A Mount Everestet hetven éve hódították meg

Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

Az Indiát feltérképező Sir George Everest egy évszázaddal korábban, 1852-ben állapította meg: a helyiek által Csomolungmának (Jóságos Istenanyának) nevezett, 8848 – más mérések szerint 8850 – méteres hegycsúcs a világ legmagasabb pontja. A hegyóriás akkor a prózai 15. csúcs elnevezéssel került fel a térképre, csak 1865 óta viseli Everest nevét. A „világ tetején” rendkívüliek a körülmények: a ritka levegő oxigéntartalma a megszokottnak csak 30 százaléka, télen mínusz 50 Celsius-fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol és hatalmas mennyiségű hó esik.

A Mount Everestre 1921-ben indult az első, brit expedíció, de a csúcs a következő három évtizedben tucatnyinál több támadást „vert vissza” és sok hegymászó életét követelte. Azon máig vitatkoznak, hogy az akkori idők legnagyobb hegymászója, a brit George Mallory és társa, Andrew Irvine 1924-ben megmászta-e a hegyet, mert a csúcstámadás során nyomuk veszett. Mallory tetemét 1999-ben megtalálták, de így sem került közelebb a rejtély megoldása.

A kilencedik brit expedíció 1953. március 10-én indult John Hunt ezredes vezetésével. Két hegymászó május 26-án már csak kilencven méterre volt a csúcstól, de az oxigénkészülék hibája miatt vissza kellett forduljanak. Az expedíció vezetője a második csúcstámadásra a legelszántabb és legjobb állapotban lévő párt, Hillaryt és Tenzinget jelölte ki, akik május 29-én reggel fél hétkor, mínusz 27 fokos fagyban indultak el a 8500 méteren felállított táborból. A csúcs közvetlen közelében egy rendkívül nehéz sziklafal állta útjukat, de az új-zélandi alpinista megtalálta a módját, hogyan küzdjék le (a meredélyt azóta Hillary-lépcsőnek nevezik), és délelőtt fél 12-kor felértek a világ tetejére. A csúcson töltött negyedóra alatt fényképeket készítettek, majd baj nélkül visszaértek a táborba, ahol Hillary első mondata a nem túl szalonképes, de érzelmeit hűségesen kifejező „Elintéztük a kurafit” volt.

A hírt az alaptáborból kódolt üzenet formájában gyalog vitték el a legközelebbi településre, hogy megsürgönyözzék a katmandui brit követségre – vélhetőleg ez volt a történelemben az utolsó nagy hír, amelyet futár közreműködésével röpítettek világgá. A legenda szerint a hírt Londonban visszatartották, hogy először II. Erzsébet királynő június 2-i koronázási ünnepségén tehessék közzé.

A Mount Everest meghódítása hatalmas szenzáció volt, csak az 1969-es Holdra szálláshoz hasonlítható. Az eredetileg méhészkedéssel foglalkozó Hillaryt lovaggá ütötték, Tenzing – mivel nem volt brit állampolgár – György-érdemérmet kapott. A két hegymászó soha nem árulta el, hogy melyikük lépett először a csúcsra, a kérdésre mindig azt válaszolták: együtt, csapatként értünk fel. Mindkettejük családja az Everest vonzásában maradt: Hillary fia és Tenzing unokája is feljutott a Föld legmagasabb pontjára.

A csúcson eddig mintegy négyezren jártak. A legnagyobb nehézség a nagy magassággal járó oxigénhiány, így a többség oxigénpalackkal mászik – e nélkül először a hegymászás élő legendája, a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler ért fel 1978-ban. Az első nő 1975-ben jutott fel a világ tetejére, ugyanez nőnek oxigénpalack nélkül 13 évvel később sikerült.

A csúcsra felért már vak hegymászó, volt aki művégtaggal mászta meg, egy nepáli serpa egy hónapon belül háromszor is feljutott a tetejére. A legtöbbször, szám szerint 28 alkalommal a hegyi vezető Kami Rita „hódította meg”, a külföldiek körében a rekordot a brit Kenton Cool tartja, aki idén 17. alkalommal mászta meg a Mount Everestet. A csúcsról ereszkedtek már le síléccel is, az erről szóló dokumentumfilm 1975-ben Oscar-díjat kapott. Legfiatalabb meghódítója tinédzser, a legidősebb nyolcvanéves.

Az első magyar Mount Everest-expedíció 1996-ban indult, de tragikus véget ért: a csapat osztrák tagja 8300 méteres magasságon életét vesztette. Az első magyar hegymászó, a Kancsendzönga meghódítása után tíz éve eltűnt Erőss Zsolt személyében 2002. május 25-én jutott fel a világ tetejére. Ugyanez 2007-ben sikerült Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, majd két évvel később Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is. (A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben oxigénpalack nélkül jutott föl a csúcsra.) Idén május 14-én a 29 éves Price Márton Péter a hatodik, egyben legfiatalabb magyarként érte el a világ tetejét.

A hegycsúcs megmászása még ma is veszélyes vállalkozás, a kezdetek óta mintegy 320-an, csak ebben a szezonban 11-en haltak meg a Csomolungmán. Suhajda Szilárd, aki első magyar hegymászóként „tisztán”, azaz oxigénpalack és teherhordók nélkül akarta elérni a világ legmagasabb pontját, ezen a héten indult csúcstámadásra. Műholdas nyomkövetője 8795 méteres magasságban jelzett utoljára, azóta nem adott hírt magáról.

A Mount Everest meghódításának hetvenedik évfordulójáról világszerte események sorozatával emlékeznek meg.