány Ferenc 2004. március 23-án együttműködési megállapodást írt alá a GyiK-el – azaz lényegében véve saját magával.

A Gyermek- és Ifjúsági Konferencia jelentősége a pénzelosztásban mutatkozott meg. Az ügyészség által vizsgált Zuschlag Jánossal összefüggésbe hozott egyesületek három fő forrásból jutottak pénzhez. Pályázatokból, a fővárostól, illetve a minisztériumi támogatásokból.

A pályázati pénzek odaítélésben kulcsszerepe volt a GyiK-nek. Az ifjúsági pénzeket a Gyermek- és Ifjúsági Alapban helyezték el, ezek elnyerésére országos és regionális pályázatokat írtak ki. A Mobilitas irodahálózatai látták el az adminisztratív feladatokat, ellenőrizték a pályázatokat formai szempontok szerint és továbbították a Gyermek- és Ifjúsági Tanácsnak elbírálásra. Ebben a testületben a minisztériumi képviselők mellett zárt pályázaton kiválasztott civil szervezetek delegáltjai ülnek. A támogatásra jelöltek névsora a pályázatot kiíró miniszter asztalára került, akinek ellenjegyzése után lehet csak kihirdetni a nyertes szervezetek listáját.

A miniszternek nemcsak itt érhető tetten a felelőssége, hogy a végső döntés a kezében volt arról, ki kaphasson pénzt, hanem ott is, hogy a pénzek kifizetése szintén az ő aláírásához kötődött. Kizárólag a tárcavezető adhat utasítást a Gazdasági Igazgatóságnak, hogy elkezdje az Államkincstártól kiutalt támogatások kifizetését a nyertes pályázóknak. Gyurcsány Ferenc sportminisztersége kezdetén számos civil szervezet háborgott amiatt, hogy késtek a nyári táboroztatási pénzek folyósításai. A tárca azt közölte velük, hogy a késedelem oka a miniszteri ellenjegyzés hiánya, vagy-is Gyurcsány nem írta alá a kifizetéseket.

Ez a szinte átláthatatlan mechanizmus kifejezetten az állami pénzek elosztására jött létre. Lehetett volna egyszerűbb is, de régi MSZP-s trükk – legyen szó bármely területről – az olyan adminisztrációs dzsungel létrehozása, amelyben a kívülállók számára követhetetlenné válnak a folyamatok, s amelyben elrejthető az egyének, sőt a szervezetek felelőssége is. Bármilyen bonyolult is volt az építmény, akadt, aki mindent látott és értett. Ki lehetett az? Talán Zuschlag János? Vagy valaki más, aki még nála is gyakorlottabb a konspirációs technikákban? Remélhetőleg a vizsgálat végére kiderül.

A GyiK jelentősége növekedett az idők folyamán. A Szociális és Családügyi Minisztérium első embere, Lamperth Mónika 24/2007-es miniszteri rendeletében az idén júniusban a Gyermek és Ifjúsági Konferenciát jogosította fel arra, hogy civil képviselőket küldjön az ifjúsági civil szervezetek két legfontosabb forráselosztó testületébe. Az ifjúsági pénzek elosztásáról országos szinten a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, míg a régiókban a Regionális Ifjúsági Tanács dönthet. A két pénzelosztó helyen a minisztérium delegáltjai mellett az ifjúsági ernyőszervezet tagjai kaptak képviselői helyet, amit eddig nem nyilvános pályázatok útján töltöttek fel. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium idei rendelete a Gyermek- és Ifjúsági Konferenciát bízza meg a forráselosztó testület civil delegáltjainak kiválasztásával. A GYIK pályázatot írt ki a képviselők kiválasztására. Tavaly 600 millió forint felett rendelkezett a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, ennek a 10 százalékát, azaz 60 millió forintot osztottak szét egyéni elbírálás alapján.

A szerző: Cusi

A Zuschlag Jánossal összefüggésbe hozott egyesületek jó része erőnyerőnek számított a pályázatokon. A Biztos Pont Egyesület például 2004-ben hatból négy pályázatával nyert, ami normál esetben kiugróan jó eredménynek számít. Csak a nyári táboroztatási pénzből 4,47 millió forintot szereztek meg. Egy programozási hiba miatt a beadott pályaművek láthatóvá váltak az interneten. A dokumentumok adatlapjaiból kitűnik, hogy a pénzszerzéshez szükséges dokumentáció előállításában segédkezett „Cusi” is. A Biztos Pont Egyesület pályázatait különböző régiókban adták be, hogy ne legyen feltűnő a pénzeső. Az viszont elgondolkodtató, hogyan bonyolíthatja le egy kis egyesület az ország négy egymástól távoli pontján szinte egy időpontban a nyári táborokat.

Az Y-Generáció támogatottsága is kiugróan magas volt. 2003 júliusában a fővárostól jutottak 2 milliós támogatáshoz, néhány nappal később pedig pályázati úton a Gyermek- és Ifjúsági Alaptól nyertek 2,5 milliót. Ugyanez év őszén a sportminisztérium támogatási szerződést kötött az Y-Generációval, ami 1,5 millió kiutalását jelentette a szervezetnek. Az Y-Generáció tagjai olyan magabiztosak voltak, hogy nem számoltak el a korábban folyósított közpénzzel, holott ez törvényi kötelezettségük lett volt. A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa 2005. áprilisi ülésén emiatt visszavont a szervezettől egy 2,5 milliós támogatást. Az Y-Generáció körüli könyvelési gondok azonban nem aggasztották a sportminisztériumot, mert 1,5 millió utalt az egyesületnek.

Azok a szervezetek, amelyek határidőre nem számolnak el az elnyert pénzek felhasználásával, úgynevezett pályázati feketelistára kerülnek. Pályázni pályázhatnak, nyerhetnek is, de pénzt csak az elszámolás után vehetnek fel. Az Y-Generáció az elszámolási problémák ellenére élvezte a döntéshozók bizalmát, mert 2006 februárjában a Nemzeti Civil Alapból 300 ezer forintnyi pályázati pénzhez juthattak.

Érdekes a sportminisztérium pénzügyi aktivitása a Zuschlag Jánossal összefüggésbe hozott szervezetek felé. Az Atlasz Egyesületnek 1,5 milliós egyedi támogatást adott 2003 decemberében, az Y-Generációnak ugyanennyit 2003 novemberében, majd 2005 februárjában. A Szövetség a Modern Magyarországért szintén 1,5 milliót kapott 2003-ban a Gyurcsány Ferenc által irányított tárcától, 2004 januárjában pedig újabb 500 ezer, majd 900 ezer forintos támogatást folyósítottak. Ugyanebben az évben egyedi támogatásként újabb 1,2 millió érkezett a sportminisztériumtól, majd három részletben 2004 őszén összesen 1,5 millió.

Érintett a pénzmozgásokban az MSZP pártalapítványa is. Baja Ferenc, a Táncsics Alapítvány kuratóriumi elnöke az ügyészségi meghallgatásán elmondta, az alapítvány 2004-ben két esetben hagyott jóvá támogatást a Fiatal Baloldal (FIB) részére, ez összesen 4 millió forintot tett ki. A FIB a pénzzel elszámolt, a felhasználásról jelentést írt, ezekben semmi kifogásolnivalót sem lehetett találni az MSZP pártigazgatója szerint. Baja Ferenc azt is megemlítette azonban, hogy egy esetben az Y-Generáció és a Szövetség a Modern Magyarországért Egyesületnek – most mindkettőt Zuschlag János nevéhez köti az ügyészség – vissza kellett fizetnie a Táncsics Alapítvány számára 500 ezer forintot bizonyos felhasználási problémák miatt. Baja Ferenc most azzal fenyegetőzött, hogy ha kiderül a nyomozás során, hogy a Zuschlag-féle ügyben bármiféle kár érte a Táncsics Alapítványt, akkor megteszik a megfelelő jogi lépéseket.

Az ügyészség meghallgatta Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárának feleségét is. Kiderült ugyanis, hogy az egyik alapítványt, az Y-Generáció Egyesületet Arató Gergely kőbányai lakáscímére, a Váltó utcába jelentették be. Jól jellemzi az ügyet, illetve az alapítványok körüli viszonyokat az, amit Szabó Ferenc mondott lapunknak. A főügyész-helyettes szerint ugyanis több pályázati anyagon is szerepelt Arató Gergely feleségének a neve, de kiderült, hogy hamisították az aláírását. Továbbra sem találják Lados Istvánt, Zuschlag János titkárát, aki ellen nemzetközi körözést adott ki az ügyészség.

Őrizetbe vétele előtt többek között arról kérdezték Zuschlag Jánost a nyomozást vezető ügyészek, hogy milyen szerepe volt a kérdéses pályázatok elbírálásában az akkori ifjúsági és sportminiszternek, azaz Gyurcsány Ferencnek. Az ő neve mellett azonban fel kell merülnie más szocialista politikusok neveinek is. Például Jánosi Györgyének, aki Gyurcsány előtt vezette a tárcát, illetve Kiss Péterének és Göncz Kingáénak. Amikor Gyurcsány Ferenc ugyanis megkaparintotta Medgyessy Péter miniszterelnöki székét 2004 kora őszén, rövid időn belül megszüntette saját minisztériumát, a sport és ifjúsági tárcát. A terület először államtitkársági, majd főosztályi szintre süllyedt az Esélyegyenlőségi Minisztériumban, majd a munkaügyi tárcánál. Az alapítványi kiutalások azonban változatlanul folytak.

Így már érthető, miért hallgatott a szocialista párt a reagálással Zuschlag őrizetbe vételéig, kivárták, milyen szintig csapnak fel az ügy hullámai.

Hogyan reagált Zuschlag előzetes letartóztatásba helyezésére az MSZP? A párt választmányi elnöke, Simon Gábor csak azt mondta Zuschlag János őrizetbe vételének hírére, hogy a párt megvárja a vizsgálat eredményét, s akkor tudni fogja, mit tegyen. Lendvai Ildikónál azonban elillant a néhány nappal ezelőtti egyeztetés megértő hangulata. Akkor még ragaszkodott Zu­schlag ártatlanságának vélelméhez, az őrizetbe vétel után azonban úgy nyilatkozott, hogy már korábban ki kellett volna zárni a fiatal kiskunhalasi politikust az MSZP-ből. Ujhelyi István pedig lemondott egy más témában szervezett szocialista párti sajtótájékoztatót, nyilván azért, nehogy azt firtassák az újságírók, vajon milyen szerepet játszott a Zuschlag-alapítványok körül.

Gyurcsány Ferenc tizenkilencre ismét lapot húzott és lakonikus tömörséggel az igazság kiderítését követelte. Márpedig neki az igazságot már korábban is ismernie kellett. Közel állt az ügyben szereplő szervezetekhez. Annyira közel, hogy amikor több, Zuschlag Jánoshoz köthető egyesület új helyiséget kapott Kiskunhalason 2004-ben, ő adta át az irodát ünnepélyes keretek között.

Ami a reakciók hevességét illeti, az SZDSZ ment a legtovább. A szabad demokraták ifjúsági szervezete szerint az ügy minden érintettjét azonnal ki kell zárni a közéletből. Mi ez? Bosszú az egészségbiztosítási vitáért? Megindult persze egy erőtlen mentőakció is Zuschlag Jánosért. Az MSZP kiskunhalasi szervezete ugyan lemondásra, sőt a pártból való távozásra is felszólította őt, ezzel egy időben azonban olyan híreket engednek szárnyra az ottani szocialisták, amelyek szerint a helyi alvilág próbál most elbánni Zuschlag Jánossal, mert nem engedte a bűnözőket a pártpénzek közelébe lopakodni.

Gyurcsány és vazallusai

A normál észjárás szerint ez Zuschlag János közéleti pályafutásának végső állomása. A most harmincéves fiatalember 2000-ben diplomázott történelem szakon. Szakdolgozatát Pázmány Péter életéről és munkásságáról írta. Most újra tanul, elsőéves joghallgató. Az 1998-as választásokon lett listás parlamenti képviselő. Négy évvel később ugyancsak listáról jutott az Országgyűlésbe. 2004 októberében egy otromba antiszemita tréfa miatt le kellett mondania mandátumáról. Neve azonban már az előző esztendőben, azaz 2003-ban is botránykrónikák lapjaira került. Akkor azzal vádolták, hogy társaival együtt tíz fiktív szervezetet hozott létre Szombathelyen a párton belüli erőviszonyok megváltoztatására. Az ügyészségi vizsgálat azonban akkor felmentette Zuschlag Jánost. A kiskunhalasi politikus az alapítványokkal kapcsolatos nyomozás megindulása után magabiztosan nyugtatgatta környezetét, mondván, akkor is felmentették, most is fel fogják menteni.

A szombathelyi fiktív szervezetek ügye persze jóval kisebb epizódnak számít, mint a mostani. Az alapítványokkal kapcsolatos zuschlagi lebukás ugyanis egy átgondolt tervezetre és egy precízen működtetett gépezetre derített fényt, amelyben nemcsak a Zuschlag-féle fiatal szocialisták ténykedését lehet tetten érni, de kormányzati szervezeteket, minisztériumokat, felelős beosztásban levő MSZP-s nagyágyúkat is.

A most vizsgált alapítványi ügy fontos eleme, hogy azon fiatal politikusok kerültek az ügyészség látókörébe, akiket Gyurcsány Ferenc emelt magához a 2002-es választások után. Ez a sajátos csapatépítés már a KISZ-es tábor háttérbe szorításának jegyében zajlott, Gyurcsány a fiatalok körében keresett támogatókat és vazallusokat magának. Ez az az új politikusi hullám, amely minden korábbi szocialista generációnál gyakorlatiasabb és cinikusabb. Tagjaik közül nem egy – Ujhelyi István, Mesterházy Attila – a Fidesz kötelékeiben kezdte pályafutását, ott azonban úgy érezték, túl lassú számukra az emelkedés tempója, túlságosan sovány a lehetséges zsákmány, ezért egy könnyed lépéssel áttáncoltak az MSZP-hez.

Szorul a hurok

Zuschlag Jánosról azt tartja közvetlen környezete, hogy eszes ember, ám egyáltalán nem érdeklik az ideológiai kérdések, nem is foglalkozik velük, csak az előmenetelére és az anyagiakra koncentrál. Zuschlag gyakran dicsekedett azzal, hogy az ő kocsijában pörög a leggyorsabban a kilométer-számláló óra, amint az ország egyik végéből a másikba kell mennie, hogy az egyesületek papírmunkáit felügyelje.

Mérhetetlen cinizmusát bizonyította az a megjegyzés is, amelyet a Terror Háza előtt tett a holokausztra 2004 októberében.

Az MSZP látszólag úgy tesz, mintha engedné, sőt akarná, hogy Zuschlag János ügyében szabadon, a törvény szavát követve tevékenykedjen az ügyészség és a bíróság. Egy másik szálon azonban már megindult az ügy semlegesítése. A párt parlamenti frakciója szeretne felállítani egy vizsgálóbizottságot, amely az alapítványok ügyében kutakodna, s a tervek szerint leellenőrizné, illetve visszamenőlegesen is végigtekintené minden hazai alapítvány működését. Különös figyelmet fordítva az alapítványok 2002 előtti tevékenységére és ingatlanszerzéseikre.

Balog Zoltán, a Fidesz politikusa elmondta a Demokratának, hogy ez a relativizáció régi, jól ismert baloldali trükkje. Ha nem állnak erkölcsi magaslatokon az MSZP politikusai és pártkatonái, akkor ne álljanak azon mások sem. Így kisebb lesz a kontraszt, viszonylagossá tehető a felelősség, és elfogadtatható a „különben is lop mindenki, miért ne lopnánk mi is” jól ismert kádárista elve. Balog Zoltán szerint a terv több tekintetben is merő képtelenség. Elsősorban azért, mert körülbelül 40-50 ezer alapítvány és civil szervezet működik ma Magyarországon, képtelenség ezek mindegyikét végigel­lenőrizni belátható időn belül. Másrészt az MSZP-frakció igencsak gyakran emlegeti az alapítványok 2002 előtti működését, azaz a Fidesz-kormány idejére eső tevékenységét, csakhogy ott meg az a probléma, hogy a törvény szerint a szervezeteknek csupán öt évre visszamenőleg kell megőrizniük hivatalos dokumentációjukat és elszámolásaikat, így tehát egy bármennyire rigorózus vizsgálat is éppen csak hogy elérné a 2002-es esztendőt.

Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese lapunknak nem erősítette meg, hogy tanúként beidézik Gyurcsány Ferencet is a Zu­schlag-ügyben. Diplomatikusan csak annyit mondott, minden olyan személyt meghallgatnak, aki a nyomozás szempontjából fontos információkkal szolgálhat. Tény, hogy Gyurcsány Ferenc ezek közé tartozik.

Sándor Csilla, Sinkovics Ferenc