A legismertebb népi időjárási regula szerint: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”. Sándor névünnepe március 18-a. Az Alföldön ezt a napot tartják alkalmasnak a fehérbab vetésére. Bukovinában a zab és az árpa vetési ideje.

A legtöbb népszokás József-naphoz kötődik. A názáreti ács, Jézus nevelője mind a négy evangélistánál más-más néven szerepel. Lukácsnál családfő; Jánosnál alázatos ember; Máténál mint az élet harcosa szerepel; Márk nem emeli ki nevelői szerepét, csak egyszer említi, mint „ácsot”.

A hagyomány szerint a madarak ezen a napon szólalnak meg először, mert „József kiosztotta nekik a sípot”. Alföldi hiedelem szerint, ha szivárvány jelenik meg József-napon az égen, a széles, sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. Észak-Magyarországon a József-napi rossz idő sok halottat jövendöl arra az évre.

Szent József a famunkások védőszentje. Sok vidéken ezen a napon hajtják ki a jószágot először a legelőre, de véglegesen majd csak György-napon. A méhészek is ekkor engedik ki a méhrajokat. A méheket régen szűzies életet élő állatoknak tartották, ezért készítették a gyertyákat – Krisztus jelképét – viaszból és nem faggyúból.

A harmadik meleget hozó szent, Benedek névünnepe március 21-e, a tavaszi napéjegyenlőség napja. Göcsejben ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyerőt tulajdonítottak. Régi időjóslás szerint, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz nyár következik. Szeged környékén a Benedek-napi hagyma főzetével tífuszos betegeket mosogattak, másutt a marhák felfúvódása ellen tartották hatásosnak. Tény, hogy a hagymát ezen a napon kell elduggatni.

A hónap neves ünnepe Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-e. A katolikus egyház ekkor ünnepli Jézus fogantatásának napját, az angyali üdvözletet. Ebből következik, hogy ezen a napon kell oltani, szemezni a fákat. Amit ilyenkor oltanak be, azt az ágat nem szabad letörni, mert a hiedelem szerint vér folyik belőle. A Délvidéken a békákat figyelik e napon: ha megszólalnak, még negyven napig hideg lesz.