Megéri eldobni a szemüveget?

A szemüveg és a kontaktlencse viselése sokak számára kényelmetlen, és egy életen át nem kevés kiadással jár, így a lézeres látásjavítás egyre népszerűbb. Rohamosan fejlődő ágazatról van szó, ma már sokféle kezelés létezik, és nem könnyű választani.

Fotó: shutterstock.com

Régi a gondolat, hogy a szaruhártya alakjának megváltoztatásával a fénytörési hibák gyógyíthatóak, ez a holland Lendeer Jans Lans szemészhez köthető, még 1896-ból. A sikertelen, majd sikeresebb, de nagy kockázatú eljárások után a mikrocsipek precíziós gyártására alkalmas, excimer lézerek megjelenése hozott áttörést: a műtéteket egy számítógéppel vezérelt lézer végzi, amely elpárologtatja a fénytörési hiba megszüntetéséhez szükséges szövetmennyiséget.

Mint annyi mindent, részben ezt is az űrtechnológia fejlődésének köszönhetjük, a műtétek alatt ugyanis elengedhetetlen a páciens szemmozgásának követése és a lézersugár pontos irányítása, az erre a feladatra kialakított eszközt pedig eredetileg a világűrben dolgozó űrhajósok szemmozgásának vizsgálatára fejlesztették ki. A súlytalanságban az űrhajósok egyensúly-érzékelése és az azzal összefüggő szemmozgás másképpen működik, ezért a visszatérés után több napot, hetet is igénybe vehet az alkalmazkodás. Így a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén éveken át vizsgálták az űrhajósok szemmozgását egy fejvédővel, amit szemre irányuló kamerákkal és képfeldolgozó csipekkel szereltek fel: ez volt a ma használt eszközök első változata.

A lézeres látásjavítás alkalmas rövidlátó, távollátó és egyenetlen szaruhártya-görbületű (asztigmiás) páciensek kezelésére is. Kétféle eljárás van, a felszíni és a lebenyképzéses: az előbbi esetében eltávolítják a felső hámréteget középen, mielőtt a lézer működésbe lép. Ez leginkább a PRK (Photo-Refraktív-Keratectomia) eljárást takarja, a kezelés után a hámsejtek három-öt nap alatt nőnek vissza, mialatt fényérzékenység és idegentestérzés jelentkezhet, a látás még homályos, így a munkába állásig akár tíz nap is eltelhet.

A hosszabb és fájdalmasabb gyógyulási folyamat megspórolására terjedt el a lebenyképzéses LASIK (Laser Assisted In Situ Keratomileusis) technológia, amelynek során a szaruhártya felső rétegéből egy kis védőlebenyt képeznek, ezt felhajtják, majd a kezelés után visszafektetik. Már másnap vissza lehet térni a munkába, csakhogy a lebenyt egy mechanikus eszközzel alakítják ki, ami kevésbé biztonságos. Bár a szövődmény aránya egyszázalékos, előfordulhat, hogy a lebeny nem nő vissza, csak visszatapad, így elmozdítható lesz. Viszont a FemtoLASIK esetében ezt a műveletet is lézer végzi, jelenleg ez a legbiztonságosabb eljárás, a feltalálása pedig egy USA-ban kutató magyar fizikaprofesszorhoz, dr. Juhász Tiborhoz köthető.

Érdemes nagyobb múltú intézethez fordulni, ahol többféle kezelési mód közül választhatunk. Az árakat tekintve a PRK olcsóbb, nagyjából szemenként 140-150 ezer forintért vehető igénybe. Ajánlott opció mindkét eljárás esetén az egyénre szabás, ami tekintetbe veszi a beteg fénytörési hibájának sajátosságait, ez esetben a kezelési terv jelenti a pluszköltséget, de pontosabb lesz a látás. Ha nem sürgős a munkába állás, akkor érdemes az egyénre szabott PRK-kezelést választani, ugyanis a FEMTO-kezelés 250 ezer forintot jelent szemenként. Új technológia az öregszeműség kezelésére az LBV-technológia, az ára magas, de az egyetlen, ami a közeli és a távoli éleslátást is visszaadja.

Mellékhatások lehetnek – nincs olyan műtét, ami után ez kizárható –, így a homályos látás, a fényudvar, amelyek hosszabb ideig fennállnak annak ellenére, hogy a reklámok erről nem számolnak be. A szaruhártya elvékonyodása miatt pedig a későbbi sérülésekkel szemben kisebb az ellenállás, ideghártya-szakadás jelentkezhet, habár ez ritka. Előfordulhatnak kötőhártya- és szaruhártya-gyulladások, fényérzékenység, irritáció, szúródás. Az esetek túlnyomó többségében azonban rendben zajlik le a gyógyulás szakasza, egyértelműek a pozitív visszajelzések.