A karate éve
Az eredmények értékét növeli, hogy a sportág olimpiai bemutatkozásának évében sikerült ilyen jól szerepelni – értékelte a múlt vasárnap befejeződött kadett-, junior- és U21-es karate Európa-bajnokságot dr. Mészáros János szövetségi elnök. Hozzátette, a tornán szerzett két arany- és három bronzéremmel a magyarok bebizonyították, hogy a legjobbak közé tartoznak.
A küzdősportok közül az egyik legismertebb és legnépszerűbb, világszerte több tízmilliós tábort magáénak mondható karate ma itthon is az egyik legnagyobb bázisú sportág: országszerte nagyjából 14 ezer igazolt versenyzőnk van, a hobbisták száma pedig meghaladja a 40 ezret. A növekvő népszerűség eredményeképp a tavalyi magyar bajnokságon rekordnagyságú mezőny indult, a sportolók több mint ezer nevezést adtak le. A karate ma már ott van az iskolákban is, a kerettanterv ugyanis lehetővé teszi, hogy testnevelésórákon oktassák, 2019 szeptemberétől közel kétszáz intézmény tűzte napirendjére. A nagy merítési lehetőségnek köszönhetően a sportág hazai képviselői felnőtt- és utánpótlásvonalon is évről évre jelentős sikereket érnek el, a három versenyrendszer karatékái számos világ- és Európa-bajnoki címmel, dobogós helyezéssel büszkélkedhetnek.
Magyarország azonban a világversenyeken való szereplésen túl azok megrendezésében is részt vállal: múlt héten Budapest adott otthont a kadett-, junior- és U21-es Európa-bajnokságnak. A tornán 52 ország közel 1200 sportolója indult, Magyarországot rekordlétszámú, 36 fős válogatott képviselte, méghozzá nem is akárhogy: versenyzőink két első és három harmadik helyezéssel hetedikek lettek az éremtáblázaton; Jakubovics Dalma és Baranyi Zsófi arany-, míg Bárdos Ádám, Dvorák Ádám és Kiss Zsófia bronzérmet szerzett a háromnapos torna során. „A magyarok bizonyították, hogy a legjobbak közé tartoznak, hiszen tizenhárman is éremmérkőzésen léphettek tatamira, és közülük ötnek sikerült is az éremszerzés” – értékelte az eredményeket dr. Mészáros János szövetségi elnök. Magyar szempontból tehát remekül indult az esztendő, ám 2020 nem csak a hazai karatésok számunkra fontos év.
Az elmúlt másfél évtizedben a Karate Világszövetség (WKF) egyik legfőbb törekvése az volt, hogy a sportág helyet kapjon az olimpia programján, és bár többször is ott állt a siker kapujában, a szavazásokon rendre elbukott. A remény akkor csillant föl újra és igazán, amikor kiderült, hogy a 2020-as ötkarikás játékoknak a karate őshazája, Tokió adhat otthont, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság életre hívta Agenda 2020 elnevezésű reformprogramját, aminek keretében lehetőséget adott arra, hogy a mindenkori rendező – bizonyos feltételek betartása mellett – maga döntsön sportágak egyszeri programba iktatásáról.
Sokak nagy örömére a NOB 2016 augusztusában úgy határozott, elfogadja a japán szervezők javaslatát, így a karate négy másik sportággal együtt – gördeszka, hullámlovaglás, sportmászás, baseball/softball – bekerült a hivatalos programba. Mivel azonban óriási a sportág bázisa, a résztvevők számát jelentősen korlátozni kellett, ezért az augusztusi olimpián mindössze nyolcvan karatés léphet tatamira, ráadásul a kategóriánkénti tíz hely egyike a házigazda japánok egy-egy sportolóját illeti meg, így az elkövetkezendő hónapokban óriási küzdelmek várhatók a kiadó helyekért. A hazai sportdiplomácia sikerének köszönhetően a korosztályos Eb után Budapest lesz a házigazdája a 2022-es karate-világbajnokságnak is, amelynek rendezésére még 2014-ben jelentkeztünk. Ha Magyarország olyan vébét bonyolít le, ami erősíti a sportág jó hírét, márpedig 2013-ban volt már erre példa, akkor egy sikeres tokiói olimpiai szereplést követően a NOB döntéshozóiban pozitív válasz születhet azzal kapcsolatban, van-e helye a karaténak 2020 után is az ötkarikás játékok sportágai között.
