Egyoldalú futballszankciók

Az idei labdarúgó-Európa-bajnokságon a horvát labdarúgó-szövetség kapta a legnagyobb pénzbüntetést (90 millió forint) szurkolóik viselkedése miatt. Horvátország és Albánia drukkerei Szerbia-ellenes szlogeneket skandáltak, a szerb szövetség pedig azzal fenyegetőzött, hogy kilép a tornáról, ha az UEFA nem reagál az esetre.

Rasszista és diszkriminatív szurkolói magatartásért a magyarral együtt hét szövetséget büntettek, a bírságok összege összesen 1,3 millió eurót tett ki. Nemcsak az idei Eb-re, hanem általánosságban is igaz, hogy a leggyakrabban szankcionált szabálysértések közé tartozik a tiltott pirotechnikai eszközök használata, tárgyak pályára dobása, provokatív üzenetek megjelenítése, míg a legsúlyosabb megítélés alá a nézőtéri erőszakos cselekedetek, a diszkriminatív és rasszista megnyilvánulások esnek.

Kettős mérce

Lipták Tamás futballszurkoló, aki rendszeresen jár a magyar válogatott és a Budapest Honvéd mérkőzéseire, a Demokratának elmondta, a büntetéseknek semmilyen visszatartó erejük nincsen, legfeljebb arra jók, hogy némi bevételre tegyen szert az UEFA és a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség).

– A fegyelmi szabályzat átláthatatlan és következetlen. Egyes politikai megnyilvánulásokat szankcionál, míg másokat egyáltalán nem. Az UEFA azt hangoztatja, hogy a politikának nincs helye a lelátón, ennek ellenére nemzetközi mérkőzéseken rendre feltűnik a tömeggyilkos Che Guevara arcképe, míg a jobboldali, nemzeti jelképeket, jelszavakat kivétel nélkül büntetik. Amikor a Black Lives Matter (BLM) mozgalom megjelent, a mérkőzések előtt számtalan nemzet sportolója letérdelt, kifejezve szimpátiájukat, továbbá megjelentek a szivárványos csapatkapitányi karszalagok és mezek, a lelátókon pedig a szivárványos zászlók, amelyekkel az LMBTQ-mozgalom melletti kiállást demonstrálták. Mindkettő politikai megnyilvánulás, mégis beengedte az UEFA a sportpályákra, és büntette az ezekre adott reakciókat, mint például az áthúzott térdelő figurás drapéria. Az UEFA láthatóan támogatja a BLM- és az LMBTQ-mozgalmat, miközben az ezzel egyet nem értő szurkolói megnyilvánulást politikai véleményként tünteti fel. Az volna igazságos, ha vagy minden politikai megnyilvánulást tiltana, vagy mindent engedne – fejtette ki a szurkoló.

Szerinte a fokozatosság elve is felülvizsgálatra szorulna. Ha például az MLSZ-t megbünteti az UEFA egy „Justice for Hungary” vagy egy „Az apa férfi, az anya nő” feliratú drapériáért, és a szervezet a következő mérkőzésen cigányozás miatt is büntet, akkor ez utóbbi már súlyosabb szankciót von maga után. Felidézte az öt évvel ezelőtti botrányos Craiova–Honvéd Európa-ligás mérkőzést, ahol a román szurkolók petárdát dobáltak a játékvezetőre, akit emiatt le kellett cserélni. A mérkőzést mégsem állították le, mert a román rendőrség azt mondta, ha nem folytatódik, annyira elszabadulhatnak az indulatok, hogy senkinek a biztonságát nem tudják garantálni. Ezért az UEFA-ellenőr a mérkőzés folytatása mellett döntött, a meccset tizenegyesekkel a román csapat nyerte meg, és így kiharcolta a továbbjutást. A fegyelmi tárgyaláson ugyanakkor a Honvéd is majdnem olyan súlyos büntetést kapott, mint a román szurkolók, és az UEFA szemét valahogy az sem szúrta, hogy a románok Trianont éltető feliratokkal borították be a lelátókat.

Lipták Tamás úgy látja: annak, hogy az UEFA vezetőtestületeiben magyar sportdiplomaták is helyet kapnak – Csányi Sándor, az MLSZ elnöke az UEFA alelnöke is és Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke egyben az UEFA fegyelmi bizottságának az alelnöke –, ki kellene zárnia, hogy az UEFA politikai okok miatt büntesse Magyarországot.

Nincs jobb szabályozás?

„A futballpályán politikai állásfoglalásnak, mások méltóságát, nemzeti érzését sértő megnyilvánulásnak nincs helye. Közös felelősségünk, hogy a labdarúgás kizárólag a sportteljesítményről, két ellenfél tiszteleten alapuló küzdelméről szóljon. A stadionok lelátói nem lehetnek felületei a szurkolástól idegen megnyilatkozásoknak, a futballhoz nem kapcsolódó állásfoglalásoknak. Azon dolgozunk, hogy minden szurkoló megértse: akár egyetlen sportszerűtlen néző tette is szigorú következményekkel járhat például diszkrimináció vagy rasszizmus esetén. Az a néző, aki bármely tettével súlyos büntetést kockáztat, valójában nem a magyar válogatott támogatója, hiszen árt a csapatnak és a szurkolótársainak is” – reagált megkeresésünkre az MLSZ sajtóosztálya. Kérdésünkre, miszerint nem túl szigorú-e az UEFA a diszkriminatív megnyilvánulások meghatározásával, nemmel válaszoltak, hozzátéve, hogy az MLSZ mint az UEFA tagja a fegyelmi szabályzat egészét elfogadja és magára nézve kötelezőnek tartja. Az MLSZ értékelése szerint az UEFA fegyelmi eljárása átlátható, a fegyelmi szabályzat pontjait követi. Megerősítették, nincs olyan eleme az UEFA fegyelmi szabályzatának, amely az MLSZ szerint felülvizsgálatra szorulna. Hozzátették, bár van olyan terület, amelynek a hatékonysága megkérdőjelezhető, nem tudnának a jelenleginél jobb szabályozást. Az MLSZ szerint a büntetések indokoltak, és a nagyobb visszatartó erő szempontjából sem tudnak más, hatékonyabb eszközt javasolni. Közölték azt is, hogy a szövetség nem tartja részrehajlónak az UEFA fegyelmezési gyakorlatát.

A nyilatkozat alapján úgy tűnik, hogy a magyar szövetség szerint minden rendben van. Ugyanakkor az MLSZ több alkalommal is fellebbezett a kiszabott büntetések ellen. Például a 2021-es Európa-bajnokság során a szövetség egy százezer eurós bírságot támadott meg sikertelenül, amelyet a magyar szurkolók rasszista viselkedése miatt szabtak ki, de van példa korábbról sikeres fellebbezésre is.

Az UEFA rasszizmus elleni küzdelmének első fontos lépése volt, amikor 2001-ben elindult a Respect kampány, és együttműködési megállapodást kötöttek a Football Against Racism in Europe (FARE) hálózattal. Azóta az UEFA folyamatosan támogatja a FARE-t, valamint a legnagyobb európai futballmérkőzések nyilvános és kereskedelmi platformjain keresztül hirdeti a rasszizmussal szembeni „zéró tolerancia” üzenetét. Amikor Kevin-Prince Boateng, az AC Milan játékosa 2013-ban egy barátságos klubmérkőzésen tiltakozásképpen lesétált a pályáról, mert az ellenfél szurkolói majomhangokat adtak ki, amikor labdába ért, Sepp Blatter, a FIFA akkori elnöke azonnal kilátásba helyezte a szigorúbb büntetések alkalmazását rasszista megnyilvánulások esetén. A FIFA létrehozott egy rasszizmussal foglalkozó munkacsoportot, és az UEFA is szigorította fegyelmi kódexét. Még Sepp Blatter sem volt benne biztos, hogy a büntetések elérik a kívánt hatást; már a kezdetektől fogva aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy visszaélésekhez vezethetnek. Például amikor a szurkolók szándékosan megpróbálják megakasztani a játékot saját céljaik érdekében, ha csapatuk vesztésre áll.

Néhány csúnya szó

Az MLSZ minden olyan esetben, amikor azonosíthatók a fegyelmi cselekményt elkövető személyek, polgári jogi eljárást kezdeményez velük szemben. A büntetések személyekre történő áthárításáról Lipták Tamásnak a véleménye, hogy első hallásra még igazságosnak is tűnhet, de szerinte az UEFA testületeiben helyet foglaló MLSZ-diplomatáknak inkább azon kellene munkálkodniuk, hogy elérjék, „néhány csúnya szóért” ne kapjunk súlyos büntetéseket. Ezt fontosabbnak érzi, mint szurkolókat bíróság elé citálni. Hozzátette, nem ért egyet azzal, hogy minden érzelmi megnyilvánulást büntetni kell.

– A heves érzelmi kitörések, az indulatos skandálások a futball velejárói, amelyeket büntetésekkel nem lehet elfojtani. A foci mindig az őszinteségről és az érzelmekről szólt, és ha szabályozzák, hogy mit lehet kiabálni és mit nem, elveszik azt a szabadságélményt, ami miatt sokan járnak a meccsekre. Régen úgy mentek a szurkolók meccsre, hogy ott felszabadultan érezhetik magukat, most pedig szektoronként ötven kamera figyeli minden mozdulatukat – fejtette ki.

Az UEFA-nak érdemes lenne több párbeszédet folytatnia a szurkolói csoportokkal, hogy jobban megértsék az ő nézőpontjukat is. De nem csak szurkolói csoportok vagy szövetségek kifogásainak kereszttüzében állnak az UEFA által kiszabott bírságok. A 2021-es Európa-bajnokság után, amikor az UEFA három zárt kapus mérkőzésre és százezer eurós pénzbírságra ítélte a magyar szövetséget a diszkriminatív szurkolói megnyilvánulások miatt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „szánalmasnak és gyalázatosnak” nevezte az UEFA döntését. Szerinte nem volt szervezett, nagy mértékű vagy a stadiont átható diszkriminatív megnyilvánulás a budapesti mérkőzéseken, és annak a véleményének adott hangot, hogy az UEFA döntései következetlenek és igazságtalanok.

Másfelől az is igaz, hogy a szigorúbb büntetéseket, mint a pontlevonást vagy a csapatok kizárását ritkán vagy egyáltalán nem is alkalmazza az UEFA, hiszen a szankciós esetek száma olyan nagy, hogy kis túlzással élve már minden csapatot és minden nemzeti válogatottat kizárhattak volna mindenhonnan – ezért leggyakrabban pénzbírsággal és/vagy részleges stadionbezárással büntetnek. Rasszista megnyilvánulás miatti pontlevonás is nagyon ritka, az elmúlt tíz évben egy esetet találtunk, amikor 2015-ben egy pontot vontak el egy nemzeti válogatottól, miután egy mérkőzés előtt az UEFA-ellenőrei horogkeresztes szimbólumot fedeztek fel a pályán.

Annak ellenére, hogy játékosok, edzők és FARE is folyamatosan szigorúbb szankciókat szorgalmaznak a szurkolók rasszista megnyilvánulásai miatt, arra is számtalan példa van, hogy az UEFA elejtett olyan ügyeket, ahol színes bőrű játékosok rasszista bántalmazásokról számoltak be. Vagyis még nem korlátlan a a jogvédő szervezetek hatalma, de gyanítható, hogy a szabályozás a jövőben a további szigorítás felé fog eltolódni.