Fotó: MTI/Balázs Attila
Huszármajmok (Erythrocebus patas) a Nyíregyházi Állatpark kifutójában 2024. április 1-jén.
Hirdetés

A 2020-ban és a 2021-ben született, „hetyke bajuszú” egyedeket az Európai Fajmegőrzési Program keretében helyezték át a Katowice közelében lévő állatkertből, a karanténidőszak leteltével pedig a látogatók is megtekinthetik őket a külső kifutóban – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a nyírségi állatpark zoológiai osztályvezetője hétfőn az MTI-vel.

Elmondta, a cerkóffélék családjába tartozó állatok Nyugat- és Közép-Afrika szavannáin őshonosak, és elsősorban talajlakó életmódot élnek. Fajnevüket a hímek szájszegleténél lévő, némileg az emberi bajuszra hasonlító szőrzetről kapták; ez a dísz a XIX. század néhány német természettudósának a bajszos huszárokat juttatta eszébe, ezért így nevezték el ezt a majomfajt. Magyar elnevezésük a faj német nevének (Husarenaffe) fordításával terjedt el Alfred Brehm Az állatok világa című híres könyvének magyar nyelvű kiadása alapján.

Hosszú, megnyúlt végtagjaikkal és lekerekített, rövid ujjaikkal testfelépítésük a futáshoz alkalmazkodott, és ezt ki is használják: a huszármajmok a ragadozók támadásai ellen gyorsaságukkal védekeznek, a fajt a Föld leggyorsabb főemlőseként tarják számon, három másodperc alatt tudnak felgyorsulni az óránkénti ötven kilométer per órás sebességre. A természetben az erdőirtások és a vadászatuk miatt csökken az állományuk.

A fajra jellemző, hogy a fiatal hímek – akiknek nem jutott nőstényekből álló hárem – általában agglegénycsoportba tömörülnek, a Nyíregyházi Állatparkban is egy ilyen „majomsereg” tekinthető meg, ezzel is segítve a fajmegőrzési programot – tette hozzá a szakember.

Korábban írtuk