A Hold öregebb lehet az eddig véltnél
A Hold öregebb lehet az eddig véltnél, 4,51 milliárd éves az új becslések alapján, melyeket amerikai tudósok végeztek az Apollo 1971-es Holdra szállásakor gyűjtött kőzet- és talajmintákból.
A Hold öregebb lehet az eddig véltnél, 4,51 milliárd éves az új becslések alapján, melyeket amerikai tudósok végeztek az Apollo 1971-es Holdra szállásakor gyűjtött kőzet- és talajmintákból.
A kutatócsoport szerint a Föld kísérője a Naprendszer születése utáni 60 millió éven belül született, a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki.
A tudósok az Apollo által a Holdon gyűjtött talajmintákból kivont cirkon ásvány korát határozták meg a radioaktív izotópok bomlási ideje alapján (urán-ólom kormeghatározás). A cirkondarabkák egészen aprók voltak, nem nagyobbak egy homokszemnél.
„A méret nem számít, az ilyen kis szemcsék is csodálatosan őrzik az információt. Minél többet tudunk meg a Holdról, annál jobban megismerjük a Föld kialakulásának és fejlődésének történetét” – idézte Melanie Barbonit, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatárást, a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org portál.
A Hold a nagyjából 4,54 milliárd éves Földről leszakadt törmelékből jöhetett létre.
A most vizsgált nyolc cirkonminta némelyikét egy korábbi UCLA-kutatás is használta, azonban az akkori vizsgálati módszereknél most pontosabb technológiát alkalmaztak. Barboni elmondta, hogy még több mintát is elemezni fognak, ám nem gondolja, hogy ezek eredményei jelentősen megváltoztatják a 4,51 milliárdos becslést, legfeljebb 4,52 milliárd éves módosításra számít.
„Ezek leginkább ellenőrző elemzések lesznek ezek” – tette hozzá.
Az Apollo 14 űrhajósai, Alan Shepard és Edgar Mitchell több mint 41 kilogramm kőzetet gyűjtöttek a Hold Fra Mauro nevű fennsíkján 1971 februárjában. Két alkalommal tettek holdsétát, összesen kilenc órát töltöttek a Hold felszínén.
A héten már a második nagy tanulmány jelent meg a Holdról. Hétfőn egy izraeli kutatócsoport munkáját közölte a Nature Geoscience. A tudósok számításai szerint számos aszteroida Földbe csapódásának eredményeként alakulhatott ki a Hold, nem egyetlen gigantikus becsapódás szakította le a Földről a kőzetdarabot.
Barboni az izraeli kutatás eredményeiről elmondta, tekintet nélkül arra, hogy hány összeütközés alakította ki a Holdat, a végeredmény az az égitest, amit most látunk, és ennek az életkorát pontosították most új méréseikkel.
MTI
A Hold öregebb lehet az eddig véltnél, 4,51 milliárd éves az új becslések alapján, melyeket amerikai tudósok végeztek az Apollo 1971-es Holdra szállásakor gyűjtött kőzet- és talajmintákból.
A kutatócsoport szerint a Föld kísérője a Naprendszer születése utáni 60 millió éven belül született, a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki.
A tudósok az Apollo által a Holdon gyűjtött talajmintákból kivont cirkon ásvány korát határozták meg a radioaktív izotópok bomlási ideje alapján (urán-ólom kormeghatározás). A cirkondarabkák egészen aprók voltak, nem nagyobbak egy homokszemnél.
„A méret nem számít, az ilyen kis szemcsék is csodálatosan őrzik az információt. Minél többet tudunk meg a Holdról, annál jobban megismerjük a Föld kialakulásának és fejlődésének történetét” – idézte Melanie Barbonit, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) munkatárást, a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org portál.
A Hold a nagyjából 4,54 milliárd éves Földről leszakadt törmelékből jöhetett létre.
A most vizsgált nyolc cirkonminta némelyikét egy korábbi UCLA-kutatás is használta, azonban az akkori vizsgálati módszereknél most pontosabb technológiát alkalmaztak. Barboni elmondta, hogy még több mintát is elemezni fognak, ám nem gondolja, hogy ezek eredményei jelentősen megváltoztatják a 4,51 milliárdos becslést, legfeljebb 4,52 milliárd éves módosításra számít.
„Ezek leginkább ellenőrző elemzések lesznek ezek” – tette hozzá.
Az Apollo 14 űrhajósai, Alan Shepard és Edgar Mitchell több mint 41 kilogramm kőzetet gyűjtöttek a Hold Fra Mauro nevű fennsíkján 1971 februárjában. Két alkalommal tettek holdsétát, összesen kilenc órát töltöttek a Hold felszínén.
A héten már a második nagy tanulmány jelent meg a Holdról. Hétfőn egy izraeli kutatócsoport munkáját közölte a Nature Geoscience. A tudósok számításai szerint számos aszteroida Földbe csapódásának eredményeként alakulhatott ki a Hold, nem egyetlen gigantikus becsapódás szakította le a Földről a kőzetdarabot.
Barboni az izraeli kutatás eredményeiről elmondta, tekintet nélkül arra, hogy hány összeütközés alakította ki a Holdat, a végeredmény az az égitest, amit most látunk, és ennek az életkorát pontosították most új méréseikkel.
MTI
