Mit tegyünk, ha balul sül el az online ajándékvásárlás?
Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, de sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket ilyenkor, mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel.A válaszolók fele nem tudta, hogy az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell vállalniuk az eladóknak, mint az üzletben vásároltakra – írták.
Ha egy terméknek 10 ezer és 100 ezer forint között volt az ára, akkor egy évig érvényes a jótállás, 100 ezer forint felett már két év, 250 ezer forint felett pedig legalább három év. Meghibásodás esetén tehát érdemes jelezni a webshopnak a problémát, amely – ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el – köteles gondoskodni a cseréről vagy a javíttatásról – hívták fel a figyelmet.
A MOKK felmérése szerint a válaszadók egyharmada azzal sem volt tisztában, hogy internetes vásárlás esetén, a termék átvétele után 14 napig még indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, a webáruház pedig köteles visszafizetni a termék árát, a vevőnek csak a visszaküldés költségét kell kifizetnie. Ennek feltétele, hogy a vásárló időben, vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát.
A kitöltők egyharmada nem tudta, hogy az elállási jog azonban nem vonatkozik minden egyes terméktípusra – közölték.
Kivételt képeznek például az élelmiszerek, az egyedileg legyártott termékek, a kibontott csomagolású higiéniai termékek, a fehérneműk, a CD-k és DVD-k, valamint a letöltött szoftverek is. Továbbá az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, valamint a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog – jelezték.
A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, mit tehet a vásárló, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött termék árát. Sokan a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának. Valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a pénzéhez – hívta fel a figyelmet a MOKK.
Kifejtették: a fizetési meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha pedig vitatja a követelést (ellentmondással él), a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését – tették hozzá.
A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.
A MOKK közölte azt is, az európai fizetési meghagyásos eljárás különbözik a magyartól. A közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek (vállalkozásnak), a kötelezettnek pedig a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést (ellentmondással élni).
