Fotó: MTI/Illyés Tibor
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Hirdetés

Az elnökségben sem történt változás, Balogh Gabriellát, Bánki Eriket, Berzi Sándort, Dankó Bélát, Garancsi Istvánt, Nyilasi Tibort, Anthony Radevet és Török Gábort is újraválasztották.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója – aki 2010 óta tölti be a posztot, amelyre egyedüli jelölt volt – a március 16-án felfüggesztett bajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy a lezárásra egyelőre két vészforgatókönyv van: az egyik szerint sem kiesők, sem feljutók nem lennének az élvonalban, a másik szerint pedig búcsúzó nélkül, két feljutóval, 14 csapattal rendeznék meg a 2020/21-es szezont. Hozzátette, a csapatoknak legalább háromhetes felkészülésre lenne szükségük a bajnokság folytatását megelőzően.

Értékelőjébe Csányi Sándor kiemelte, az előző ciklus végeztével egy gazdaságilag erős korszak zárult le a magyar futballban. Ötvenéves lemaradást pótoltak be az infrastrukturális fejlesztések – stadionok, grundok, amatőr pályák – terén. Kiemelte a világszínvonalú Puskás Arénát, s hozzátette, hogy jelentősebb fejlesztésekre a közeljövőben nem lesz szükség. Az MLSZ elnöke megjegyezte, hogy a szövetség szélesítette a futball tömegbázisát, európai színvonalúvá fejlesztette a grassroots futballt, tíz év alatt megháromszorozta a labdarúgásba bevont aktív gyerekek, fiatalok létszámát.

Csányi Sándor szerint amiben „nem állunk jól és az előrelépés záloga lehet”, az a megfelelő szakemberek képzése, legfőképpen az utánpótláskorúak esetében, hiszen nem minden egyes gyereknek van olyan edzője, aki szakmailag és nevelőként is alkalmas lenne a munkájára.

„Sokszor látunk üvöltő derviseket a pálya szélén, akik tönkretehetik egy gyereknek a futball iránti szeretetét” – fogalmazott Csányi Sándor, hozzátéve, hogy a profi kluboknál pedig szakmailag felkészült, a nemzetközi trendekkel tisztában lévő sportigazgatókra lenne szükség.

A klubok helyzetéről szólva azt mondta, meglátása szerint amennyiben a koronavírus-járványt követő várható gazdasági válság nem tart tovább az idei esztendőnél, akkor az első osztályú egyesületek nagy részénél nem lehet probléma, ugyanakkor az NB II-es és NB III-as kluboknál már más a helyzet.

Csányi Sándor szerint a magyar labdarúgás fejlődését jelzi, hogy magyar klubok egyre többször jutnak be a nemzetközi kupasorozatokba. „Bízom benne, hogy nem lesz különlegesség, ha egy magyar csapat eredményesen szerepel az Európa-ligában és a Bajnokok Ligája is elérhető lesz.” – tette hozzá. Az MLSZ elnöke megjegyezte, a klubokban több magyar futballistára lenne szükség ahhoz, hogy több néző legyen a mérkőzéseken. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a fejlesztéseknek köszönhetően mára családbarát körülmények fogadják a drukkereket, persze akad néhány mérkőzésen kivétel, és továbbra is felveszik a harcot a rasszizmus, antiszemitizmus ellen.

A következő öt év legfontosabb céljairól Csányi Sándor elmondta, egy mérsékeltebb infrastrukturális fejlesztés következik – főként amatőr, fővárosi területeken kell fejlődni -, a szakemberek képzésében, a női futball, illetve a futsal terén vannak még előrelépési lehetőségek, emellett a válogatott és a klubok sikeres nemzetközi szereplése kiemelt fontosságú. Csányi Sándor szerint továbbra is az eddigi úton kell haladni és nagyon bízik abban is, hogy a válogatott kiharcolja a jövő évi Európa-bajnoki szereplést. A sportvezető legnagyobb hiányérzeteként a nézőszám alakulását nevezte meg.