El kell menni ebbe a horvát városba
Barokk ékszerdoboz
Templomok és paloták között él, lélegzik a történelem – a tüneményes Varasdon jártunk.
Kies hely a Kárpát-medence, szinte minden része az őskor óta lakott. Így van ez a Varasdi-medencében, Horvátország e kevéssé ismert, pedig megismerésre érdemes vidékén is. Lendva felől érkezünk Muraszerdahelyen, Nyírvölgyön, Szentilonán, Csáktornyán, Drávavásárhelyen, Felsőzrínyifalván át, majd a Drávánál átlépjük a történelmi magyar-horvát határt, és máris megérkeztünk Varasdra, melynek neve magyar eredetű, a vár szóból ered, ahogy egyébként város szavunk is – olyan hely, ahol vár áll.
Varasdot először 1181-ben említi egy III. Béla királyunk által jegyzett okirat. Ekkor már perszonálunióban éltünk a horvátokkal, első közös uralkodónk Könyves Kálmán volt, akit 1102-ben koronáztak horvát királlyá. Ugyanakkor az innentől a Szent Korona fősége alá tartozó Horvátország megőrizte önállóságát, a mindenkori királynak felelős bán és a horvát nemzetgyűlés irányította. Így Varasdot is, amelyet 1209-ben II. András emelt szabad királyi városi rangra.
1584-ben Rudolf király Erdődy Tamást nevezte ki horvát bánná, 1607-ben adományként Varasdot is neki adta, akkortól egészen 1925-ig az Erdődyek birtoka volt.
Jelentősége olyannyira megnőtt, hogy 1756-ban gróf Nádasdy Ferenc horvát bán itt rendezte be székhelyét, Mária Terézia királynő pedig 1767-ben Horvátország fővárosának ismerte el Varasdot, mely az egyházi közigazgatásban is kiemelt szerepet kapott, főesperességi székhely lett. Számos temploma és kolostora ma is bizonyítja egyházi jelentőségét.
Varasd a perszonálunió megszűnte után a Szerb-Horvát-Szlovén királyság, majd Jugoszlávia, 1941-ben pedig a Független Horvát Állam része lett, hogy 1945 után ismét jugoszláv, azaz végső soron szerb uralom alá kerüljön. Jelentős ipari, gazdasági központtá nőtte ki magát. Az 1991-es függetlenségi népszavazást követően az év szeptember 14. és 22. között zajlott az úgynevezett laktanyacsata a Horvát Nemzeti Gárda és a Jugoszláv Néphadsereg alakulatai között, melynek végén az utóbbiak fegyvereiket hátrahagyva szabadon elvonulhattak, átadva a kaszárnyát a független Horvátország fegyveres erőinek.
Varasdnak ma mintegy 43 ezer lakosa van, a magyarok aránya az 1 százalékot sem teszi ki. Ez horvát város minden ízében, mindig is az volt. De azért otthonosan érezzük magunkat benne. Szeretjük ugyanis a barokkot, több okból is. Márpedig Varasd egy barokk ékszerdoboz.
Itt van mindjárt az 1523-ban épített városháza, amit Brandenburgi György, Ansbach és Bayreuth őrgrófja, II. Lajos magyar király nevelője adományozott Varasdnak. Ez az 1790-as években nyerte el mai barokk arculatát. Nem messze tőle áll az 1700-as évek második felében rokokó stílusban épült Draskovics-palota, amelyben Nádasdy Ferenc horvát bán kialakította székhelyét.
A város egyébként is gazdag kisebb-nagyobb palotákban, nemkülönben templomokban, monostorokban. Megtelepedtek itt az orsolyita nővérek, a jezsuita atyák, a ferences szerzetesek, a kapucinus barátok.
Varasd horvát, tehát katolikus. Ennek megfelelően 11 katolikus templom található a városban, de van ortodox istenháza is. Sétánk során a Szent Miklós plébániatemplomot találjuk nyitva, betérünk tehát rövid imára, és megcsodáljuk az áhítatot teremtő barokk templombelsőt az oltártól a szószékre vezető lépcső kovácsoltvas korlátjáig.
Varasd vára a XII. században már bizonyosan állt, erről okirat tanúskodik. A tatárjárás során elpusztult földvárat IV. Béla építtette újjá, 1440-ben az amúgy gyászos emlékű Cillei Ulrik kővárrá alakíttatta át. Az oszmándúlás idején fontos végvár volt, és bár ostromolta a török (Varasd védelmében halt hősi halált 1527. szeptember 27-én Frangepán Kristóf horvát bán, elfoglalni soha nem tudta. A XVI. században reneszánsz stílusban átépítették a kor jeles itáliai mestere, Domenico dell’Allio irányításával. Az Erdődyek a XVII. század elején részben átépítették a barokk jegyében, a XIX. század elején a külső kősáncokat elbontották, ma földsánc övezi a várat, amin épp tatarozási munkálatokat végeznek, így a vármúzeumot ezúttal nem tudtuk megnézni.
Varasd óvárosában hangulatos sétálóutcákon andaloghatunk, számos műemlék épület belső udvarán vendéglátóhelyek, kisebb boltok üzemelnek – mi hirtelen ötlettől vezéreltetve egy lemezboltba tértünk be, hogy elvből megvásároljuk a legnépszerűbb horvát rockzenei előadó, a hazafias dalairól ismert Marko Perković Thompson egyik zenealbumát. Az énekes, aki művésznevét a horvát függetlenségi háború katonájaként használt géppisztolyáról kapta, nemrég félmillió rajongó előtt tartott nagysikerű koncertet Zágrábban.
Varasdon él, lüktet a történelem, barokk épülete között sétálva Eger, Győr vagy akár felvidéki városaink juthatnak eszünkbe. Nem véletlenül: egyazon lelkület, egyazon teremtő készség, egyazon ízlés formálta mindet a Szent Korona fősége alatt. Ez a láthatatlan erő, akár tudjuk, akár nem, ma is összekapcsol minket kedves városainkkal, így Varasddal.
