Fészket nekik!
Egy erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót, mindenekelőtt egeret, illetve patkányt fogyaszt el. Amúgy éppen most, a hideg beálltával próbálnak ezek a rágcsálók behúzódni a házakba, lakásokba, kertvégi gazdasági épületekbe. Igyekeznek az ember közelébe kerülni, és megszerezni azokat a táplálékokat, amelyeket el tudnak érni. Az ügyesebbek még spájzokban is megjelennek. Jelentős károkat okoznak, ezen felül pedig különféle betegségeket is terjeszthetnek.
Ezért is fontos, hogy megfelelően bánjunk természetes ellenségeikkel, a baglyokkal, akik képesek megakadályozni a rágcsálók túlszaporodását. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint tíz, fészkelő bagolyfaj él hazánkban, és ezek közül több is kifejezetten emberkövető.
Érdekes, de a baglyok nem tudnak fészket építeni, más madarak elhagyott fészkeiben, fák odvaiban, üregekben, s efféle helyeken költenek. Az egyesület arra buzdítja most az érintett települések lakóit, hogy tegyenek ki költőládákat, vagy építsenek – néhány egyszerű anyag és eszköz felhasználásával – mesterséges fészkeket a közelükben élő baglyok számára, ügyelve arra, hogy mindig kerüljön száraz fű, illetve száraz lomb, falevél e fészkek aljára.
Aki mesterséges fészket épít, az talán nem is tudja, de nemes hagyományt követ. Hazánkban 1904-ben, a Baranya vármegyei Kárászon kezdte meg működését az Első Magyar Fészekodúgyár. Két neves ornitológus, Herman Ottó és Csörgey Titusz támogatásával kezdődött itt a munka, de olyan lendülettel, hogy a cég rövid időn belül nemzetközi hírre is jutott.
