Több mint húszezer tudóst vontak be Kínában abba a nagyszabású programba, amelynek célja a nemzeti enciklopédia digitalizálása. Az internetes lexikon 2018-ban megjelenik meg és a Wikipédia riválisának szánják a kelet-ázsiai országban.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A Kínai Enciklopédia harmadik kiadása jelenleg a legnagyobb kiadói program az ázsiai államban, az egyetemek, kutatóintézetek kutatóinak ezrei több mint 100 tudományág szócikkein dolgoznak. A nemzet első digitális enciklopédiájában több mint 300 ezer szócikk lesz, mindegyik körülbelül ezer szóban. Kétszer terjedelmesebb lesz az Encyclopedia Britannicánál, és nagyjából akkora méretű, mint a Wikipédia kínai nyelvű változata – adta hírül a South China Morning Post napilap.
    
„A Kínai Enciklopédia nem egy könyv, hanem a kultúra Nagy Fala” – mondta Jang Mu-zsi, a pojekt főszerkesztője, a kínai könyvkiadók szövetségének elnöke a Kínai Tudományos Akadémián áprilisban megrendezett találkozón.
    
Kínában a Wikipédiához való hozzáférés részben tiltott. A tudomány és a technológia területén a legtöbb szócikk olvasható, de a keresés érzékeny kulcsszavakkal, mint például a dalai láma, a szerverrel való kapcsolat bontását eredményezi. A nagy kínai internetcégek, köztük a Bajdu létrehozták saját enciklopédiájukat, ami jelentős forgalmat generál számukra.
    
A digitális enciklopédia projektjét még 2011-ben fogadta el a kínai államtanács, de csak a közelmúltban láttak hozzá a munkához. 
    
A Kína Enciklopédia létrehozását az 1970-es évek végén javasolták olyan ismert tudósok, akiket bebörtönöztek vagy munkatáborba küldtek a kulturális forradalom idején, mivel a kiadványban látták az emberek tudással és modern gondolatokkal való felruházásnak és a jövőbeni hasonló katasztrófák elkerülésének útját. Több száz tudós, történész, író vett részt benne, a 74 kötetes első kiadás 1993-ban 15 évi munka után jelent meg.
    
Mivel az elkészítését a kínai kormány finanszírozta és felügyelte, a cenzorok kiszerkesztettek és eltorzítottak szócikkeket politikai okokból.
    
Huang An-nian Egyesült Államokban dolgozó történész, akit meghívtak a digitális enciklopédia szerkesztőségébe, közölte, hogy „a régi politikai renddel” fel kell hagyni. „Az eredeti rendszer túlságosan elavult. Az új enciklopédiát a 21. század fejlődési trendjeihez kell adaptálni, tiszteletben kell tartani a történelmet és a jövőbe kell nézni” – írta a pekingi szerkesztőségnek. „Úgy vélem, hogy a világgazdaság globalizálódását, a politikai demokráciát és a kulturális sokszínűséget kell hangsúlyozni” – tette hozzá. 
    
Jang, a projekt főszerkesztője egy tavalyi levelében a Wikipédiát versenytársnak írta le, amelyre extra figyelmet kell fordítani. „Az olvasók mérvadónak, pontosnak tekintik, és ”szabad enciklopédiaként hirdeti magát, amelyet mindenki szerkeszthet, ami igencsak igéző. De nekünk van a legnagyobb, a legmagasabb szintű szerzőgárdának a világon…, és célunk nemcsak, hogy utolérjük (a Wikipédiát), hanem megelőzzük„ – írta. 
    
Kínában az internet felhasználók száma 2016-ban 731 millióra nőtt.

MTI