„Egy fényes érem is becsúszhat”

– Tavaly berobbant az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon megszerzett három aranyérmével, nem túlzás kijelenteni, hogy ezúttal is a magyar csapat éremesélyeseként vesz részt a következő téli multisportversenyén, a dél-koreai Téli Ifjúsági Olimpiai Játékokon.

– Szeretnék legalább olyan jól teljesíteni, mint az említett tavalyi eseményen. Nem feltétlen az éremre gondolok, mert most lényegesen nehezebb verseny vár rám, hiszen míg tavaly az európai ellenfelekkel kellett megküzdeni, ezúttal ott lesznek az ázsiaiak is a mezőnyben, és ők azért kemények. Mindezekkel együtt így is elmondhatom, hogy az éremszerzés a célom.

– Tavaly a megszerzett három arany ellenére is maradt önben hiányérzet, mert ötszáz méteren esés miatt nem jutott döntőbe. Ahogy említette, az európai téli multisportversenyen más mezőnyben versenyzett, most viszont a nagy short trackes nemzetek is elindulnak. Mennyire nehéz meghatározni ezúttal az esélyeit?

– Mindenféleképpen szeretnék továbbjutni, ameddig csak tudok. Talán az A döntőt lehet reálisan nézve kitűzni, de egy kis szerencsével, jó helyen, jó idővel remélem, egy fényes érem is becsúszhat.

– Ha Dél-Korea és rövid pályás gyorskorcsolya, akkor itthon a 2018-as téli olimpiai és a történelmi első aranyérem juthat sokaknak eszébe. A helyszín és a sportág kötelez?

– Szeretnénk mi is szép emlékeket adni, de ezzel kapcsolatos nyomást nem feltétlen érzek, még ha kimondatlanul várnak is tőlünk eredményt. Magamból a legjobbat akarom kihozni és a legjobbamat nyújtani.

– A tavalyi Európai Ifjúsági Téli Olimpiai Fesztiválon aratott siker után az éve nem csak győzelmekről szólt. Mit gondol, mekkora kört tett meg valójában, milyen fejlődési ívet járt be egy esztendő alatt?

– Emlékezetes pillanataim voltak még az évben, de tény, hogy a sikerek mellett kijutott nehézségből is. A térdműtétem miatt ki kellett hagynom pár hónapot, ami jelentősen visszahúzott tavaly a fejlődésben. A junior Európa-bajnokságon harmadik lettem, ami a történtek után jó eredménynek számított, a decemberi Világkupa-sorozaton hajszálon múlott az éremszerzésem ötszáz méteren, második helyről elestem és negyedik lettem. Mostanra elmondhatom, hogy sikerült visszaszereznem régi önmagamat, sőt talán kijelenthetem, hogy a korábbiaknál még jobb vagyok.

– Az idei éve jól kezdődött, Budapesten megnyerte a Pannonia Open nemzetközi versenyt a junioroknál.

– Örülök, hogy sikerült, jó visszaigazolás, bár inkább felkészülési versenynek nevezném a Téli Ifjúsági Olimpiai Játékok előtt, ahol már nagyon erős viadal vár rám.

– Az eredményei alapján nem tudnám megmondani, melyik a kedvenc távja, melyiket favorizálja.

– Ez eddig folyamatosan változott. Az adottságok is döntőek, ha gyors lábú vagy, akkor nyilván az ötszáz méter, ha jobban bírod a hosszabbat, akkor pedig az ezerötszáz. Azt mondanám, az alkatom miatt inkább a rövidebb áll közelebb hozzám, mert gyors lábú vagyok. Megvan a sebességem, a kellő technikám, hogy nagyon jó végsebességet tudjak kikorcsolyázni, és ezáltal jó előzéseket is képes vagyok végrehajtani. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fókuszt csak erre helyezem, mert tavaly pont az ötszáz méterem nem jött össze. Ugyanakkor az előbb említett év végi világkupán, ahol a legerősebb favorit ázsiaiak is ott voltak, pont az ötszázon mentem jól, és második helyről estem ki, tehát akkor az a táv pörgött jobban. Magamat tehát ezen a távon gondolnám esélyesebbnek, de úgy érzem, mindhármon bennem van egy döntős szereplés lehetősége vagy akár érem is.

– Hogyan látja a négyfős magyar short track csapat esélyeit a IV. Téli Ifjúsági Olimpiai Játékokon?

– Klubtársamnak, Keszthelyi Dávidnak korából adódóan ez lesz az első komolyabb világversenye, szerintem az is szép eredmény, hogy kiharcolta az indulást az ifiolimpián, megtapasztalhatja egy rangos nemzetközi sportesemény légkörét. A lányoknál Szigeti Dóra és Végi Laura esélyes, sőt azt is mondhatom, mindketten érmet fognak hozni.

– Mennyire jelent segítséget, hogy másodszor tapasztalhat meg téli olimpiákhoz hasonló hangulatot? Ha végiggondolom, az európai és a mostani ifiolimpia után a következő lépés is adott…

– Egyfelől nagyon jó érzés, hogy a második nagy multisporteseményen indulhatok, másfelől – épp ezért – teljesítményvágy is munkál bennem, mert úgy vagyok vele, ha tavaly sikerült, igaz, teljesen más mezőnyben, akkor most is mennie kell, és sportolói mentalitásom szerint felül is kéne múlni önmagam. Azt hiszen, a korommal szerencsém van, jókor születtem, így ha a téli olimpiákat nézzük, eddig kettő megadatott, a harmadikért küzdök. Ugyanakkor a szerencse nem állandó és a teljesítménygörbe is változik, egyszer fent, máskor lent. Azon leszek, hogy most is a fent legyen érvényben, de ha nem sikerül, ott a 2026-os téli játékok… Remélem, hogy sikerül megszerezni a kvótákat és ott nagyon jól szerepelni.

– Ha már szóba került a következő téli ötkarikás játékok, a rövid pályás gyorskorcsolya – a Liu testvéreknek köszönhetően – kétszer történelmet írt. A következőn ők magyar színekben nem lesznek ott, viszont az elvárás a sportággal szemben nem csökkent. Motivációként vagy nyomásként éli meg?

– Nem mondom, hogy nem lehetséges újra aranyat elérni, de ilyen nyomás nem nehezedik rám. Mindkettejükre felnézek. Pályafutásuk, eredményeik motiválóan hatnak rám. Én is szeretnék hasonló utat vagy esetleg még jobbat bejárni.