Ha igazat mond Farkas Roland, akkor a feletteseit le kell váltani, ha nem, őt kell eltávolítani a seregből – jelentette ki fenyegetően Juhász Ferenc honvédelmi miniszter azután, hogy a levél nyilvánosságra került. Mégsem ez történt. A felettesek maradnak, a százados leszerel. Farkas Roland kitart állításai mellett, és bírósághoz fordul. Míg Havril András vezérkari főnök a katonai ügyészséget kérte meg, hogy vizsgálják ki, veszélyben volt-e katonáink élete a misszió során.

A Honvédelmi Minisztérium internetes fórumán megjelent írást először a szerkesztők igyekeztek eltüntetni, majd miután ez nem sikerült, visszatették az oldalra. Havril időközben a minisztérium internetes oldalának "biztonságossá" tételét sürgette, mondván, a katonai titkok ne kerüljenek a nyilvánosság elé. Farkas levelének nyilvánosságra kerülésekor Bocskai István, a tárca kommunikációs igazgatója még azt mondta, a fórumot éppen azért találták ki, hogy mindenki elmondhassa véleményét. Azonban úgy tűnik, csak a Honvédelmi Minisztériumnak kedvező leveleknek lesz a jövőben helye a fórumon.

Juhász a százados levele után vizsgálatot rendelt el, melyet Braun László vezérkarifőnök-helyettes vezetett. Ennek során kiderült, hogy valóban kaptak lejárt szavatosságú naptejet a katonák, amit már leselejteztek. A bizottsági meghallgatáson napvilágra került, hogy az első jelzésekhez képest csak negyed év elteltével kapta meg az alakulat a terepjárókra szerelhető drótvágókat. Az augusztus elején keltezett jelentésekben már jelezték a honvédelmi vezetés felé, hogy afgán ellenállók drótokat feszítenek ki keresztbe az úton, hogy a terepjárón álló katonát lefejezhessék, ezért szükség lesz a járművekre szerelhető drótvágókra. Ám az elhúzódó beszerzés és a nem megfelelő kivitelezés miatt csak decemberben kapták meg a magyar katonák az életmentő eszközt.

A Farkas által kifogásolt géppuskaállványról kiderült, hogy azokat csak késve szállították ki a missziónak, ezért a helyszínen kellett felkészíteni az alakulatot ennek használatára, ráadásul az eszközöket is át kellett alakítani.

Nem biztosították a magyar katonák ruhájára varrható megkülönböztető jelzéseket sem megfelelő mennyiségben, ezért azokat Afganisztánban kellett beszerezni.

A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára szerint nincsen olyan misszió, amelyben ne adódnának hasonló helyzetek. Simicskó István (Fidesz) szerint elfogadhatatlan, hogy a katonáknak a megfelelő biztonsági felszerelésre – mely adott helyzetben életet menthet -, hosszú hónapokat kellett várniuk, míg a tárca gyors döntéseket hoz, ha milliós kutyaólak beszerzéséről van szó.