„A Katinka az emberi nagyságról, kitartásról, szorgalomról szól”

– Számtalan sikeres alkotással a háta mögött is élete egyik legnehezebb munkájának nevezte a Katinka-filmet. A műfaj, vagyis az életrajzi dokumentumfilm jelentette a nehézséget, esetleg az, hogy a világ egyik legjobb úszójával készítettek filmet? Vagy az, hogy a jelenben játszódik és nem a régmúlt eseményét dolgozza fel?

– Nem nevezhető rövid időszaknak, amíg Katinka eldöntötte, hogy hozzájárul a film készítéséhez, de onnantól kezdve nagyon könnyen tudtunk együtt dolgozni. Viták persze előfordulnak egy alkotói folyamat során, főleg, ha valaki ilyen szinten érintett személyesen, mégis Katinka jelentette a legkisebb nehézséget. Egyfelől a hatalmas mennyiségű archív anyag rendezése, felhasználói jogainak megszerzése és megvásárlása igényelt egészen elképesztő munkát. Két kollegám az elmúlt két évben csak ezzel foglalkozott. Másfelől a körülmények és a határidős vállalás jelentették az akadályt, hiszen a pandémia nemcsak Katinka pályafutását, hanem a gyártási folyamatot is alaposan átstrukturálta. Az alkotói stáb a legnagyobb kihívással nézett szembe, mégis azt gondolom, a filmnek kifejezetten jót tett az elhúzódó forgatás, míg Katinka pályájára kifejezetten rosszul hatott az elhalasztott olimpia. Biztos vagyok benne, ha az eredeti tervek szerint rendezik meg a tokiói ötkarikás játékokat, Katinka aranyéremmel tér haza. A két és fél éves munkafolyamat alatt tehát számos problémával szembesültünk, de a filmet látva azt mondom, megérte.

– A filmnek az élet írta a forgatókönyvét, várhatóan máshogyan alakult volna, talán másról is szólna, ha minden az eredeti tervek szerint halad?

– Nyilván, hazudnék, ha azt mondanám, mi nem arra számítottunk, hogy Tokiót megrendezik az eredeti időpontban és eredményesen zárul Katinka szempontjából. A pandémia nagyon nagy pofont jelentett nekünk, de Katinkának még nagyobbat. Látszik, hogy teljesen más forgatókönyv és narratíva mentén valósult meg a film, de így talán kicsit emberibbnek érzem ezt a dramaturgiát.

– Azért, mert a győzelmek és siker mellett benne van a mélypont és vereség is?

– Igen, bár Katinka pályafutásában jelen voltak korábban is mélypontok, nem csak sikerekről szólt az élete. De történhetett bármi, szakmai vagy magánéleti válság, lehetett a gödör legalján, egész egyszerűen mindig, mindenből fel tudott állni! Összeszorította a fogát és ment tovább. A film egyik legfontosabb mondanivalója: nem tudsz annyira mélyre kerülni, hogy abból ne lehetne felállni. A rengeteg csodálatra méltó sportsikere mellett számomra ez a teljesítménye a legfontosabb.

– Ebből a szempontból nézve beszélhetünk akkor motivációs filmről is?

– Nem fogalmaztuk meg kifejezetten ezt az irányt, de fontos gondolatokat és üzeneteket közvetít. Mert azt láthatjuk Katinka példáján keresztül, hogy amennyiben beleteszed az energiát, elvégzed a munkát, annak meglesz a gyümölcse, de befektetett munka nélkül nincs eredmény. Talán nevezhetjük a film egyik alapvető mondanivalójának, és ez kétségtelenül motivál.

– A tokiói olimpia után sok támadást kapott Katinka, ha az őt kritizálók megnézik ezt a filmet, megváltozhat a gondolkodásuk?

– Megmondom őszintén, engem nagyon felháborítottak ezek a kritikák. Tessék utánacsinálni, aztán beszélgethetünk arról, hogy mit nevezünk kudarcnak. Hosszú Katinka mindig a mi bajnokunk marad, az elért eredményeit senki nem veheti el tőle. Harminchárom évesen még mindig nap mint nap vízbe ugrik, elvégzi azt az elképesztően brutális munkát, amit a film hitelesen bemutat. Azt is hozzátenném, Hosszú Katinkának semmiért nem kell magyarázkodnia, ő már megcsinálta. Bajnok lett és az is marad.

– Mennyire számított, hogy a film elsősorban a magyar közönségnek szól, befolyásolta bármilyen szinten a készítését? Felveheti a versenyt a hasonló műfajban készült amerikai produkciókkal?

– Nyilván elfogult vagyok a saját filmemmel kapcsolatban, de azt gondolom, a Katinka világszínvonalú alkotás. Arról nem feledkezhettünk meg, hogy a film finanszírozója a magyar néző, a magyar adófizető polgár, vagyis nekünk elsősorban a hazai közönségre és hazai fogadtatásra kell koncentrálnunk. Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy Katinka személye és teljesítménye által hogyan tudjuk magunkat, az országot, a hazai sportközeget bemutatni, országimázs szempontjából is jó lehetőség a Katinka-film. Jó esélyt látok nemzetközi piacra kikerülni, úgy gondolom, külföldön is sikeres fogadtatásra számíthatunk.

– Nem csupán Katinka teljesítménye egyedülálló itthon, a filmet megnézve a Katinka is egy olyan alkotás, amelyre korábban nem volt példa Magyarországon.

– A csillagok szerencsés együttállása is kellett ahhoz, hogy egy ilyen alkotás létrejöjjön. Nem mennék bele, hogy eddig miért nem valósulhatott meg hasonló, de egyetértek abban, hogy egyedülálló film készült. Kellett hozzá mindenekelőtt Hosszú Katinka, az ő személyisége nélkülözhetetlen. A filmkészítésnél két dolog elengedhetetlen és pótolhatatlan: az egyik a jó narratíva, vagyis az erős téma, jó forgatókönyv – ami Katinkával adott volt –, a másik pedig a pénz. A Nemzeti Filmintézetet vezető kormánybiztossal, Káel Csabával szerencsére egyetértünk abban, hogy el kell felejteni azt a szemléletet, hogy a dokumentumfilm az olcsó. Az NFI mellénk állt és biztosította a hátteret, az alkotók pedig éltek a lehetőséggel. Úgy vélem, olyan film született, ami megérte a befektetést.

– A magyar sporttörténelemben számtalan hihetetlen sikert, példaképet és követendő életutat találhatunk. Lehet „folytatása” a Katinka filmnek?

– Nagyon remélem, hogy a Hosszú Katinkáról készült életrajzi dokumentumfilm elindított egy folyamatot, és szándékaim szerint folytatódni fog.

– Esetleg ön is vált a sportra?

Nem tervezem, nekem a játékfilm örök szerelem marad. Bár én a Katinka-filmet sem klasszikus értelemben vett sportfilmnek tekintem, mert nem csak egy sikeres sportolóról, hanem az emberi nagyságról, kitartásról, munkáról, szorgalomról szól. A fejemben azért már körvonalazódnak a következő sport tematikájú projektek, de részleteket nem árulhatok el. Abban egyetértek, hogy van még mit feldolgozni a sport történelmünkből.