Budapest rendezheti a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokságot – jelentette be kedden Monacóban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF).

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Magyarország először adhat otthont a világ harmadik legnagyobb sporteseményének.

Az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítása szerint a magyarok prezentációja – melyen részt vett Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára, Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, valamint Gyulai Márton, a pályázati bizottság ügyvezetője – fél órát csúszott ugyan, de mivel csak a budapesti helyszín jutott el a pályázat ezen szakaszáig, így nem volt hosszú a döntési folyamat.

„Pozitív visszajelzés és komoly elismerés, hogy öt év múlva világbajnokságot rendezhetünk. Hisszük, hogy a sikeres pályázat nemcsak az elmúlt hónapok munkájának, hanem a magyar atlétika elmúlt évtizedeinek is az elismerése” – fogalmazott az M1-en Gyulai Márton. Hozzátette: az utóbbi években Magyarország jó házigazdája volt a világversenyeknek, ez is segíthette a sikeres kandidálást.

„A világbajnokság a 2012-ben megkezdett szakmai stratégiai programoknak újabb lendületet adhat, aminek eredményeképpen még több fiatal ismerkedhet meg a sportok királynőjével” – jelentette ki Gyulai Miklós, aki szerint az 1960-as és az 1980-as évek sikerei után „az atlétika reneszánsza következhet”.

Fürjes Balázs azt mondta, az a céljuk, hogy Budapest minden idők legsikeresebb atlétikai világbajnokságának adjon otthont. „Az esemény haszna évekig, évtizedekig megmutatkozik majd, a sporton túlmutatóan is” – utalt arra, hogy a világbajnokság munkahelyeket teremt, több tízmilliárd forintnyi közvetlen és közvetett bevételt jelent a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek, és lendületet ad Dél-Pest és Észak-Csepel városfejlesztéseinek.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: az előző, londoni vb tapasztalatai alapján a televízióban több mint egymilliárdan is láthatják a magyar főváros legszebb arcát, ami a remények szerint jelentősen fellendíti a magyar turizmust, vendéglátást nemcsak az esemény kilenc napjára, hanem évekre, évtizedekre is.

A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának hírlevele szerint a viadal központi helyszíne a jelenleg tervezés alatt álló, 40 ezer ülőhelyes Nemzeti Atlétikai Központ lesz, melynek ideiglenes lelátói a vb után eltűnnek. A visszabontott, 15 ezres hiánypótló létesítmény nagy lökést ad majd nemcsak a versenysportnak, hanem a szabadidő- és az utánpótlássportnak is. A budapesti lakosokat, diákokat edzőpályák, futókör, street workout és számos egyéb lehetőség várja majd a sportolásra, kikapcsolódásra.

Az IAAF idéntől újfajta pályázati rendszert vezetett be: előzetesen felmérte, melyik jelentkező milyen feltételekkel tudja megrendezni a világ egyik legnagyobb sporteseményét, és ez alapján a szervezet tanácsának júliusi, Buenos Aires-i ülésén a magyar fővárost javasolta házigazdának. Az IAAF elnöke, Sebastian Coe akkor úgy fogalmazott, hogy Budapest a preferált helyszíne a 2023-as atlétikai világbajnokságnak.

A 2023-as vb-re 25 évvel a nagy sikerű budapesti Európa-bajnokság után kerül sor.

A jövő évi vb-nek Doha, a 2021-esnek pedig az egyesült államokbeli Eugene ad otthont.

A helyszínek és a részvételi adatok

Az első szabadtéri atlétikai világbajnokságot 1983-ban Helsinkiben rendezték meg, előbb négyévente, 1991-től pedig kétévente kerül sor a sportág csúcseseményére.

A szabadtéri atlétikai világbajnokságok helyszínei:

1983 – Helsinki, 1355 versenyző

1987 – Róma, 1451

1991 – Tokió, 1517

1993 – Stuttgart, 1689

1995 – Göteborg, 1804

1997 – Athén, 1882

1999 – Sevilla, 1821

2001 – Edmonton, 1677

2003 – Párizs, 1679

2005 – Helsinki, 1688

2007 – Oszaka, 1981

2009 – Berlin, 2101

2011 – Tegu, 1867

2013 – Moszkva, 1970

2015 – Peking, 1931

2017 – London, 2200

2019 – Doha

2021 – Eugene

2023 – Budapest

Közvetítésdömping az M4 Sporton a 2019-es hazai világbajnokságokról

Mind a négy jövő évi, hazai rendezésű olimpiai kvalifikációs világbajnokságot – az asztalitenisz, a vívás, a kajak-kenu és az öttusa 2019-es fő versenyét – élőben közvetíti az M4 Sport.

„Nálunk az olimpia már jövőre elkezdődik” – jelentette ki a csatorna stúdiójában tartott keddi sajtótájékoztatón Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója.

„Az a missziónk, hogy minden olyan sporteseményt igyekszünk közvetíteni, melyen vannak magyar esélyek, nemcsak a hazaiakat, hanem a külföldieket is.” – fogalmazott.

Hozzátette: ha itthoni eseményekről van szó, a felelősség még nagyobb, mert fontos, hogy a versenyek mellett az azokat körülvevő miliőt is bemutassák.

Papp Dániel azt ígérte, hogy XXI. századi technológiával, a legmagasabb színvonalon fognak beszámolni az eseményekről az M4 Sporton, illetve a rádióban és az online oldalakon.

Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára úgy vélekedett, a magyar sport erejét mutatja, hogy ennyi sportágban lesz itthon világbajnokság, egyúttal örömét fejezte ki, hogy az MTVA és a sportági szövetségek így egymásra találnak, mert – mint hangsúlyozta – nagyon fontos, hogy jó képek kerüljenek a világ elé ezekről az eseményekről.

„Az, hogy itthon lesznek ezek az események, még jobban aláhúzza a számunkra, hogy beindult az olimpiai kvótaszerzés. A hazai pálya előnye ebben lényeges elem. A hangulatot a szurkolók biztosítani fogják, reméljük, plusz kvótaesélyt jelent a hazai rendezés” – fogalmazott Vékássy.

Nátrán Roland, a Magyar Asztalitenisz Szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy a tagországokat tekintve ennek a sportágnak a legnagyobb a nemzetközi szövetsége, így az áprilisban sorra kerülő egyéni világbajnokságon nagy versenyzői és szurkolói részvétel várható a Hungexpón.

„Magyarországon nincs más olyan létesítmény, amely alkalmas lenne a lebonyolításra. A kihívások jelentősek a szervezők és a válogatott versenyzők számára is” – mondta.

A szövetség vezetője szerint a legtöbb külföldi vendég Európából, illetve a Távol-Keletről várható.

Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kajak-kenu szövetséggel közösen hoztak létre szervezőbizottságot.

„Sajnos az az elképzelésünk, hogy a Hősök terén legyenek a versenyek, megdőlni látszik, így a Syma Csarnok lesz a helyszín. A versenyzők átérzik, hogy fontos állomása a kvalifikációs sorozatnak a budapesti vb, erőt ad nekik, hogy hazai versenyen szerepelhetnek.” – mondta.

Csampa Zsolt szerint a júliusi vb, melyet a Summer in the City (Nyár a városban) szlogennel népszerűsítenek, lehetőséget teremt arra, hogy a fővárost és egy kicsit az egész sportos országot is bemutassák a világnak. Egyúttal reményének adott hangot, hogy szervezésben és eredményekben is felül tudják majd múlni az egyébként sikeres 2013-as hazai rendezésű világbajnokságot.

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy 1998-ban szerveztek először Szegeden vb-t, azóta a jövő augusztusi már a negyedik lesz, és már az siker volt, amikor Duisburgot megelőzve elnyerték az újabb rendezést.

„Szerény, de ambiciózus szlogent választottunk” – utalt a „Sikersztori”-ra, magyarázatként pedig hozzáfűzte, az, hogy a magyar kajak-kenu ott tud lenni, ahol van, a korábbi sikerekből következik.

„Sportágunk tele van értékekkel, ezeket megpróbáljuk majd megmutatni” – ígérte.

Szót ejtette arról is, hogy jelenleg kétmilliárdos beruházás zajlik a Maty-éren, ennek egyik eredményeként pedig a közvetítést át tudják majd vinni a túloldalra, így megmutathatják majd a versenyekre kilátogató, reményeik szerint sok ezer nézőt.

A szurkolói támogatás fontosságát az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Kovács Katalint idézve érzékeltette: „amikor az utolsó 200 méteren beérek a csőbe, engem már bevisz a közönség”.

Bretz Gyula, a Magyar Öttusa Szövetség vezetője felidézte, hogy 1969 óta az évtizedek utolsó előtti évében Budapesten rendezték a sportág világbajnokságait, ettől 2008-ban tértek el, amikor a nemzetközi szövetség kérte, hogy a pekingi olimpia előtt megbízható helyszínen legyen a vb.

Elmondta, hogy 2019 szeptemberében az öttusával párhuzamosan lézerlövészetes-futásban is lesz vb Budapesten. Míg előbbin mintegy 200 versenyző részvétele várható, addig az utóbbin, a laser-run világbajnokságon ezer induló is lehet.

A sajtótájékoztatón a jövő évi versenyek főszereplőinek képviseletében többek között az olimpiai bajnok Szász-Kovács Emese és Csipes Tamara, továbbá Szatmári András, Medveczky Erika, Balaska Márk és Póta Georgina is jelen volt.

.