Kondorkeselyűk költöztek a Nyíregyházi Állatparkba

Két kondorkeselyű (Vultur gryphus) – más néven andoki kondor – érkezett a Nyíregyházi Állatparkba; a rendkívül ritka madarak Magyarországon csak itt láthatók.

A parkban eddig két kondorkeselyű élt, a 2015-ben Németországból érkezett tojókhoz most egy újabb nőstény és egy hatalmas hím állatot hoztak egy hollandiai állatkertből – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a nyírségi állatkert szóvivője, osztályvezetője szerdán az MTI-vel.

Elmondta, mivel az andoki kondor monogám állat, a hím a három nőstény közül fogja kiválasztani leendő társát. A ritka faj gondozói folyamatosan figyelik a madarak viselkedését és minden hónapban más-más tojóval rakják közös röpdébe az igen jó genetikai értékekkel bíró hímet. Amint megtalálja a számára legszimpatikusabb tojót, a csupasz, normál állapotban fakó színű nyaka élénkvörös lesz, viselkedése pedig egyre izgatottabbá válik. A hím nélkül maradt tojók újabb állatkertbe kerülnek majd az Európai Fajmegőrzési Program keretében, ám addig is a Nyíregyházára látogatók négy egyedet láthatnak ebből a rendkívül ritka és kevés helyen bemutatott fajból.

A kondorkeselyű a világ egyik legnagyobb röpképes madara, melynek szárnyfesztávolsága akár háromszáz centiméter is lehet, Dél-Amerikában Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. Az Andokban 3000-5000 méteres magasság között, a nyílt magashegységi terepen él, ahol erősek a légáramlatok. 

Hatalmas széles szárnya és széles tollakból álló merev farka kiterjedt felület biztosít a kitartó keringéshez a felszálló légáramlatokban, így a legkisebb energiabefektetéssel tudja szemlélni a tájat elhullott tetemek után. Charles Darwin az utazásai során egy alkalommal fél óráig figyelte a madárfaj példányait repülni és elmondása szerint ez idő alatt a kondorok egyet sem vertek szárnyaikkal.

A faj szinte teljes mértékben a döghús fogyasztásához alkalmazkodott. Lábai nagyok ugyan, de gyengék egy nagyobb testű állat felragadásához. Karmait nem használja fegyverként vagy fogóeszközként és óriási csőrével is csak az elhullott állatok felpuhult húsát képes szétszaggatni.

Az újvilági keselyűk feje és nyaka rendszerint csupasz és élénk; a nagyobb fajoknak – mint a kondorkeselyűnek – tömött tollakból álló gallérja is van a nyaka körül. Egyedülálló tulajdonsága a vágómadár-alakúak rendjében, hogy ennél a fajnál a hímek nagyobbak, mint a tojók, emellett a hímek nyakán toroklebeny, a fejen pedig taraj látható.

Impozáns megjelenése a múltban és a jelenben is megihlette az embereket. Sok indián törzs totemállatként tisztelte, alakja számos mitológiában, illetve legendában szerepel, mint az égi világ ura vagy az erő és egészség jelképe. Rajza több dél-amerikai ország, így Bolívia, Chile, Kolumbia és Ecuador címerében is szerepel.

A kondorkeselyű a madárvilág egyik leghosszabb élettartamú faja, több mint hetven évig is élhet. A fajt 1758-ban Linné írta le, tudományos neve, a Vultur gryphus, melyből a vultur latinul keselyűt, míg a grüposz kampós orrot jelent.

A természetben körülbelül 6500, míg zárt tartási körülmények között mindössze 196 egyed él, köztük négy Nyíregyházán. Megritkulását a lőfegyveres vadászaton kívül az óceán növekvő szennyeződése okozza, mivel a mérgezéstől elpusztult és partra vetődött tengeri élőlények egy része a szervezetébe kerül, így a méreg felhalmozódik a testében. Jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája a fajt a mérsékelten fenyegetett faj kategóriába sorolja, vagyis a kondorkeselyű jelenleg még kihalással nem fenyegetett, de annak a határán van.

(MTI)