A ló elveszett, a sportág megmaradt

Reményvesztettek, reménykedők, billegők, túlélők és hódítók. Az öt karikához kapcsolódva öt kategóriát is fel lehetne állítani azoknak a sportágaknak, amelyeket valamilyen formában az olim­piai programba kerülés érint(ett). Hiszen vannak sportágak, amelyeknek képviselői évtizedek óta reménykednek, de minden alkalommal kimaradnak a szűkített listáról, vannak olyanok, amelyek eljutottak a bekerülés kapujába, és bizonyos feltételek teljesülése mellett beléphetnek, és olyanok is akadnak, amelyek egy-egy alkalommal be-, majd kikerülnek, és aztán vissza. Vagy említhetjük azokat a sport­ágakat, amelyek a kiszavazást minden alkalommal éppen hogy túlélik, és léteznek olyanok is, amik „jönnek, látnak, győznek” – bár kérdés, meddig maradnak.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését minden alkalommal hatalmas várakozás és lobbi előzi meg. A sportvilág feszülten várja az ítélethirdetést. A világ legrangosabb sporteseményére bejutni, az olimpiai család tagjává válni különös jelentőséggel bír és rangot jelent, ezért is érthető, ha szigorú feltételeknek kell megfelelni. Nincs garancia arra, hogy amennyiben valaki bekerült, ott is marad, a múlt, a tradíció sem jelent feltétlen előnyt, és az újító szellem sem hozza mindig automatikusan magával a tagságot. A jövő évi párizsi olimpián 32 sportág szerepel, ez 329 versenyszámot és legalább tízezer sportolót jelent. A következő, vagyis a 2028-as Los Angeles-i játékok jelen állás szerint rekordot döntenek, 35 vagy 36 sportág képviseltetheti magát, és az eddig 10500 főben maximált versenyzői létszám is emelkedhet.

Egy sansz és más semmi

A NOB korábban elfogadott reformcsomagja (Agenda 2020) lehetővé teszi, hogy az olimpia házigazdája is jelöljön sportágakat az ötkarikás programba. Az adott sportágak ezzel nem váltják meg az állandó tagságot, de a lehetőség adott a későbbi bennmaradásra. Először Tokió előtt volt lehetősége a rendezőnek sportágat választani. A Japánban rendezett játékokon a karate – első alkalommal – bejutott a szűkített listáról. Magyar szempontból kifejezetten jól alakult a választás, hiszen Hárspataki Gábor élt a lehetőséggel, élete első – és úgy tűnik, utolsó – olimpiáján bronzérmet szerzett. A karate azonban Párizsban már nem lesz a programban. Ugyanakkor a 2028-as olimpiára megvolt az esélye visszakerülni, szerepelt is a kilences szűkített listán, de végül a kimaradók táborába került.

Hasonló sorsra juthat a breaktánc is, amely a franciák ajánlására került be a jövő évi párizsi ötkarikás játékok programjába, de négy évvel később, az Egyesült Államokban már nem kapja meg a lehetőséget. Az más kérdés, hogy egy alkalom elegendő-e a bizonyításra az évtizedes múlttal szemben. Hogy azok a sportolók és felnövő generációk, akiket az olimpia motivált a sportág elkezdésében, mennyire maradnak meg a versenyrendszerben, hiszen az olimpiai álom amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is illant. A breaktánc esetében mivel nemcsak sportágról, hanem életstílusról és kultúráról is beszélünk, valószínűleg nem okoz törést, hogy csak egy alkalommal került be a programba, népszerűségére még nagyobb hatással lehet, és a karate is világszerte erős bázissal bír. Más a helyzet azokkal a sportágakkal, amelyek szinte kezdetektől szerepelnek az olimpián.

Győzelem, áldozatokkal

Sokáig billegett, megcsapta a kikerülés szele, de megmenekült és túlélte az öttusa a „kiszavazást”, más kérdés, hogy milyen áron… Az újkori olimpiák kezdete, 1912 óta szerepel a programban. Az elmúlt évtizedekben többször került veszélyzónába, ezért számtalan szabálymódosításon esett át, hogy megfeleljen a bennmaradás feltételeinek. Talán egyik sportágban sem történt annyi korrekció, mint az öttusa esetében. Az ötnapos versenyből kilencvenperces lett, két számot pedig összevontak – futás és lövészet kombinált szám –, de legalább öt tusa maradt, vagyis a vívás, úszás, lovaglás, futás és a lövészet. A legutolsó változás azonban alapjaiban rengette meg a sportágat: kikerült a lovaglás. Végleg.

Az olimpiai programba kerülésnél és a programban maradásnál fontos szempontrendszernek kell megfelelni, amibe beleszámít, hogy például az adott sportág mennyi fiatalt vonz és szólít meg, milyen a bázisa világszerte, mennyire hozzáférhető, milyen a költségvonzata, mennyire nézett és látványos. Az öttusa a többi olimpiai sportággal összehasonlítva a nézettségi versenyben rendre alulmaradt. Tokió után egyértelművé vált, drasztikus lépésre van szükség annak érdekében, hogy az egyik legrégebbi versenyszám az olimpia része maradjon. A Nemzetközi Öttusaszövetség végrehajtó bizottsága – versenyzők, edzők, szakvezetők tudta és beleegyezése nélkül – 2021 novemberében úgy döntött, kiveszi az öt tusa közül az egyiket, a lovaglást a párizsi olimpiát követően, mert indoklásuk szerint „a lovaglás akadályt képez az öttusa fejlődésében”.

A sportvilágot sokkolta a bejelentés. Az öttusa-társadalom fellázadt, petíciót kezdeményezett, több ezer aláírás gyűlt össze olimpiai és világbajnokokkal, még a Sportdöntőbírósághoz is fordultak a dán szövetség részéről. Mindhiába. A nemzetközi szövetség kitartott a döntése mellett. Ezt az is alátámasztotta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2021 decemberében úgy határozott: a 2028-as Los Angeles-i előzetes programba nem teszi be az öttusát.

Felmerült pár lehetőség a ló helyett. A négylábút a kétkerekű váltotta volna, de a biciklis szám nem valósult meg. Tavaly májusban viszont úgynevezett akadályverseny-tesztelés kezdődött. A kötélen kapaszkodással, gerendán haladással, kúszással tarkított tusával négy tesztversenyt rendeztek. A tapasztalatok alapján a végleges javaslatot a sportág nemzetközi szövetségének év végéig kellett benyújtania a NOB-nak, így dőlt el 2022 novemberében, hogy az öttusa új száma a lovaglás helyett az akadálypálya lesz. A NOB közgyűlése pedig idén októberben határozott: elfogadta a módosítást, így az előzetesen kihagyott sportágak közül az öttusa bekerült a 2028-as olimpiai programba.

Utoljára jövőre, a párizsi olimpián láthatjuk a lovas számmal az öttusát. Thomas Bach NOB-elnök egyébként kijelentette: a változtatásnak köszönhetik bennmaradásukat, ha marad a ló, a sportág megy. A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy a lovas szám eltüntetésével ténylegesen beszélhetünk-e még öttusáról, és a bármi áron az olimpián maradás valójában a sportág érdekét szolgálja-e.

Öt karika, öt új sportág

A Mumbaiban tartott NOB-közgyűlés előtt kilenc sportág reménykedhetett, hogy bekerül a Los Angeles-i programba. A már említett és Tokióban szereplő karate, a Párizsban debütáló breaktánc, az évtizedek óta várakozó kick-box, a fallabda, a krikett, a baseball és női változata, a softball – Tokióban szerepeltek, de Párizsban nem kapnak lehetőséget –, a lacrosse és a flag football. Ezenkívül a jelenleg is programon lévő, de az öt év múlva esedékes felállásból előzetesen kihagyott hagyományos sportágak közül az öttusa, a súlyemelés és az ökölvívás. Az öttusa mellett a súlyemelés is megmenekült, viszont az ökölvívás helyzete továbbra is bizonytalan. Thomas Bach, a NOB elnöke nem zárta ki, hogy Amerikában is lesz boksz, de jelen állás szerint nem kapták meg a támogatást.

A rendező Egyesült Államok a kilencből öt sportágat javasolt, amiből négy csapatsport, így az olimpiai létszám a korábban megfogalmazott elvárásokkal szembemenve nemhogy nem csökken, de növekszik is. Azért az látható, hogy a bekerült csapatsportágak nem pont Magyarországon a legnépszerűbbek, kevésbé ismertek is – bár itthon is űzik ezeket. A sorból a most helyet kapott fallabda lóg ki: a squash itthon is kifejezetten népszerű, dinamikusan fejlődő, feltörekvő sport, az olimpián egyéni női és férfiversenyszám lesz.

A krikett a világ egyik legnépszerűbb labdajátéka, a milliárdos lakosságú Indiá­ban szinte nemzeti sport, így a televíziós nézettség garantált, ahogy a bevétel is. A sportág egyébként egyszer, 1900-ban már szerepelt az olimpián. A baseball/softball többször is megjárta az ötkarikás játékokat, legutóbb a japánok ajánlására Tokióban, és Párizs kihagyásával megérkezik Los Angelesbe is. A lacrosse is régi gyökerekkel rendelkező, rendkívül népszerű, fejlődő sport, kétszer volt olimpián az ezerkilencszázas évek elején, háromszor bemutatkozó jelleggel. Kemény csapatsport, test test elleni ütközéssel, küzdelemmel. Kétségkívül látványos labdajáték, így érthető, ha megfelelt a kritériumoknak. A flag football 2028-ban debütál. A kifejezetten kedvelt amerikai focinak egy, mondhatni, ütközésmentes változata, bekerülése talán a leginkább meglepő a többihez képest.

Az olimpiai játékoknál 2032-ig elkeltek a helyszínek, jövőre Párizs, öt év múlva Los Angeles, majd az ausztrál Brisbane lesz a házigazda. A 2036-os ötkarikás-rendezés még nem dőlt el, pályázat már nincs, de eddig Lengyelország, illetve most a NOB-közgyűlésen India is jelezte: mindent megtesz, hogy első alkalommal adhasson otthont a világ legrangosabb és legnagyobb sporteseményének. Ugyanakkor bár hivatalosan nem, többször szóba került hazánk is a 2036-os játékokkal kapcsolatban.