Jaguárkölyök (Panthera onca) született karácsonykor a Szegedi Vadasparkban, a két hónapos nőstényt csütörtökön állatorvos vizsgálta meg.

Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy a Szegedi Vadasparkba a németországi Halléból érkezett anya, Kiara 2010 és 2012 között négy kölyköt nevelt fel. Valamennyi alapszíne fekete volt, vagyis apjuk, a Nyíregyházi Állatkertből született Negró színét örökölték.
    
A szakember közölte, hogy a jaguár nőstényt és hímet már akkor külön kell választani, amikor a gondozók észlelik, hogy közeledik az ellés napja, a hím ugyanis veszélyes lehet saját utódára. A kölyök a jaguárház oltalmában nevelkedett, de ahogy növekszik és az időjárás is tavasziasra fordul, anyjával együtt kiengedik a külső kifutóba, amelyet így felváltva használnak majd az apaállattal.
    
A Szegedi Vadasparkban fajmegmentési program keretében nevelnek jaguárokat. A kölyök – ahogy korábban testvérei is – más állatkertbe kerül, egyéves korában előreláthatólag Prágába költözik majd – közölte az igazgató.
    
A jaguár az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléje, az Egyesült Államok déli területétől egészen Argentína és Brazília északi részéig őshonos. Elsősorban a folyók, tavak környékén, mocsarakban és esőerdőkben fordul elő, de megfigyeltek jaguárokat a hegyvidékeken, 3800 méteres magasságban is. A tigrishez hasonlóan kedveli a vizet, kiválóan úszik, de ha veszélyt érez vagy vadászik, ügyesen mászik fára is.
    
Testhossza 150-180 centiméter, farka 70-90 centis, átlagos tömege 100 kilogramm körüli. A nőstények általában 20 százalékkal kisebbek a hímeknél. Két színváltozata létezik: az egyik típus sárgás-vörösesbarna bundáját sötét foltok tarkítják, a másik variáns fekete, közelről azonban ezen is megfigyelhető a mintázat.
    
A jaguár nősténye száznapos terhességet követően hozza világra 700-900 grammos kicsinyét. A fejletlen újszülött teljesen anyára van utalva, szeme is csak néhány naposan nyílik ki. A nőstény kölykét 5-6 hónapos koráig szoptatja, ekkor kezdenek el közösen vadászni. A hímek három-négy évesen, a nőstények egy esztendővel korábban érik el az ivarérettséget.
    
Főként hajnalban és szürkületkor aktívak, a szaporodási időszakon kívül magányosan élnek.  A jaguárok harapása a szárazföldi ragadozók között a hiénák után a második legerősebb. A jaguár vadászterülete 25-50 négyzetkilométer, zsákmányállatai között előfordulnak a szarvasfélék, a tapírok, pekarik, kajmánok, de nem veti meg a békákat, halakat, teknősöket sem.
    
A természetes élőhelyének gyors pusztulása, a zsákmányállatok eltűnése mellett az orvvadászat veszélyezteti leginkább. A szőrmebundák elleni állatvédő kampányoknak hála e célból nem vadásszák a 70-es évek óta, de a mancsa, foga továbbra is keresett szuvenír, illetve több területen kártevőként irtják a háziállatok védelmében.

(MTI)