A februári ismert női névnapokhoz egész sorozat időjárási regula tartozik. Kezdődik Ágota-napjával, a rigmus szerint "Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja"; vagyis enyhül a hideg. Ha nem így lesz, jön Julianna: "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja"; ha Dorottya napján is még hideg van, akkor Julianna oldja meg a dolgot. Zsuzsanna napján "február 19-e" a Szeged környéki néphit szerint megszólal a pacsirta, jelzi a tavasz közeledtét, a természet megújulását. Az ószövetségi történet szerint a kertjében fürdő Zsuzsannát meglesték a vének, majd paráznasággal bevádolják az ártatlan asszonyt. Az európai katolikus néphit a gyümölcsfák védőszentjét tisztelték alakjában, nyilván a kert okán. Ezért almával ábrázolják. Zsuzsanna halálát örökítik meg Szászfalu híres Zsófia-oltárának egyik képén (1440). A történet megelevenítése a Zsuzsanna-játékokkal történt, amelyek valószínűleg német eredetűek. A Zsuzsanna-hagyományt a barokk iskoladrámák is tovább ápolták.

(hankó)