A ’60-as években az ugrásszerű népességnövekedés és az egyre égetőbbé váló lakásigény miatt sürgősen tenni kellett valamit. Ekkor határoztak a panel-lakótelepek létesítése mellett, ami magával hozta az urbanizáció felgyorsulását is. A szocialista technológiával készült paneltelepek megalkotói sablonalapú betonkockákba költöztettek mindenkit, a faluról jött, addig mezőgazdaságból élő parasztembert, és a több diplomás, állami intézményben dolgozó családfőt is. Az iparosított előregyártás Szovjetunió inspirálta „csúcsmodelljei„ ebben az időszakban a padlószőnyeges, és sokszor csak szobakonyhás, állami beruházásból és OTP hitelből épített társasházi lakások voltak, amelyeket Magyarországon 1962-től úgynevezett házgyárakban építettek meg.

Hirdetés
Dunaújvárosi Házgyár, 1970
Fotó: Fortepan/FŐFOTÓ

Hány nap alatt készült el egy lakás?

A paneles építkezés kezdeteit jelentette, amikor 1958 és 1964 között felépítették az óbudai kísérleti lakótelepet, ahol a gyakorlatban próbálták megtalálni azt az épülettípust, amely a legalkalmasabb a tömeggyártásra. A beruházás üteme rendkívül gyors volt.

Óbudán átlagosan 1,8 nap alatt készült el egy lakás.

A pártvezetés 1965 és 1970 közt összesen 7 házgyár üzembe helyezését tűzte ki. Az akkoriban még ipari csodának számító ingerszegény lakótelepek később rengeteg kritikát kaptak a szociológusoktól és városépítészektől egyaránt.

100 évig is bírhatják a panelházak

A panelek építésekor úgy számoltak, hogy a szerkezetek a felhasznált anyagoknak és megoldásoknak köszönhetően 70 év lehet az élettartamuk, a szakértők azonban ma már úgy vélik, hogy ezek az épületek 100–120 évig is bírhatják majd, vagyis 2060-ig vagy akár 2080-ig is tökéletesen el tudják látni a funkciójukat.

Az Ágoston utca épülő panelháza
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

További képeket és részleteket az Origo oldalán olvashat.