Magyarellenes akció Torockón

A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján román nemzeti színekkel festették át a Székelykő csúcsát jelző piros-fehér-zöld betontömböket az erdélyi Torockón.

Erdély legnyugatibb székely végvárát, Torockót ma is szinte száz százalékban magyarok lakják. Az Europa Nostra-díjas falucska vitathatatlanul a térség legvonzóbb turisztikai célpontja, nemcsak természeti értékei és épített öröksége miatt, hanem mert egyike azon határon túli településeknek, amelyek lakói szigorúan őrzik, ápolják őseik szokásait, hagyományait.

A román állam persze mindent megtesz, hogy felbomlassza a faluban uralkodó egységet, harmóniát. 1938-ban a település néhány százaléknyi román lakosságának ízléstelen ortodox templomot építtettek a főtér kellős közepén, mintegy negyven évvel később pedig egy otromba tömbházat is felhúztak a 18. századi unitárius erődtemplom közelében.

A lakók a nemzetiségi és vallási különbségek ellenére békében élik mindennapjaikat, tiszteletben tartják egymás kultúráját, ami a hatalmon lévők szemét igencsak szúrhatja, néhány évvel ezelőtt ugyanis a fehérre meszelt régi házak egyikébe román pópát költöztettek, aki a helyiek elmondása szerint az egyházi eseményeken gyakran lázító hangvételű prédikációjával próbál éket verni a magyarok és a románok közé.

Talán e próbálkozások sikertelensége ösztönzött néhány embert arra, hogy június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 97-ik évfordulóján festékes bödönökkel megmásszák a falu fölé magasodó Székelykő hegységet és átfessék saját nemzeti színeikkel a csúcsot jelölő, addig piros-fehér-zöldben pompázó betontömböket. Mindez nem volt elég, a gerinchez vezető meredek úton tíz-húsz méterenként egy-egy sziklatömböt, követ is kidekoráltak, hogy az ideérkező véletlenül se felejtse el, melyik országban tartózkodik.

– Ha veszek vagy ajándékba kapok egy biciklit, akkor talán elújságolom egy-két ismerősömnek, de nem akarom újra és újra bizonygatni, hogy az az enyém. Ha viszont ellopom, akkor minden szembejövővel tudatom, hogy ez a kerékpár igenis hozzám tartozik, így próbálom elejét venni, hogy bárkiben is felmerüljön, nem becsületes úton került hozzám. Valahogy így van ez az Erdélyben lépten-nyomon elhelyezett román zászlókkal, jelképekkel is – nyilatkozta a Demokratának két évvel ezelőtt a helyi Aranyos Panziót működtető házaspár hölgy tagja, Tulit Zsuzsa.

A fenti példa alapján úgy tűnik, a helyzet keleten is változatlan…

Szencz Dóra