A MOB és olimpiai bajnokok az Alkotmánybírósághoz fordultak
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), valamint olimpiai aranyérmesek fordultak az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését, és ne tegye lehetővé egy esetleges olimpiarendezési szándékról idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását.
A MOB honlapján olvasható közleményből kiderült, hogy a szervezet, valamint Nagy Tímea vívó, Kovács István ökölvívó és Vaskuti István kenus olimpiai bajnokok, illetve Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatott élén háromszoros olimpiai aranyérmes szövetségi kapitány nyújtotta be a beadványt.
„Egyetértve a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi népszavazási döntésével, a magyar olimpiai család arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését és ne tegye lehetővé idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását” – olvasható a közleményben.
A kommünikéből kiderült, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2027 előtt nem hirdet új házigazdát, így van idő a tervek elkészítésére. A MOB olyan olimpiai tervet javasol, amely nem jár stadionépítéssel, ellenben felgyorsítja a Diákváros megépülését és a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések megvalósítását, előmozdítja az akadálymentesítést és a budapesti kórházak, rendelők felújítását.
A közlemény emlékeztetett arra, hogy a NOB radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét. A pályázatot és a korábbi, költséges pályázási folyamatot teljes egészében eltörölték. Olimpia megrendezésére nem lehet pályázni, pályázatot benyújtani vagy jelentkezni. A NOB úgy választ helyszínt, hogy saját kizárólagos döntésével meghív egy lehetséges házigazdát: tárgyaljanak és állapodjanak meg az olimpiarendezésről. Tehát bármely ország vagy város csak akkor kerül döntési helyzetbe, ha a NOB-tól felkérést kap. Erre pedig nem lehet jelentkezni vagy pályázni. Ilyen felkérés a NOB-tól nem érkezett – írták.
A Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest városa bekapcsolódtak a NOB tájékozódási folyamatába, ami egy szakmai párbeszédfolyamat. A folyamatban való részvétel nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem vonatkozik semmilyen konkrét időpontra, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem is minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek. Nem kötelez és nem is ad jogot semmire – tették hozzá.
A tájékozódási folyamat kizárólagos céljai az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata, hogy Budapesten, Magyarországon, valamikor a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös legyen és városfejlesztéssel járjon. A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság azt javasolta Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a tájékozódás eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig készítsenek közös, bárki által megismerhető nyilvános jelentést.
