Milák Kristóf jött, látott, győzött, majd távozott – és közben újabb magasságokba emelkedett. A magyar úszózseni megismételte tokiói teljesítményét, egy arany- és egy ezüstérmet szerzett, de a legutóbbi olimpiához képest fordított felállásban. Párizsban a 200 méteres pillangón második lett, százon azonban elképesztő hajrával és benyúlással győzött úgy, hogy az első ötven után még negyediknek fordult.

Túl sok érzelmet és reakciót ezúttal sem lehetett leolvasni az arcáról, de a „kép” nyomokban azért mosolyt is tartalmazott. A medencéből kijövet meghajolt a közönségnek, majd elhaladva a kötelezően kijelölt útvonalon – a televíziósok előtt – nem lassított, ám mielőtt eltűnt a színfalak mögött, két kezét a magasba emelte a lelátón helyet foglaló magyar csapat felé – közöttük ült a szintén Párizsban olimpiai bajnok Kós Hubert is.

Hirdetés
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az eredményhirdetésnél két magyar átadó is állt a dobogó mellett, Gyurta Dániel olimpiai bajnok mellúszó és Schmidt Ádám sportállamtitkár. Előbbivel kezet fogott az őt megillető legmagasabb fokon álló Milák, míg utóbbival megölelték egymást. Ekkor véltünk egy kis boldogságot és őszinte mosolyt felfedezni az arcán (egyébként az ezüstérmet is a magyar sportállamtitkártól vette át).

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Himnusz elhangzása után jöhetett a fotós körút. Kristóf, ahol magyarokat látott, integetett, még egy zászlót is kapott, onnantól piros- fehér-zöld színek borították a vállát, hátát. Még a holland szurkolóknál is megállt egy közös szelfire, majd ismét megérkezett ahhoz a zónához, ahol minden úszó kötelező jelleggel megáll nyilatkozni. Ekkor tett egy kísérletet, hogy a többiekkel ellentétben mást irányt véve eltűnjön a háttérben, de a szervezők a tévések felé terelték.

Itt jött a következő elágazás és az újabb Milák-csel, ami bejött, a kamerák háta mögött vonult és tűnt el a kérdések elől, hiába integettek és próbálkoztak a szervezők. Ezután haladnia kellett volna az újságírók felé a vegyes zónába – ahol a nemzetközi média képviselői is várták –, de ide már nem érkezett meg, valószínűleg egy újabb csel és útvonal-módosítás után kikerülte az előírt részt.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Milák Kristóf egy különutas zseni. Az elmúlt két évéről és a felkészüléséről szinte semmit nem tudni, még az úszósportban tevékenykedők sem rendelkeznek lényegi információval. A kérdések egyre csak szaporodtak Párizs előtt, míg a választ Milák Kristóf a medencében adta meg. A parton továbbra is maradt csendkirály, és úgy tűnik, ebben is bajnok.

Korábban írtuk

Végül a szövetségi kapitány érkezett az újságírókhoz, de Sós Csaba értékelni nem kívánt, és arra a kérdésre, hogy egyáltalán beszélt-e Milákkal, így reagált:

– Én? Szóljon, aki tudott! De nem akarom elviccelni, ilyenkor nem is zavarjuk. Verseny előtt különösen nem, utána meg hadd dolgozza fel. Eddig is akkor beszéltem vele, amikor ő akart. Ha akar, most is tud velem. Egy kicsit azért hadd örüljünk szerintem. Ilyenkor nem akarok elemezni. Világszám, amit úszik, ilyet a Földön nem láttam, hozzá képest mindenki másodosztályú pillangósnak tűnik, olyan egyedi, olyan kiváló technikája van. Egy biztos, Milák a harmadik magyar úszó, aki két egymás utáni olimpián tudott nyerni, ha nem is ugyanazt a számot, így Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás mellé emelkedett. Most már 31 olimpiai bajnokunk van. Ha megnézzük, mennyire más útvonalon jutottak idáig, akár Hosszú Katinka, akár Kós Hubert, akár a Milák Kritóf, de a magyar úszás rendszere ilyen, teljesen külön utakat is támogat.

A szövetségi kapitány, maradva a három példánál, még hozzátette, a mezőnyből kiemelkedni, a legjobbnak lenni többféle módszer, megoldás, technika eredménye.

– Hosszú Katinkának a példátlan nagy számú versenyzés, Kós Huberetnek a brutális munka, amit Bob Bowannel csinál Amerikában, és ott van Milák egyedi útja, amiről én sem tudok sokat, egyszer valószínűleg megtudjuk, és akkor majd lehet elemezni, de egyelőre ettől távol vagyunk.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Sós Csaba nincs könnyű helyzetben, amikor válaszolni kell a kérdésekre, mert elmondása szerint neki sem volt túl sok információja a felkészülésről, és csak olyan véleményt kíván megfogalmazni, amiért évek múlva is tudja vállalni a felelősséget.

– Nem ez a pillanat, amikor kritikával kell hogy illessem. Teljesen mindegy, velem mi van, megvan a két arany és az egy ezüst, köszönöm szépen, én majd megoldom a magam életét. Ahhoz, hogy korrektül tudjak válaszolni és öt-hat év múlva is vállaljam, mint az összes korábbi interjúmat, tudnom kéne, mit csinál, de erről nem sokat tudok. Az tudna válaszolni, aki tudja, és lehet, ő sem tudja pontosan – lehet, utólag úgy gondolja, jó a módszer vagy szisztéma, amit felállított magának. Amit láttam, és ami információ számomra rendelkezésre állt, abból nem következett volna ez az eredmény. De megcsinálta, ott az eredményjelzőn, a többi duma. Amíg nem beszélgettem vele, nem alakul ki újra ilyen helyzet és nem elemezzük ki az elmúlt időszakot, nem tudok válaszolni, mert nem lenne igaz.

A szövetségi kapitány hozzátette, a részletesebb elemzés azért is szükséges, mert attól, hogy tudják, mit csinált Egerszegi Krisztina, mindenki mással nem lehet azt és abban a formában úszatni. Ezért látni kell, hogy a módszer csak Milák Kristófnak megfelelő-e, hiszen nem születik gyakran ilyen versenyző.

– Még sok a kérdőjel, de nem akarok ünneprontó lenni, van két szép arany meg egy ezüstérmünk. Ez átlagfeletti teljesítmény.

Sós Csaba még elmondta: magyar klasszis úszó mindig volt, van és lesz.