Kelemen András országgyűlési képviselő szerint a szóban forgó döntés életkori diszkriminációt jelent, így felmerül az alkotmánysérelem gyanúja. Erre levélben hívta fel Lenkovics Barnabás országgyűlési biztos figyelmét.

Fejér László, a Nemzeti Fórum Egészségügyi Munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy ez a megkülönböztetés az egészségügy számára különösen veszélyes. A következő két évben ugyanis mintegy nyolcezer orvost fog érinteni a törvény, és ez elvezethet az egészségügy működésképtelenné válásához. Fejér úgy véli, napjainkban a költségvetés érdekei döntik el azt, hogy ki mikor megy nyugdíjba.

Mikola István, volt egészségügyi miniszter szintén ésszerűtlennek tartja a Gyurcsány-kormány döntését, mert ezzel jelentős szellemi tudástól esik el az ágazat. A hatvanöt éves orvos még nem számít öregnek, sokkal inkább mondhatjuk rá, hogy felkészült és tapasztalt. Az esélyegyenlőség megsértésének tipikus esete ez a mostani, mivel elhibázott dolog különbséget tenni egy kiváló belgyógyász és egy akadémikus között – tette hozzá Mikola.

A korábbi nyugdíjkorhatár-kedvezmények egyre inkább megszűnnek. Az óvónők három évvel ezelőtt még kérhették azt, hogy a törvényben előírt 62 év helyett ötvenöt évesen helyezzék őket nyugdíjba, ma viszont erre nincs meg a lehetőségük. De más szakmában sem veszik figyelembe a végzett munka nehézségét és egészséget károsító hatásait. Így semmilyen korhatár-kedvezményt nem kap az, aki például éveket töltött vájárként a föld alatt.

Balsai István, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy négyszázezer tanárt, postást és más egyéb tisztviselőt érint a törvénymódosítás. Közvetve pedig mindazt a 800 ezer főt érinti a döntés, akik nem a versenyszférában tevékenykednek.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemről 500 fő elbocsátását tervezik. Az intézmény egyik dolgozója – aki érthető okokból nem kívánta magát nevezni – elmondta, hogy bérmegtakarítás miatt kell megszabadulniuk munkatársaiktól. Senki nem örül a tervezett döntésnek, de azért van erre szükség, mert a törvény béremelést írt elő, de ezt csak olyan módon tudja biztosítani az egyetem, ha ötszáz alkalmazottól megválik. Egy másik kolléga úgy tudja, sokan azért kerülnek ajtón kívülre, mert elérték a bűvös 65., egyetemi docensnél pedig 62. életévüket.

Töttössy Magdolna középiskolai tanár úgy véli, a módosítás igazságtalan, mert alkalmas a generációk közötti ellentétek szítására. A szabályozás a kellő szakmai tapasztalattal rendelkező tanerőt kiszorítja a pályáról, és hozzájárul a magyar szellemi élet leépítéséhez.

sr