A hetvenéves Jónyer Istvánt köszöntötte az asztalitenisz-szövetség
Gálaműsorral köszöntötte kedden a hetvenedik születésnapját ünneplő, négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok Jónyer Istvánt a Magyar Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ).
A Marczibányi téri Ormai László Csarnokban tartott ünnepi esemény egy kisfilm vetítésével kezdődött, amelyben felidézték az ünnepelt legfontosabb sikereit. A sportember pályafutása alatt a vb-ken a 4 arany mellett 3 ezüstöt és 1 bronzot, az Eb-ken pedig 4 aranyat, 4 ezüstöt és 5 bronzot gyűjtött, ő volt az 1970-es évek egyik legjobb játékosa.
Sárfalvi Péter sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár egy személyes emléket idézett fel köszöntőjében.
„Az 1979-es phenjani világbajnokságon 20 ezer ellendrukker előtt, a kínaiakat legyőzve sikerült diadalmaskodnia a magyaroknak. Néhány éve kaptam egy felvételt a döntőről, és kicsit tartottam attól, hogy lerombolja a fináléról a fejemben élő képet, de elárulhatom, hogy azóta rongyosra néztük” – fogalmazott az öttusázó világ- és Európa-bajnok, aki úgy véli, az a 41 évvel ezelőtti, motiváló siker is közrejátszott az általa elért eredményekben.
Nátrán Roland, a MOATSZ elnöke arról beszélt, hogy Jónyer István akkor lett világbajnok, akkor állhatott a dobogó tetejére egyesben is, amikor senki nem gondolta, hogy megtörhető az ázsiai hegemónia. „Pályafutását befejezve is hű maradt szeretett sportágához, fáradhatatlanul tevékenykedik ma is. Aktívan járul hozzá ahhoz, hogy a magyar asztalitenisz visszanyerje régi helyét a világ sportjában” – mondta, aki az ünnepelt születési évére utalva átnyújtott Jónyer Istvánnak egy tanúsítványt, amely azt igazolja, hogy Jónyer 1950 névvel elneveztek róla egy csillagot.
Horváth Tibor, aki 1969 és 1996 között a magyar szövetség főtitkára volt, felelevenítette, hogy ő akkor került a MOATSZ-ba, amikor a nagy hármas – Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor – már bontogatta szárnyait.
A volt játékostárs, Gergely Gábor azt mondta: ha Jónyer István valahol megjelenik, világsztárként kezelik, akinek a magyar és az egyetemes asztalitenisz is nagyon sokat köszönhet.
„Nálad jobban senki nem tudja ezt a sportágat” – jelentette ki.
Jónyer István arról beszélt, hogy sokszor kellett talpra állnia pályafutása alatt és azt követően is, de az akaraterejének köszönhetően ez mindig sikerült.
„Fantasztikus ez a mai ünnepség, és köszönöm a társaimnak, akik segítettek pályafutásom során” – mondta elérzékenyülve.
A gála zárásaként Jónyer István váltott néhány labdamenetet mostani éljátékosokkal és utánpótlás pingpongosokkal, valamint egykori játékostársaival.
Jónyer István a Diósgyőri VTK-ban kezdte pályafutását, majd a Budapesti Spartacusban és az osztrák Stockerauban játszott. 1967 és 1982 között 35 alkalommal nyert magyar bajnokságot, az Európa Top 12-bajnokságon kétszer, 1971-ben és 1974-ben győzött. A válogatottban 325-ször szerepelt.
Sikerei mellett – Berczik Zoltán akkori szövetségi kapitánnyal – kidolgozott egy speciális ütést is, az úgynevezett Jónyer-kiflit, azt a pörgetést, amelynek köszönhetően a labda a hálót megkerülve egészen laposan csapódik a másik térfélre.
Jónyer István 1996-tól, majd 2011 és 2013 között a MOATSZ alelnöke volt, 1997-től rövid ideig a válogatott szövetségi kapitányaként is tevékenykedett.
Pályafutását számos elismeréssel díjazták. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztje (polgári tagozat) kitüntetést, 2013-ban Prima-díjat, 2014-ben Magyar Örökség Díjat kapott. 2015-ben Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben beválasztották az Európai Asztalitenisz Hírességek Csarnokának tagjai közé. 2018-ban elnyerte az Emberi Méltóságért kitüntetést, tavaly a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Olimpiai Bizottság életműdíját kapta, emellett Terézváros, Miskolc és Onga – ahol gyermekkorát töltötte – díszpolgára.
