Hirdetés

Rendezésben már többször bizonyítottunk. Ha csak az idei esztendőt nézzük, az egyik legnagyobb kerékpáros körverseny – a világ egyik legnagyobb mozgó sporteseménye –, a Giro d’Italia Budapestről rajtolt, és három szakaszon keresztül haladtak a legjobb bringások az ország legszebb tájain, emlékezetes magyar szurkolás mellett. Nyáron ismét vizes világbajnokságot rendezett Magyarország, másodszorra is beugróként, rekordidő alatt megszervezve a vb-t. Tavaly pedig a labdarúgó Európa-bajnokság három csoportmérkőzésére és egy nyolcaddöntőjére került sor a Puskás Arénában.

Az atlétikai világbajnokság egy újabb szint, az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után a harmadik legnagyobb sport­esemény a világon. Nem csak itthonról, számunkra nagy lépték: a világ számos nagyvárosa után először lesz szabadtéri atlétikai világbajnokság Közép-Európában. Ha az elmúlt tíz évet tekintjük, legutóbb az Egyesült Államok, előtte Katar, az Egyesült Királyság, Kína és Oroszország szerepelt a vb-helyszínek között, és a sort most Magyarország folytatja.

A Magyar Atlétikai Szövetség 2017 szeptemberében pályázott a vb-rendezésre egy új létesítménnyel, és jó egy évvel később, 2018. december 4-én nyerte el. Gyulai Miklós, aki 2009 óta a szövetség első embere, lapunknak elmondta, korábban nem is álmodott róla, hogy egyszer házigazdái lehetünk a világbajnokságnak.

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy annak idején ezt a célt tűztük ki. Ha az akkori viszonyokat nézzük, szerettük volna a magyar atlétikát visszahozni a köztudatba és újra elhelyezni a világ atlétikai térképén. A mögöttünk hagyott 12 év lehetett volna jobb, sikeresebb, de évről évre előrébb léptünk, 2018-ban a vb-rendezés elnyerése pedig olyan motivációt adott, ami átlendít minket minden holtponton – mondta Gyulai Miklós.

Korábban írtuk

Mivel a sportok királynője érkezik Magyarországra, rangjának megfelelően világszínvonalú létesítmény épül. A IX. kerületben, egy korábban elhanyagolt rozsdaövezetben, a Duna keleti partján, a város déli részén – a Rákóczi híd és a Csepel-sziget északi csücske között – helyezkedik el a Nemzeti Atlétikai Központ, ahol egy európai szintű városközpont is megvalósul. Az építkezés 2020-ban kezdődött. Idén júliusban láttak hozzá a tető elemeinek beemeléséhez, ami decemberig tartott. A merevacél szerkezetet egyenként 70 tonnás gyémántelemek alkotják, a 28 méter magas elemekből 48-at helyeztek el, havonta tízet, így a stadion elnyerte végleges formáját, amely felülről diszkosz, de a Dunáról nézve, a kész tetővel koronára is emlékeztet.

– Jártam jó néhány stadionban szerte a nagyvilágban, de nyugodtan kijelenthetem: a mienk lesz legszebb a világon – mondta Gyulai Miklós.

A 35 ezer férőhelyes létesítmény befogadóképessége a vébé után 15 ezrese csökken. Miután a felső szintet lebontják, tulajdonképpen egy kör alakú szabad terület marad, egy panorámás futókör, amit a tervek szerint bárki használhat, tehát nemcsak élsportolóknak építik, hanem a szabadidősport számára is. Lerakták a természetes gyepszőnyeget, és kiderült, nem akármilyen rekortánon futnak majd a világ legjobb atlétái. A Mondo márkájú, világcsúcsokat is adó borítás szerepelt a tokiói olimpián és a 2022-es világbajnokságon, a 14 ezer négyzetmétert 700 részből rakják össze. A 15 ezer állandó szék is a helyére került, akár a négy nagy óriáskivetítő.

Elkészült a Csepelt és Ferencvárost összekötő gyalogos és kerékpáros Robinson híd, 168 méter hosszú és 65 méter magas. A rendezvény alatt a csepeli bemelegítőpályáról a sportolókat és a szervezőket kisebb elektromos járművekkel a lehető leggyorsabban szállítják majd rajta. A stadion mellett közpark lesz hatalmas zöldfelülettel, ezer fa és 18 ezer cserje teszi ténylegesen ligetessé a területet a korábbi rozsdaövezet helyén.

Bár az egykori Népstadionban rendeztek Európa-bajnokságot is, mégis kimondhatjuk, a Nemzeti Atlétikai Központ az első, kifejezetten az atlétikának készült komplexum.

– 125 éve íródó történetünk során eddig vártunk arra, hogy az atlétika is kapjon egy stadiont, ami, hozzáteszem, nem járt nekünk, hanem ebben a több mint száz évben a sportágunk keményen megdolgozott érte, hogy az atlétikának is ilyen világszínvonalú komplexuma legyen. Egy álmunk válik valóra. Ha a rendezést nézzük, a számtalan világesemény mellett a szabadtéri világbajnokság az egyetlen, amit a sportágunkban itthon még nem került sorra – tette hozzá a szövetség elnöke.

Gyulai Miklós rajthoz állt 24 éve a hazai kontinenstornán, ami az egyik leg­emlékezetesebb atlétikai verseny volt az országban. Mai napig emlékszik a hangulatra, de nemcsak ő, hanem az a több tízezer magyar is, aki ott szurkolhatott a lelátókon.

– Nekem megadatott, hogy versenyzőként elinduljak az 1998-as Európa-bajnokságon a Népstadionban; semmi mással össze nem hasonlítható élmény. Minden versenyzőnek és nézőnek át kell élnie. Átfut rajtam a hideg, ha elképzelem, hogy augusztusban a telt házas stadionunkban, milyen élmény lesz a pályán lenni a magyar versenyzőknek, amikor a bemutatásnál 35 ezer szurkoló tombol majd.

Édesapja, Gyulai István emléke miatt is megható pillanat lesz számára, amikor kilép a lelátóra a hazai világbajnokságon.

– A Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkáraként édesapám nem titkolt célja volt, hogy 2005-ben Magyarországon legyen a világbajnokság. Sajnos meghiúsult. Bár nem emiatt csináltuk, érzelmileg mégis nagy elégtétel, hogy sikerült megvalósítani ezt az álmot – mondta Gyulai Miklós.

Nem csak a stadionban rendeznek versenyeket, a maratoni futás és a két gyaloglás – 20 és 35 km – a belváros szívében lesz, a Hősök terétől rajtolva az Andrássy úton keresztül fut végig a mezőny. Az utcai esemény ingyenes, így a Giro d’Italiához hasonlóan több ezren lehetnek az utak mellett és buzdíthatják a magyarokat. Arról nem is beszélve, hogy a világon mennyien megismerhetik Budapest lenyűgöző belvárosát.

Több mint 200 ország 2000 versenyzője érkezik a világbajnokságra, köztük a legnagyobb sztárok. Az esemény egymilliárd emberhez jut el. Az atlétikai vébé lesz 2023 legnagyobb sportrendezvénye a világon. Az már most látszik, az érdeklődés többszöröse a vártnak, a jegyárusítás megkezdődött, három nap alatt ötvenezer jegy fogyott el.

Az idei az elmúlt tíz év legeredményesebbje volt a magyar atlétikában a felnőtteknél és az utánpótlásban. Magyar atlétika a nyitott világbajnokságokon még nem szerzett aranyérmet. Gyulai Miklós erre úgy reagált: ez az álmok álma, az esély és a lehetőség adott.

Az első közép-európai szabadtéri világbajnokság 2023. augusztus 19. és 27. között lesz Budapesten.