A szezon utolsó hazai mérkőzése előtt a debreceni drukkerek köszönthették a klub történetének első bajnokcsapatát, a húsz évvel ezelőtti együttes tagjait, valamint átadták az idény legjobb debreceni játékosának járó Zilhai-díjat, amelyet Bárány Donát, az egyesület saját nevelésű támadója érdemelt ki.

Hirdetés

Az első nagy helyzet éppen Bárány előtt adódott, de közel húsz percet kellett erre várnia a hazai publikumnak. Összességében kiegyenlített küzdelmet vívott egymással a két csapat, a kapura minimálisan a Debrecen volt veszélyesebb, de gól nem született.

A fordulást követően sem pörgött fel a tempó, a kapusok gyakorlatilag komolyabb védenivaló nélkül őrizték a kapujukat, egyik csapaton sem lehetett igazán érezni, hogy hajtana a három pontért. A 72. percben emberelőnybe került a Debrecen, Vas és Szappanos közös együttműködéssel hozta helyzetbe Szűcsöt, aki kilépett volna, de a kapus elkaszálta a 16-oson kívül. Ahogyan várható volt, a DVSC emberelőnyben jelentős mezőnyfölényben volt, de nem tudott nagy helyzetet kidolgozni, az utolsó húsz percben is inkább a biztonságra törekedett, hiszen a sorsa mindenképpen a Fehérvár ellen dől el a zárófordulóban.