Becsületbeli ügy

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! / Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.

József Attila műve Kenderesi Tamás életére is vonatkoztatható. A költő szerint az életben két morális út választható, de a végeredmény mégis ugyanaz. Valójában az írásjeleknek köszönhetően megadja a választ és teszi le voksát a tisztesség mellett, akár megéri, akár nem. Évek távlatából talán olimpiai bronzérmes úszónk is elmereng a két soron, vívódhat magában, melyik út éri vagy érte meg jobban úgy, hogy a végeredmény ugyanaz. Voksát a tisztesség mellett tette le, még akkor is, ha nehezebbnek ígérkezik és akkor is, ha jelenleg épp az ellenkezőjét mondják rá.

„Átgázoltak rajtam, meggyalázták az életem, minden gátlás nélkül. Tönkretettek. […] Semmi olyat nem tettem, amivel rászolgáltam volna erre, SOHA ÉLETEMBEN NEM DOPPINGOLTAM” – írta az ítélethirdetés után a közösségimédia-oldalán.

Ügyének iratait tanulmányozva két szó hangzik el legtöbbször: valószínűleg és valószínűtlen. Előbbi a bűnössége, utóbbi az ártatlansága kapcsán.

Az eljárást megelőzően, vagyis 2014 szeptembere és 2022 júliusa között 48 alkalommal vettek tőle vért és 69 alkalommal vizeletmintát doppingellenőrzési célra. Tiltott anyagot egyetlen egyszer sem mutattak ki, sőt ezen időszak alatt a biológiai útlevelében atipikusnak minősített eredményről sem tájékoztatták. Kenderesi Tamás 2022. október 4-én kapott levelet, melynek tárgyában a következő szerepel: értesítés pozitív útlevéleredményről.

A teljes ügyet feltárni ezen lap hasábjain nem lehet – már csak az iratanyag mennyiségéből kiindulva sem –, de egy-egy érdekesebb és meghatározó momentumot kiemelünk a doppingeljárásból.

Kenderesi Tamásnál hat eltérést mutattak ki a biológiai útlevelében – egy is elég az eljárás megindításához. A hatból csupán egy esik arra az évre, amikor értesítették, egy másik 2021-re és négy 2017-re. Azt érdemes most kiemelni, hogy élete legnagyobb eredménye, a 2016-os olimpiai bronz megszerzésének évében egyetlen eltérés sem látszik, és ugyanez igaz a tokiói olimpiára és az azt megelőző időszakra (ott negyedik lett, előtte két hónappal Európa-bajnoki bronzérmes).

A véradó

Kenderesi Tamás az olimpiai bronzérmet jelentő 2016-os riói olimpia után a véradás népszerűsítője lett. Az úszónak igen ritka a vércsoportja, ezért több alkalommal sürgős segítségként behívták véradásra. Így történt 2022. április 26-án is. Egy nappal később doppingellenőrzés céljából ismét vért vettek tőle, a doppingellenőrző lapon feltüntette az előző napi – 450 ml mennyiségű – véradást. Jogi képviselője, Hergenrőder Tamás a dokumentumokat mutatva hívja fel a figyelmünket arra, hogy ezt a WADA rendszerében tévesen, vérátömlesztésként rögzítették. Nem mindegy, hiszen a véradás módosítja a biológiai markert, a vérátömlesztés meg tiltott.

Az adminisztratív hibát ezt követően még két doppingellenőrzésnél is elkövették. Az ügyvéd úgy látja, vélhetően ez a dominó indíthatta meg a Kenderesi elleni eljárást és kezdték miatta visszamenőleg vizsgálni. Érdemes rögzíteni, hogy a bizonyítási eljárás során a Kenderesi-csapat az Országos Vérellátó Szolgálat igazolása következtében elérte, hogy ez a 2022-es minta kikerüljön az eljárásból. Tehát utólag kikerült az a dominó, ami elindíthatta a sort.

Bűnösség helyett ártatlanság bizonyítása

Lehet egy másik dominó? A minták dátumai azért is bírnak különös jelentőséggel, mert ez idő alatt megváltozott Magyarországon a jogszabályi környezet, és ez a Kenderesi-ügy másik alapja. A 2017-es minták miatt ugyanis a 2011-es kormányrendelet alapján kellett volna eljárni, amit 2021-ben változtattak meg, annak az évnek január 1. napja után elkövetett doppingvétség tekintetében már a 2021-es kormányrendeletet kell alkalmazni. Hergenrőder Tamás szerint ez hatással van a sportoló alapvető védekezéshez fűződő jogára, mert korábban a felmerülő gyanú esetén a vádlónak kétséget kizáróan kellett bebizonyítani, hogy a versenyző doppingolt, az újabb kormányrendelet szerint elég a „likely doping”, a valószínűsítés, és a sportolónak kell bizonyítani ártatlanságát.

Még egy fontos változás, hogy míg korábban két hazai lépcsőfok állt rendelkezésre a nemzetközi szint előtt, az elsőfokú doppingbizottsági eljárást követően másodfokon a fellebbviteli bizottság következett volna, és a meghozott jogerős döntés után lehetett volna a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordulni. A négy éve életbe lépett új rendelet kihagyja a második „kört”, és az első, hazai döntés után már egyből nemzetközi porondra kényszerül a sportoló.

„Vádalku”

Kenderesi Tamást az eljárás megkezdésekor írásban felszólították, ha beismeri a doppingvétséget, egy évvel csökkentik az eltiltását. Ha érdemben közreműködik más versenyző, csapat, sportszakember doppingvétségének feltárásában, ez esetben a tiltás háromnegyede felfüggeszthető. Az elsőfokú eljárás megkezdésekor a bizottság tagjai személyesen is ezt javasolták neki. Az úszót és csapatát mélységesen megdöbbentette és felháborította, hogy folyamatosan a bűnösség beismerése felé terelték.

Hergenrőder Tamás lapunknak elmondja, az elsőfokú tárgyalás alatt végig ellenséges hangulatot éreztek a HUNADO doppingbizottsága részéről. A háromfős bizottságot két szakorvos és egy jogász mint elnök alkotta.

Út a tárgyalásig

Miután Kenderesi megkapta a pozitív útlevél-értesítést, magyar és angol nyelven kellett írásban bizonyítania ártatlanságát. Az iratanyagot ugyanis nemcsak a HUNADO, hanem a sportolói biológiaiútlevél-bizottsága által felkért nemzetközi szakértői testület is vizsgálja. Kenderesiéknek tényszerűen alátámasztani, bizonyítani kellett, hogy milyen élettani, egészségügyi változások okozták az eltérést. Ehhez segítségükre volt dr. Kováts Tímea kardiológus, belgyógyász sportorvos, dr. Csalódi Renáta hematológus szakorvos és Rakovics Márton biostatisztikus szakember is.

A védelem azt kívánta bizonyítani, hogy a gyanút eleve téves információra alapozták és az alapján vontak le téves következtetést. A Kenderesi-csapat igazolta, hogy vannak olyan minták, amiket úgy használtak fel, hogy a doppingellenes ügynökség saját előírásait szegte meg, rosszul rögzítettek adatokat és hiányzik egy minta a biológiai útlevélből.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek (WADA) pontos és egyértelmű előírása van a minták levételéről, szállításáról, tárolásáról annak érdekében, hogy a markerek sértetlensége garantált legyen. Anélkül, hogy elvesznénk a szabályok rengetegében, leegyszerűsítve, egy dolognak van jelentősége Kenderesi ügyében: a vérstabilitási pontszámnak (BSS), amelynek 85 alatt kell maradnia (mindez átlaghőmérsékletből és a levételtől eltelt időből számítható). Az úszónál több alkalommal előfordult – amit a doppingvizsgálati lappal bizonyítani is tud –, a 2017-ben vett 12 mintából ötnél, hogy az átlaghőmérséklet hiánya miatt vérstabilitás nem volt megállapítható, két esetben a labor érvénytelennek minősítette a mintát, egyet szabálytalan körülmények között vettek. Kenderesiék azt állították, a minták 75 százaléka alkalmatlan az egyéni referencia meghatározására. Összességében 46 mintából 16 alkalommal vérstabilitás nem volt megállapítható, két esetben vérátömlesztést dokumentáltak véradás helyett. Hergenrőder Tamás külön felhívta rá a figyelmet, hogy egy 2017. márciusi vérmintát nem illesztettek bele a biológiai útlevélbe, amivel pedig a referenciatartomány is megváltozna.

Kenderesi tehát megkapja az értesítést, saját szakértői csapatával összeállítja a cáfolatot, a bizonyítékokat, amit eljuttat magyarul és angolul a HUNADO-nak. A sportolói biológiaiútlevél-bizottság által felkért nemzetközi szakértői testület ezután 2023. január 11. napján a 2. számú szakértői jelentésében „arra az egyhangú álláspontra jutott, hogy a sportoló profiljában jelzett eltérések nagy valószínűséggel vérmanipulációnak, EPO-használat és/vagy vérátömlesztésnek tudható be és valószínűtlen, hogy a változások más tényezők, vagyis edzésterhelés változása vagy preanalitikai tényezők, például minta tárolása miatt következtek be”.

A tárgyalás

Két szóra hívnánk fel ismét a figyelmet: valószínűséggel és valószínűtlen. Mivel a doppinggyanú továbbra is fennállt, a sportoló tárgyalást kérhetett. A tárgyaláson a Kenderesi-csapat szakemberei próbálják hosszan, tudományosan bizonyítható érvekkel alátámasztani a védekezést, vagyis bizonyítani, hogy mi játszott szerepet az úszó szervezetének élettani változásában.

Nézzük évekre lebontva! Kenderesi 2021. július 28-án úszta a férfi 200 méter pillangó döntőjét a tokiói olimpián, ahol negyedik lett. A játékok végeztével pihenőidőszakát töltötte. Mondhatjuk, kiengedte a gőzt: bulizott, alkoholt fogyasztott és dohányzott. Ekkor tesztelték, szeptemberben. Kováts Tímea szakorvos részleteiben, tanulmányokkal, adatokkal azt próbálta bizonyítani, hogy az edzés abbahagyása is változást idéz elő a szervezetben és mindehhez a jelentős mennyiségű dohányzás is hozzátesz. Ezt a bizonyítást életszerűtlennek tartották.

Vegyük a 2017-es évet, ahol négy minta esetében jelzett a rendszer. Kettő a hazai rendezésű, első vizes világbajnokságot megelőző időszakban. Kenderesi Tamás bevallása szerint élete legnagyobb terhelése alatt állt, és épp a legnehezebb edzőtáborról számolt be a vb-t megelőzően, ami a szakértői szerint indokolta nála az elváltozást. Van egy érdekesebb információ, ugyanis 2017. július 19-én kétszer vettek tőle vért, 10 perces különbséggel. Mindkét mintát másnap analizálták 3 perc eltéréssel. Az egyik bekerült a biológiai útlevélbe, a másik nem. A 14. nem került be és érvénytelen minősítést kapott – az okokat nem tudjuk –, de az elemzés szerint a marker értékhatáron belül található. A bekerült, problémás, 15. számú viszont azon kívül. A két adat között jelentős az eltérés. Mindkettőnél hiányzik a hőmérséklet-ellenőrzés. Hergenrőder Tamás elmondja: azt a választ kapta a szakértőktől, hogy a 15. minta esetében valószínűsítik, a magas hőmérséklet nem befolyásolta az eredményt. A jogász szerint ez már a valószínűsítés valószínűsítése…

2017 év végén a két minta eltérésének egyik oka a védelem szerint ismét a hiányos doppinglap, másik esetben edzés közben vettek tőle vért, ami szabálytalan.

Hergenrőder Tamás külön felhívja rá a figyelmet, hogy egy 2017. márciusi mintát nem illesztettek be a biológiai útlevélbe, amivel a referenciatartomány is megváltozna. Kenderesi jogi képviselője azt is elmondja, ők megtették, beépítették és az eredmény azt mutatja, ha ezt a mintát beépítik a biológiai útlevélbe, nem mutat eltérést, vagyis nem lehet doppingvádat megfogalmazni. Ezt a bizonyítékot nem fogadták be és nem is vizsgálták a nemzetközi szakértők.

Az elsőfokú tárgyalás után Kenderesi ügyvédje tizennégy oldalas indítványt nyújtott be, további iratok igénylésére vonatkozó kérelemmel, újabb tárgyalást kérve, további bizonyítékok bemutatására. Erre nem kaptak már lehetőséget.

Ítélet

A HUNADO doppingbizottságának indoklása szerint új, az ügy érdemet befolyásoló indítvány vagy bizonyíték nem érkezett, így tárgyalás nélküli határozathozatalról döntött. A testület szerint a sportoló megvalósította a doppingvétséget, de a bizottság mindezt nem tudta egyértelműen tiltott anyagra vagy módszerre visszavezetni, ezért a büntetés alapja az arra „vélt” kísérlet. Szerintük nem merült fel a büntetés enyhítésére okot adó körülmény.

Kenderesi Tamást négy évre eltiltják a sporttevékenységtől, és minden eredményét törlik 2017. július 11-től.

A CAS

Kenderesi Tamásnak egy lehetősége maradt, a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordulni, Svájcban, jelentős anyagi megterhelést vállalva. A választott bírói testület háromfős: egy bírót Kenderesi Tamásék jelöltek, egyet a HUNADO, és mellette kijelöltek egy független elnököt. Hergenrőder Tamás hangsúlyozza, hogy a másik magyar fél által választott bíró – aki egyébként egy évtizede dolgozik a WADA-nak – nem írta alá az elfogulatlansági nyilatkozatot.

A CAS előtt tartott online meghallgatáson sor került egy együttes orvosszakértői vitára is. Ennek során két – az amerikai és a dán – szakértő egyetértett Kováts Tímea több, magyarázatként szolgáló állításával, a horvát expert nem szólalt meg, ellenvetése sem volt. A tárgyalást 2024. szeptember 18-án tartották. Hergenrőder azt is elmondja: az eljárás korábbi szakaszában a HUNADO olyan nyilatkozatot küldött be a CAS-nak, miszerint a szakértői megvizsgálták az adminisztratív okból kimaradt vérmintát, korábbi véleményüket fenntartják, szerintük változást nem idézne elő.

Kenderesi jogi képviselőjének kérdésére ugyanakkor a szakértők egybehangzóan nyilatkoztak a tárgyaláson, hogy a teljes biológiai útlevelet korábban nem látták, csak a tárgyalás előtt egy hónappal. Itt felmerült a kérdés Kenderesi védelme részéről, hogy a szakértők hogyan adhattak korábban többször is szakvéleményt arról, amit nem is láttak?! A HUNADO a 2017-es minták szállításával és hűtésével kapcsolatosan Excel-táblák PDF-fájlba szerkesztett verziójával igazolta a megfelelő körülményeket. Hergenrőder szerint ezek manipulált dokumentumok, ennek vizsgálják a büntetőjogi vetületeit.

A tárgyalást követően a határozathozatalt négy alkalommal elhalasztotta a CAS, a végső döntést legkésőbb 2025. február 20-ra jelezték. Ennek ellenére három nappal előtte értesítette a feleket további hatezer svájci frank befizetésére. Kenderesi Tamásnak ekkor már az eljárás költsége meghaladta a húszmillió forint körüli összeget. Újabb halasztás után február 27-én jött a döntés: a Nemzetközi Sportdöntőbíróság elutasította Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó fellebbezését, egyúttal helybenhagyták a Magyarországon első fokon kiszabott négyéves eltiltást, ugyanakkor a sportoló eredményeit csak fél évre törölték, 2017-ben 5 hónapra, míg 2021-ben egyre, amikor nem is volt versenye.

Reakció

A jogerős határozat után Tiszeker Ágnes határozottan kijelentette: „Egy eltérést meg lehet magyarázni, ötöt már nem.” A Magyar Antidopping Csoport vezetője többször nyilatkozta a sajtóban, szerinte nincs elveszett – hiányzó –, a biológiai útlevélbe be nem épített minta.

Magyarországon Kenderesi az első olyan sportoló, akit biológiaiútlevél-pozitivitás miatt tiltottak el. Tiszeker Ágnes az F Sport podcast vendége volt, ahol elmondta, négy hasonló esettel találkoztak, a másik háromnál kiderültek olyan okok, amelyeket három nemzetközi expertből legalább egy elfogadott, mert „ha a háromból legalább egy azt mondja, hogy elfogadom és elhiszem, abban a pillanatban semmis az ügy”. Volt, amelyik megállt a magyarázat fázisában és a neve sem derült ki a sportolónak, volt olyan, amit a HUNADO első fokon elfogadott, de a WADA elvitte a CAS elé, de nemzetközi tárgyalásra nem került végül sor, mert olyan bizonyítékot nyújtott be a sportoló. Ez is a rendszer erejét mutatja Tiszeker Ágnes szerint.

– Ha az egésznek az értékét nézzük, akkor megnyugtató: ha én nem doppingoltam, de van valami eltérés, amire most hirtelen nem tudnék választ adni, hogy miért történt, miért tért el, de majd megtalálom útközben és ki fog derülni, akkor a rendszer olyan szempontból megvéd, hogy nem követek el doppingvétséget.

Súlyos örökség

Apró reménysugár az ötszörös olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó, Claudia Pechstein esete, akit 2009-ben vérdopping miatt két évre tiltottak el. Nevét 16 évvel később sikerült tisztázni, miután bebizonyosodott, hogy a korábban hivatkozott örökletes genetikai rendellenességét figyelmen kívül hagyták, holott az ügy szempontjából magyarázattal szolgált volna. Hasonló történt Kenderesiéknél: genetikaiállomány-vizsgálat bebizonyította, olyan az öröklött génállománya, hogy a vérképzésben bizonyos élettani hatásokra nem szokványosan reagál. Mindezt benyújtották a CAS-hoz, de a bíróság nem tette az eljárás részévé a dokumentumot.

Kenderesi Tamás pályafutása alatt megélt számtalan mélypontot, de mindig talpra állt. Az élettől most olyan ütést kapott, ami megkérdőjelezi mindazt a tisztességet, amit eddig képviselt. Innentől egy dolog hajtja, tisztára mosni a nevét és egyben küzdeni a többi sporttársáért, hogy másokkal hasonló eset ne történhessen meg. Ez becsületbeli ügy!