Fotó: Szili Katalin, Facebook
Hirdetés

Szili Katalin a témában tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara, valamint a Piatnik Budapest Kft. közös fejlesztésű játékai illeszkednek a fenntartó alapítvány 2030-ig szóló célkitűzéséhez, amelynek értelmében nagy hangsúlyt fektetnek az egyetem nemzetköziesítésére, az innovációra, a pedagógiai módszertan fejlesztésére, valamint a környezetvédelemre, fenntarthatóságra.

A miniszterelnöki főtanácsadó utalt arra, hogy a PTE az élete jelentős részét Kanadában töltő, oktatási anyagokat kidolgozó, játékos taneszközöket fejlesztő Dienes Zoltán matematikus szellemi örököse, játékokkal kapcsolatos innovációi hozzájárulnak az egyetem nemzetközi ismertségének, a dél-dunántúli régió és Magyarország versenyképességének növeléséhez is.

Szili Katalin hozzátette, e játékok egyelőre nemzeti szinten vannak jelen, nemcsak Magyarországon élőkhöz, hanem külhoni magyarokhoz is eljutnak, de bízik abban, hogy más nyelveken is megjelennek majd.

Szécsi Gábor egyetemi tanár, a kar dékánja beszámolt arról, hogy a karon reformpedagógiai műhely működik, legfontosabb feladata reagálni a digitális kultúrában megjelent, megkerülhetetlenné vált pedagógiai kihívásokra, amelyek teljes mértékig átértékelik a tanulástól, tanításról, iskoláról alkotott eddigi fogalmainkat.

Korábban írtuk

A munka része játékok tervezése, gyártása, amelyek révén az oktatás új alapokra helyezhető – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, rá kell hangolódni erre a különleges, új tanulási világra. Ennek egyik eleme, hogy tudomásul kell venni, a gyermekek már egymással együttműködve akarnak tanulni, úgy, ahogyan a digitális média világában is tanulnak. Élményekre vágynak és nemcsak kapni akarják a kérdéseket, feladatokat, hanem kreálni is ezeket, aktívan közreműködni a feladatmegoldás tervezésében – fűzte hozzá.

Úgy véli, az új módszerek azért is fontosak, mert európai uniós felmérések szerint egyértelműen romlanak a tanulók logikai, matematikai készségei, képességei, romlik a problémák iránti fogékonyság, érzékenység.

„Valamit lépnünk kell, mert ha nem találjuk meg az előbb említett jelenség és a pedagógia kapcsolatát, és nem tudjuk a gyermekeket úgy megerősíteni a matematikai, logikai problémamegoldás világában, ahogyan azt elvárja tőlünk a világ és elvárja az új kultúra is, akkor nagy bajba kerülhetünk” – közölte a dékán.

A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy bár a Dienes-játékok elsősorban a matematikai oktatást és a logikai készségek megerősítését segítik, más területeket is érintenek, például a környezeti nevelést.

Szécsi Gábor beszámolt arról, hogy fejlesztéseik eredményeként a közelmúltban két új, otthoni és oktatási használatra egyaránt alkalmas Dienes-játék jelent meg és kapható a játékboltokban: az Igaz?gyöngyök és az AbrakaDabra.

Az új játékokat, ahogy a korábbi kettőt is, családoknak, iskoláknak, külhoni iskoláknak ajánlják, ahova korábbi támogatás eredményeként ingyen is eljutottak – jegyezte meg, hozzátéve, hogy pedagógusoknak és a pedagógusjelölteknek tanfolyamokat hirdetnek, ahol megismerhetik a Dienes-játékmodell lényegét.