2023 a világbajnokságok éve volt, 2024 az olimpia éve lesz

A politikus 2023 csúcspontjai közül a budapesti atlétikai világbajnokságot emelte ki, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye volt, idén pedig nemzetközi viszonylatban is a legjelentősebb a sport világában, számára pedig azért is különösen emlékezetes, mert kormánybiztosként koordinálhatta az előkészületeket és a lebonyolítást. Felidézte, hogy a rajt előtti 12 hónapban a vb meghatározta a munkájukat, a viadal kilenc napja pedig kiemelkedő volt 2023-ban. Mint mondta, olyan vb-t szerettek volna rendezni, amelyre minden magyar büszke lehet, a különböző programokkal megpróbáltak minél több honfitársat megszólítani. Felelevenítette, hogy több mint 400 ezer ember szurkolt a helyszínen, az eredményhirdetéseknek otthon adó medál pláza pedig óriási sikert aratott, ahogy a Nemzeti Atlétikai Központ körül létrehozott sportliget is.

„Megmutathattuk az idén 150 éves Budapest látványosságait, a maratoni futás és a gyalogló számok közvetítése során világszerte több mint egymilliárd ember láthatta a magyar főváros egyedülálló szépségét” – emelte ki, emlékeztetve, hogy Lord Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke zárásként úgy fogalmazott: Budapest új mércét jelent a leendő házigazdáknak.

Schmidt Ádám beszélt annak fontosságáról is, hogy októberben, Mumbaiban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) állandó tagjává választották Fürjes Balázst.

„Az egész magyar sportirányításnak, sporttársadalomnak fontos az, hogy milyen érdekképviselettel rendelkezik. Schmitt Pál egy olyan több évtizedes, fantasztikus pályát futott be a NOB-ban, hogy sokan azt gondolták, nekünk ez alanyi jogon jár, de ez nem így van” – mondta, egyúttal megköszönve Schmitt Pál és a sportolói bizottságban tevékenykedő Gyurta Dániel munkáját, szerinte ez is kellett ahhoz, hogy Fürjes Balázs bizalmat kapjon. Az új NOB-tagot az államtitkár úgy jellemezte, hogy „egy nagyon tapasztalt, a sporthoz közel álló, óriási tudással rendelkező fiatalember”, aki, ha minden jól megy, mostantól 19 évig a NOB állandó tagja lesz. Jelezte: bízik abban, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is jól együtt tudnak működni.

Az államtitkár felidézte, hogy idén két sportdiplomáciai konferenciát is rendeztek, mint mondta: tudatosan építkeznek ezen a területen. Kiemelte, hogy Gyulai Márton októbertől a WA sportigazgatója lett, a szerepvállalását pedig minden érintett hazai szervezet támogatta.

„Ma a sport világában a diplomácia egyre erőteljesebb, egyre nagyobb hangsúlyt kap, szerintem ma már nem létezik sportirányítás tudatos sportdiplomácia nélkül” – jelentette ki Schmidt Ádám.

A politikus szerint az igazolt sportolók Magyarországon a társadalom 4-5 százalékát teszik ki, de a sportállamtitkárságnak felelőssége van a másik 95 százalék felé is. Az atlétikai vb-t is ennek mentén „építették fel” a Hétköznapi Hős és a Sulihős programokkal, és a jövőben is szeretnének minden hazai rendezésű sporteseményt eszközként használni a sportolás népszerűsítésére.

„Ez az egyik legfontosabb küldetése a jelenlegi sportvezetésnek. Megpróbálunk mindenkit hozzásegíteni ahhoz, hogy a lehető legkevesebb energiabefektetéssel sportolási lehetőséghez jusson. Ennek megvalósulásával létrejöhet a sportoló nemzet” – fogalmazott.

A Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programmal kapcsolatban Schmidt Ádám azt mondta, a 2024-es párizsi olimpia lesz a vizsga, a következtetéseket utána lehet majd levonni. Szerinte ez a rendszer összhangban van a sport szellemiségével, minden szövetséggel határozatlan idejű a megállapodásuk, s az öt kalapból át lehet kerülni a másikba – már idén is volt arra példa, hogy egy szövetség több vagy kevesebb támogatást kapott az előző évinél. A sportszövetségeknek jövőre is el kell majd számolniuk a vállalásaikkal – hangsúlyozta. Szerinte a szövetségek együttműködőek, értik, tudják, hogy közös cél a magyar kormány által biztosított forrás lehető leghatékonyabb felhasználása.

Elhangzott, hogy az Európai Unió hozzájárulásával 2029-ig folytatódhat a TAO-program, az államtitkár szerint nagyságrendileg 3200 sportszervezet léte-nem léte múlik ezen a látvány-csapatsportágakat segítő, 2011-ben indult rendszeren. Úgy véli: az EU illetékes bizottsága a februári engedéllyel választ adott a programmal kapcsolatos legnagyobb ellenérve, hogy szabályszerűen működik-e, és ha június után nem folytatódhatott volna, akkor nagyon sok sportszervezet került volna bajba.

A sporttörvény megújításáról Schmidt Ádám azt mondta: az elmúlt 19 évben sokat változott a világ, ezért gondolták úgy, hogy a jogszabály megérett a módosításra. Az új törvénynek köszönhetően pontos adatot kaphatnak majd az igazolt sportolók számáról és a Sportszövetségek Országos Szövetségével, valamint a Magyar Edzők Társaságával bővül a sportköztestületek köre.

A politikus kijelentette: a párizsi ötkarikás játékok kapcsán sem a csapat létszámára, sem az érmek számára vonatkozóan nincs elvárás. Megemlítette ugyanakkor a támogatásban újdonságként bevezetett kvótabónuszt, amellyel a sportszövetségek az alap támogatáson felül minden indulási jog után ötmillió forintot kapnak.

„A keret erre 800 millió forint, ez 160 kvótát jelent, mi ezt tartjuk reálisnak” – mondta, hangsúlyozva: minden feltételt biztosítanak ahhoz, hogy az érintettek nyugodtan, a lehető legjobb körülmények között készülhessenek fel az olimpiára.

„2023 a világbajnokságok éve volt, 2024 az olimpia éve lesz” – fogalmazott.

Hozzátette: a párizsi játékok előtt számos kvalifikációs versenynek ad otthont Magyarország, a cél pedig az, hogy ezeket tökéletesen megszervezzék.