Édes-keserű döntések

„Az egyiknek sikerül, a másiknak nem, a sors olykor nem tudja, mit akar. Az egyiknek kiderül, s a Nap fénylik fenn, a másiknak nem jut, csak zivatar.” Az ismert sláger sorai illenek a sport mostani helyzetére is, ugyanis nem minden olimpiai álom válik valóra, nem juthat ki mindenki a világ legnagyobb megmérettetésére. Igaz ez abban az esetben is, ha a sportoló megdolgozott érte, mindent megtett azért, hogy a legjobb formáját nyújtsa, és jogosult lenne az indulásra. A párizsi olimpián jelen állás szerint hazánkból 21 sportág 180 kvótása vehet részt (tartalékokkal együtt). A Magyar Olimpiai Csapat létszáma meghaladja a legutóbbi tokióit (173), és jócskán felülmúlja a 2016-os Rio de Janeiró-it (156). Húsz év után fordul elő, hogy két csapatsportágban – kézilabdában és vízilabdában – a nők és a férfiak is kiharcolták a részvételt, legutóbb erre Athénban volt példa, 2004-ben, akkor Magyarországot 209 sportoló képviselte.

– Nem volt könnyű az idáig vezető út, hiszen egyes sportágakban a részvételt kiharcolni legalább akkora, ha nem nagyobb kihívás, mint jól szerepelni az olimpián – nyilatkozta Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

A kvalifikációs időszak lezárult, a szövetségek – a legtöbb esetben – a megszerzett indulási jog alapján leadták a nevezési listát, a csapatsportágak szövetségi kapitányai keretet hirdettek. Az utolsó pillanatig kiélezett és feszült helyzetnek vannak vesztesei és győztesei, a kimaradók, a lemaradók és a bekerülők.

Vívás

A korábbiakat túlszárnyalva a párizsi olimpián 15 magyar vívó indulhat, Tokióban 13, Rio de Janeiróban 10, míg Londonban 4 fős volt a létszám. A hosszú kvalifikációs versenysorozat végén egyértelművé váltak a kvótások, egyetlen nagyobb kérdőjel az aranyesélyes férfikardcsapatnál jelentkezett. Az elmúlt évek sikerei ellenére – Tokióban harmadik, tavaly világbajnok lett a Szilágyi Áron, Szatmári András, Gémesi Csanád, Decsi Tamás négyes – az utóbbi hónapokban egyre erősödtek azok a szakmai hangok, amelyek szerint változás szükséges a csapat összetételében, mégpedig azért, mert a fiatal, 22 éves Rabb Krisztián berobbant az élmezőnybe, míg a 41 éves Decsi Tamás halovány teljesítményt mutatott a szezonban, utóbbi azonban nyolc éve meghatározó tagja az együttesnek. Kettejük között a hazai és nemzetközi ranglistán is jelentős a helyezésbeli különbség a fiatalabb javára. Az országos bajnokságon ráadásul Rabb életében először, az elődöntőben legyőzte a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áront is, az olimpia előtti utolsó versenyen, az Európa-bajnokságon pedig a kardcsapat tagjaként (a sérült Szatmári András helyett) oroszlánrészt vállalt a győzelemben. Boczkó Gábor szövetségi kapitány úgy döntött: Decsi Tamás helyett Rabb Krisztiánt jelöli meg negyedik tagként az olimpiai kardcsapatban. Ezután a fegyvernem válogatottját 2017 februárja óta irányító Decsi András – aki 2015 óta Szilágyi Áron edzője is – lemondott.

„A férfikardcsapat általam benyújtott vezetőedzői előterjesztése arra irányult, hogy az elmúlt nyolc évben sikert sikerre halmozó csapat tagjai együtt vívjanak az olimpián. Ezt nem fogadta el az újonnan felállított szakmai testület, amelynek tagjai nem voltak kompetensek ennek megítélésében, mivel más fegyvernemek képviselői” – indokolta döntését Decsi András, hozzátéve: sosem a testvére szereplése volt az elsődleges, hanem hogy a legsikeresebb legyen a magyar csapat.

Decsi Tamás pedig közösségi oldalán úgy reagált: „Talált… Süllyed… Hálás vagyok a Jóistennek, hogy az elmúlt több mint 3 évtizedben szolgálhattam a magyar kardvívást. Tettem ezt tiszta szívvel, alázattal, szeretettel és teszem ezt a következő évtizedekben is. A harmadik generációval készen állunk a csatákra! Hajrá, Magyar Kard! Hajrá, Decsik!”

Az olimpián így Sárközi Gergely megbízott vezetőedző munkáját az elnökség felkérésére Navarrete József segíti majd.

Torna

A tavalyi kvalifikációs világbajnokság előtt a női tornasport jelenlegi legeredményesebb versenyzője, Kovács Zsófia keresztszalag-szakadást szenvedett. A háromszoros Európa-bajnok nélkül a csapatkvóta elérése nem sikerült, de két magyar lány, Czifra Bettina Lili és Bácskay Csenge indulási jogot szerzett, míg Székely Zója a vébé egyéni összetett versenyében egy tizeddel maradt le a névre szóló kvótáról. Maradt egy országkvóta, aminek sorsáról sokáig nem lehetett tudni, ki harcolja ki, de Székely Zója tűnt a legnagyobb esélyesnek, mivel a komoly térdsérüléssel bajlódó Kovács Zsófia visszatérése erősen kérdőjeles volt. A Ferencváros tornásza végigversenyezte a szezont, arról nem tudott, hogy kettejük között válogatás zajlana, illetve ha igen, mikor. Már csak azért sem, mert az utolsó pillanatig kérdéses volt Kovács Zsófia állapota. Végül egy hónapja az a döntés született, hogy mindkét lány elindul a bukaresti RomGym Trophy viadalon, és a felemás korláton magasabb pontszámot begyűjtő versenyző juthat ki az olimpiára. A selejtezőből Székely Zója került be a fináléba 14,050 ponttal, Kovács Zsófia – aki első versenyén indult idén – lemaradt, és első számú tartalékként várta, hátha visszalép valaki a mezőnyből. Ekkor úgy tűnt, eldőlt a kvótakérdés, Székely Zója döntős és magasabb pontot ért el, vagyis megszerzi az indulási jogot az olimpiára. Draskóczy Imre, a nők szövetségi kapitánya is úgy nyilatkozott: Székely Zója magabiztos versenyzéssel lett finalista, míg Kovács Zsófia teljesítményén meglátszott a hosszú kihagyás, térdsérülése utóhatásait szenvedi, és szerinte korai volt még számára a verseny. A szakember akkor azt is hozzátette: addig húzták ezt a válogatót, amíg csak lehetett, mivel arra vártak, hogy Kovács felépüljön.

Ezután kiderült, a portugál visszalép a döntőtől, vagyis Kovács Zsófia finalista. A kétszeres olimpikon élt a lehetőséggel, 14,200 ponttal zárt, hazai riválisa nem tudta felülmúlni, így a válogatási elvek alapján Kovács Zsófiát javasolta a kapitány olimpiai indulónak, amit a tornaszövetség egyhangúlag elfogadott. Székely Zója azonban vitatja, hogy fair módon dőlt volna el a kvótakérdés, a közmédiának így nyilatkozott:

– A román versennyel együtt 12 gyakorlatot csináltam a fél évben, abból tíz volt sikeres, és többször is 14 pont feletti pontszámokat hoztam, külföldi és hazai versenyeken is, sőt volt, hogy 14,6-et is csináltam. Nagyon bíztam abban, hogy ez elég lesz, és látják, hogy készen állok. Sajnos tévedtem, két héttel a verseny előtt hívtak, hogy nekem is indulnom kell ezen a versenyen. Én pedig már akkor sem éreztem ezt igazságosnak, mert nem így terveztük meg a felkészülést, így két hetem volt összeszedni magamat.

A Magyar Torna Szövetség főtitkára az elnökségi döntésről elmondta, a válogatási elvek mellett az volt az elsődleges szempont, hogy az legyen ott az olimpián, akinek van sansza döntőbe kerülni és ott pontot szerezni. Kovács Zsófia így harmadik olimpiáján vehet részt.

Öttusa

A vívás és a torna mellett a legnagyobb visszhangot kvótaügyben az öttusaszövetség elnökségének döntése váltotta ki.

– Két kvótánk van, nem állunk még jól, de bízom benne, hogy növeljük a létszámot – nyilatkozta elnökké választását követően, tavaly év végén lapunknak a korábbi öttusázó, az olimpiai ezüstérmes Balogh Gábor. Valószínűleg arra azért nem gondolt, hogy fél évvel később a „túlteljesítés” miatt ennyire meghatározó döntés elé kerül. Egy nemzet ugyanis 2-2 női és férfikvótát szerezhet. Év elején még 1-1 volt az arány, köszönhetően Bőhm Csabának és Gulyás Michelle-nek, akik a tavalyi Európa Játékokon szerezték meg az indulási jogot. A szezont mindketten végigversenyezték, a legrangosabb versenyeken részt vettek. Az olimpia előtti utolsó megmérettetésen, a különös jelentőségű kínai olimpiai kvalifikációs világbajnokságon Bőhm aranyérmes lett, Szép Balázs második helyen végzett, amivel kvótát szerzett. A férfiak része ezzel egyértelmű, két kvóta a két induló helyre. A nőknél viszont a vébén Guzi Blanka ezüst-, Erdős Rita bronzérmes lett, mindketten indulási jogot szereztek ezzel Párizsra. A hármas „versenyben” választani kellett, Martinek János szövetségi kapitány úgy indokolt: objektív javaslatot készített, a válogatási elv alapján beírta a helyezéseket a megfelelő sorokba, ami kiadta a végeredményt, és ez alapján Guzi és Erdős indulását javasolta, ezt terjesztette elő a szakmai bizottságnak. Tehát Gulyás Michelle lemaradt volna az olimpiáról, ő a világbajnokságon egyébként a sikertelen lovaglás miatt csak 18. lett. Mivel a szakmai bizottság nem tudott egyértelmű döntést hozni, az elnökségre hárult a feladat, hogy válasszon Erdős és Gulyás közül, bár a válogatási elvek alapján előbbit illette meg az olimpiai indulás. Az elnökség viszont egyhangúlag Gulyás Michelle mellett tette le voksát.

Bár a válogatási elvekhez ragaszkodni kellene, Balogh Gábor úgy indokolta a döntést: „Ha én akkor itt lettem volna, amikor a válogatási elvet elfogadták, mást javasoltam volna.” Az elnök szerint túl nagy súlya volt a világbajnoki szereplésnek, és emlékeztetett arra is, hogy Gulyás Michelle az összes idei világkupa-versenyen döntőbe jutott, ellentétben a másik két magyar lánnyal.

– Itt olimpia lesz, szükség van a tapasztalatra, a kiegyensúlyozottságra, amit Michelle az elmúlt három-négy évben hozott – mondta. Szerinte mérlegelni kellett, kivel tud a magyar öttusa eredményesebb lenni.

Erdős Rita tehát úgy marad le az olimpiáról, hogy minden előírt kritériumnak megfelelt. Párizs a sportág szempontjából azért is különös jelentőségű, mert ezen az olimpián búcsúzik a lovaglástól az öttusa.

Az édes-keserű döntések után Párizsban remélhetőleg inkább az örömkönnyeké lehet a főszerep.