A szilvásváradi infrastruktúra is lesz olyan jó, mint az olaszországi
Kiválóan szervezett, patinás helyszínen rendezett eseménynek nevezte az olaszországi Pratoni del Vivaróban vasárnap véget ért négyesfogathajtó-világbajnokságot Fugli Károly, a Nemzetközi Lovassport Szövetség (FEI) fogathajtó szakbizottságának elnöke, aki szerint a magyar szervezők fel fogják majd tudni venni ezzel a versenyt a következő, 2024-es szilvásváradi világbajnokságon.
A helyszínről az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy például a maratonhajtásban nagyszerűen megépített akadályokkal találkozhattak a versenyzők, a vb infrastruktúrája kiváló volt, de az lesz a szilvásvárdai vb-n is, még ha most még nincs is minden készen.
A részvételt illetően emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány miatt 2020-ban nem rendeztek négyesfogathajtó-vb-t, ez meglátszott a versenyzők és a csapatok számán, „szolidabb volt, mint 2016-ban vagy 2018-ban volt”. A magyar szereplésről megjegyezte, hogy a csapat 2016-ban Bredában – ugyanebben az összeállításban -, amikor a legutóbb indult vb-n, ezüstérmes volt, ehhez képet most ötödik lett, egyéniben pedig középmezőnyös helyezések jöttek össze.
Kitért rá, hogy a mostani tág kerethez „még csapódhat valaki” a kettes mezőnyből.
„Reméljük, olyan szakmai munka zajlik majd az elkövetkező időszakban, hogy komoly éremesélyekkel számolhassunk a hazai világbajnokságon egyéniben és csapatban egyaránt. Ehhez az én meglátásom szerint sokkal többet kell szerepelni nagy külföldi versenyeken, azokon is meg kell mutatnunk magunkat” – vélekedett.
Fugli Károly, a FEI elnökségi tagja, aki a harmadik ciklusát tölti a fogathajó szakág élén, kiemelte, hogy a négyes a fogathajtás királykategóriája, melyben szerényebb a létszám, de ez a leglátványosabb.
„Óriási anyagi és szakmai háttér kell egy fogat fenntartásához, menedzseléséhez” – hangsúlyozta, egyúttal emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a legsikeresebb lovas szakág a fogathajtás és egyben a legmagyarabb is: a FEI 1970-ben Fülöp herceg hathatós támogatásával vette fel a szakágai sorába a fogathajtást és az első nemzetközi bajnokságot – ami egy Eb volt – Budapesten tartották 1971-ben.
A most véget ért világversenyt értékelve Tóth Tamás szövetségi kapitány az MTI-nek azt mondta: ifj. Dobrovitz József szombati kényszerű kiszállása, kizárása befolyásolta az eredményt, mert a díjhajtásban még az ő eredménye számított a csapatba, a kiválásával viszont már nem vették figyelembe a pontjait.
Vasárnap ugyan ott volt a pályán, ő volt az első, ezt a számot akár meg is nyerhette volna, de a hivatalos eredménybe ez már nem számított bele – jegyezte meg a kapitány. Hozzátette: Dobrovitz Józsefnek a zárónapi akadályhajtás jól sikerült, „azt hozta, amit kellett volna a maratonhajtásban”, Lázár Zoltán viszont „alulméretezte a tempóját” a zárónapon, igaz ilyen fogatösszeálltással még nem versenyzett és amúgy is csak a negyedik versenye volt az idén a vb.
Egyéniben Lázár 14., Dobrovitz 18. lett, a csak egyéniben számításba vett ifj. Galbács Ferenc a 28., Papp János a 29., Váczi István pedig a 31. helyen végzett.
„Eleve azt beszéltük meg, hogy a világbajnokság után húzunk egy vonalat, innentől kell felépíteni a felkészülést a 2024-es, szilvásvárdai vb-re. A következő hetek feladata lesz az értékelés, majd a felkészülési, versenyzési koncepció kidolgozása. Ki kell javítani a hibákat, ezek egyébként javíthatók, több külföldi versenyen kell részt venni”.
A kapitány úgy véli, rövid az idő a hazai világbajnokságig, „nem szabad félretenni a lovakat”.
Jövőre a hollandiai Eb-n lesz lehetőségük felmérni a magyaroknak, hogy hol tartanak.
