A rendezvény eszmeisége:

Sok évszázados vagy akár évezredes székely hagyomány megjelenítése történik meg, tehát minden program a helyi és környékbeli szellemi forrásokból táplálkozik. Az identitás megerősítése mellett az alapeszme magába foglalja, hogy derűnek, vigasságnak is itt van a helye! Miért Csíkrákoson van a rendezvény? Szent Lászlót a Boldogságos Szűz „választott vitézének” címezik a középkori templomi himnuszban. Csíkrákos és Göröcsfalva Kisboldogasszony népe, az Ő patronáltjaként élünk évszázadok óta. Ebben is egyek vagyunk Szent Lászlóval.

A rendezvény programjai:

2009. június 25., csütörtök:

A magyarországi esetleg nyugati vagy Erdély távolabbi szegletéből érkező csoportok tábortűz melletti ünnepélyes fogadása, majd elszállásolása, vacsoráztatása. Este vitézi énekek hangzanak el.

Helyszín: A Cserei Kúria udvara.

20.00 Bernád Ilona előadása: Magyar Népi Gyógymódok

Helyszín: a csíkrákosi Kultúrotthon.

2009. június 26., péntek:

09.00 Reggeli

10.00 Kirándulás a havasokba a népi Szent László-emlékekhez.

Szentmihályon, Szépvízen át a buszok a Fügési-tetőig viszik a kirándulókat, onnan gyaloglás a Pogány-havasi Szent László-kőhöz és forráshoz, majd a széphavasi kápolnaromhoz. Mindegyik helyen a vezető ismerteti a királyról szóló népmondákat, a kápolnaromnál annak történetét. Ott, a Széphavason fogyasztják el a résztvevők a Cserekert Fogadó konyhájáról hozott hideg ebédet.

A leszállás helyétől Komjátpatakáig kb. 5-6 km-es a hegyi túra. Mivel a tetőn áll meg először a busz, magas hágót nem kell mászni, lefelé lesz meredek az út. Visszafelé a szépvízi plébániatemplomban egy gyönyörű Szent László-oltár várja a kirándulókat!

Megjegyzés: akik nem busszal jönnek, saját autóikkal csatlakozva szintén részesei lehetnek a kirándulásnak.

18:30 Rostás László előadása: a Lehel-kürt és a Szent László-legenda ikonográfiai azonossága

Helyszín: a csíkrákosi Kultúrotthon

20.00 Vacsora

21.00 A csíkcsicsói Élő Emlékezet Egyesület színjátszó csoportja előadja Heltai Jenő: A néma levente című színművét. Rendező Varga Sándor, a Csíki Játékszín színművésze

Helyszín: csíkrákosi Kultúrotthon

2009. június 27., szombat:

09.00 Reggeli

10.00-11.00 Szentmise Szent László király közbenjáró segítségét kérve

Helyszín: Kisboldogasszony plébániatemplom.

Ezután visszasétálunk a Bontáé falurészbe, a következő események színhelyére.

11.30 Császár Attila Csíkrákos polgármesterének rövid köszöntője

11.35-12.00 A gelencei és szépvízi küldöttség bemutatja saját helyi közösségi értékeit, különös tekintettel a Szent László-hagyományokra.

12.00 Szabadtéri ebéd: Sült mics, szalonna és bográcsgulyás.

12.30-13.00 A csomortáni Magyarok Nagyasszonya Baranta Csapat magyar harcművészeti bemutatója Dezső Tibor református lelkész vezetésével.

13.00-13.45 Köllő Miklós előadása: Erdélyi viseletek, fegyverek.

14.00-14.30 Pakó Benedek plébános úr Ceausescu-kor idején írt, és a szépvízi Szent László-hagyományokat felidéző színdarabját adják elő a Cserei Mihály Iskola tanulói.

14.45- 15.15 A Hargita néptáncegyüttes és a csíkrákosi Csalogány együttes legényes és verbunkos néptáncbemutatója.

Ezt követően valamikor: A tatárjáró idők felelevenítése: meggyúlnak a lármafák a Csere-tetőn és a Bogát-hegyen. Riasztás!

Lóháton néhány dobos, gyalogosan töröksípos rohan fel-alá, s kurjongatnak: – Riadó! Jönnek a pogányok, jönnek a tatárok! – A közönség megindul a „menedékhelyre”, fel a Csere-tetőre az országút szélén, aztán az iskola melletti úton. Menekülés közben a nézők látják azt is, hogy a székely legények és férfiak lovascsapata – a Csíkszéki Mátyás Huszárezred tagjai – a Bontáé-színtéren harcba száll, s megindul a tatárság ellen.. Miután a „menekülők” elfoglalták helyüket a Csere-tetőn, látják a közelgő tatár lovasokat is.

Kb. 16.00 A „csata” a nézők előtt zajlik.

Ha a székelyek győznek, vezetőjükkel az élen egy Szűz Mária-szobrocskát visznek a nézők előtt elvonulva a templomba. Ezzel jelezik, hogy világuk oltalmazóját, a Boldogságos Szüzet, az Istenszülő Anyát védték meg. Ha a tatárok győznek, akkor néhány székelyruhás leány lóháton közibük nyargal, s letépi a báránybőrt a győztesek nyergéről. A tatárok kővé válva tűrik, hogy legyőzzék őket az elszánt, vitéz leányzók. Mivel Csíkrákos határában a Kata -mezején volt egy Szent László lova nyomát jelző kő – ahova Szépvízről ugratott a király – a legügyesebb lovas leány, ki a legserényebben gyűjti be a bőrt a tatárok nyergéről, a rendezvény idejére a Kata nevet veszi fel, s ő fogja majd a virágkoszorút a Szentlászlónak nevezendő bajnok fejére tenni. Megjegyzés: Volt már rá példa, hogy a leányzók, asszonyok vitézsége mentette meg a székelységet. 1658-ban Ditrót gyújtották fel a tatárok, s akkor szárhegyi Lázár Borbára és Apor Andrásné valamint Baróthi Kata, Cserei György neje állottak ellent a férfiak távollétében. Gábor deák járt az élen, s csapatában volt egy áldott állapotban lévő asszony, Puskás Klára is, ki a legvitézebbül forgatta a fegyvert, majd a győzelem után hazatérve egészséges gyermeknek adott életet.

Kb. 17.00-17.30A közönség visszatérése a Bontáé-helyszínre, ahol a további programok zajlanak:

17.30-19.00 Lovas ügyességi versenyek

Megjegyzés: A bajnok középkori hagyomány szerint a „Szentlászló” nevet viseli majd.

19.00-19.30 Bajnokavatás

A győztes az eredményhirdetéskor leszáll lováról. Felül egy szürke lóra – az őshagyomány fehér kabalájára – és úgy várja a nép előtt a „megkoronázását”. A Kata teszi fejére a virágkoszorú-koronát, majd a versenybíróság elnöke akasztja nyakába a mellkorongot, amelyen a Napbaöltözött Csíksomlyói Szűzanya ábrája van.

Ezt követően egy székelyruhás kisfiú kihúz a földből egy kardot. (Olyan helyen van a földben, ahol senkit előzőleg nem sérthet meg, de a közönség jól láthatja, mit tesz a fiú.) Odaadja Szentlászlónak a következő szavakkal:

– Isten kardja Nimródtól, Atillától, Szent Lászlótól, Hunyadi Jánostól, Rákóczi Ferenctől Neked.

A kardot hegyével felfelé nyújtja át. Szentlászló átveszi, majd megfordítja, hogy kereszt legyen, és a magasba emeli:

– Urunk Jézus Krisztus kereszthalála által szerzé nekünk az üdvösséget, árassza ránk áldását, adja békéjét és szeretetét!

Mindkét ige után általános éljenzés. Ezután Szentlászló lova, melyet valaki a zablájánál fogva tart, kap egy takaros szalagbokrétát. Egyéb iránt „világi” jutalomként, Szentlászó ettől a perctől fogva ingyen ehet-ihat a rendezvény során.

Szabadtéri vacsora: Üstökben főtt birka és marhapörkölt krumplival és puliszkával.

Táncvigasság. Megszólal a felcsíki muzsika, kezdetét veszi a tánc. Az első táncos pár Szentlászló és Kata. A táncmesterek táncba viszik a nézőket. Ha a zenekar pihen, a szünetben tréfás játékos vetélkedők szórakoztatják a vendégeket.

22.00-22.30: Sorra meggyúlnak a fáklyák a Bogát-hegyi kápolna alatti muzsdákon. A zene szól, és amikor már minden „felvezető” fény kigyúlt, akkor a kápolna mellett felemelik a kb. 3-4 méter magas Szent László-herma utánzatot a legények. A herma ujjnyi vastag fűzfavesszőkből van összekötözve. Füzérszerűen villanyégők vannak a vesszőkre erősítve.

Miután az emberek kigyönyörködték magukat a látványban, azt veszik észre, hogy a színpad mögötti térség közepén meggyullad a 3-4 méter magas máglya, az örömtűz. Megjegyzés: Régen az aranyosszéki székelyek Szent László napján gyújtottak tüzeket a hegyen a tatárok feletti győzelem emlékére. Ezt idézzük fel. A vigasság a tűz körül folytatódik tovább.

2009. június 28. vasárnap:

08.30 Reggeli

10.00 Vasárnapi ünnepi szentmise a Bontáé színtér nagy színpadán, celebrálja Búzás Árpád plébános úr és Gergely István atya, a rendezvény védnöke

11.00–11.50 Dr. Varga Tibor előadása a Szent László-i örökségről

12.00 Székely fogadalomtétel

Megjegyzés: Mivel hajdan, mint Buda mellett Rákos mezején a magyar nemesség, úgy a székelyek is gyűlésező helyüknek tartották Csíkrákos mezejét. Az Üléshely nevű határrész őrzi ennek emlékét.

Első mozzanata a bor megáldása. A bor egy nagy üstben lesz, a fogadalomtétel után kap belőle minden résztvevő egy jelképes mennyiséget. A fogadalomtétel messze a napi politika fölött álló esemény: egyik oldalon a lófőnemzetségek képviselői állnak, a másikon a közszékelység. Velük szemben a fehér lovon ülő Szentlászló, akinek az a megtisztelése, hogy ő olvashatja fel a fogadalom szövegét. A fogadalmat tevő személyek megfogadják, hogy Isten parancsolatjait megtartják és az isteni örök szeretet törvénye alapján akarnak élni. Népük hagyományaihoz hűek maradnak, és a székely nép atillai és Szent László-i szellemét megőrzik. Családjukat, földijeiket a bajban megsegítik, szülőföldjüket a következő nemzedékeknek megtartják.

12.30-13.30 Ebéd

Üstökben főtt tárkonyos pityókaleves sok borjúhússal és kemencében sült kalács.

13.30-15.00 Néptáncegyüttesek és hagyományőrző csoportok derűs bemutatói

Fellépnek: A csíkrákosi háromgenerációs Csalogány együttes, Fodor Csaba táncmester vezetésével. A madarasi gyermek néptánccsoport és a karcfalvi néptáncegyüttes.

15.00-16.00 Felcsíki táncok tanítása

16.00 Szent László király napok – rendezvény ünnepélyes zárása

Egy 100 perecből készült koronát hoznak be a színpadra. A gyermekeket oda felhívják, s ők mondják el háromszor a végszót: – Idvezlégy kegyes Szent László király, Kárpát hazának édes oltalma! Ezt követően a pereckoronát megehetik, miközben szól a szép, magasztos zene.

Szombaton és vasárnap ezen a helyen oldalt árusok telepednek le. Természetes anyagokból készült kézműves termékeket vásárolhatnak a vendégek. Ezen kívül minden résztvevő erre az alkalomra Szent László-bárdot kap ajándékba.

Esős időben is – esetleges időpont- vagy helyszín-változtatással – de meg szeretnének tartani minden programot!