Gyulay Zsolt: Az olimpiai mozgalom egy örök szerelem

A kajakosként kétszeres olimpiai bajnok sportvezető az M4 Sport Nemzeti Sporthíradóban elmondta, hogy minden nap számot vet, szereti beosztani az életét és tudni, hogy mi következik.

„A kerek évfordulókon az ember még inkább végiggondolja, hova jutott el. A nagyszüleim és a szüleim büszkék lennének rám, de én nem veregetem a saját vállamat, mert mindig elégedetlen vagyok, és azt nézem, mit lehetne jobban csinálni” – fejtette ki a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A kezdetekről szólva felidézte, hogy az olimpia szellemisége mindig foglalkoztatta, mert szülővárosában, Vácon edzett az ötkarikás bajnok Hesz Mihály, aki követendő példa volt számára, és kezdő kajakosként mindent tudtak az 1968-as mexikói K-1 1000 méteréről.

„A családban nagy megbecsülése volt a magyar válogatott meznek, a nagyapám azért hagyta el Erdélyt, mert nem akart román válogatott futballista lenni. Édesapám kézilabdázott, édesanyám atletizált, és amikor engem elkapott a gépszíj, akkor idővel elkezdtem hinni abban, hogy egyszer olimpiai bajnok lehetek. A pályafutásom után pedig titokban azt éreztem, hogy valamikor szerepem lehet az olimpiai mozgalomban, amelyet annyira szeretek és a magaménak érzek” – mesélte.

Az ötkarikás érmeiről elmondta, az 1988-as szöuli játékok előtt biztos volt benne, hogy ha végig tudja csinálni, amit tervezett, akkor sikerülhet az olimpia, mert ő akkorra érett be. Az 1992-es barcelonai ezüstérmek ugyanakkor nagy ütést jelentettek, mert bár büszke volt arra, hogy kihozott magából mindent, a második helyeket fel kellett dolgoznia, és a négyesek döntője után egymást vigasztalták társaival.

„Nem tudom, mit csináltam volna, ha nem szédülök le a váci vízitelepre, és nem nevelnek meg ott azok az emberek. Én mindent a kajakozásnak köszönhetek, köztük a családomat és a házasságomat is, és hogy rendet tudok tartani az életemben. A gyermekeimnek is azt mondtam, hogy a tanulás mellett jó, ha van egy másik közeg is, ahol szocializálódni tudnak, mert a sportközösségek rendkívül fontos részei a társadalmunknak” – fejtette ki Gyulay Zsolt. „A Hungaroring vezetése kiemelt része az életemnek már 14 éve, az olimpiai mozgalom pedig egy örök szerelem, még ha társadalmi munkaként sokat el is vesz a szabadidőből” – jelentette ki.

Az olimpiai mozgalom jövőjéről szólva elmondta, a „nemzetközi helyzet fokozódik”, és óriási kihívást jelentenek majd az új sportágak Los Angelesben. A mozgalom hatalmas lendületet vett Párizsban, a számok azt mutatják, hogy a fél világ követte a nyári játékokat.

„A magyar sport számára nagy dilemma, hogyan tudjuk tartani a lépést, mivel látjuk, hogy az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Kína elképesztően erősödik. Gyorsan le is lehet szakadni, például Lengyelország az elképesztő mozgósítás ellenére csak tíz érmet nyert Párizsban” – mondta a MOB elnöke. „Szerintem sporttudományban és módszertanban is nagyon fontos a központosítás. Legutóbb nem voltunk messze a 8-10 aranytól, most tartunk összességében 190 aranynál, és 2030-ig megcéloztuk a 200-at” – árulta el Gyulay Zsolt.