Hétfőn ünnepli 75. születésnapját Verőci Zsuzsa

Verőci Zsuzsa családi vonalon, a bátyját követve ismerkedett meg a „királyok játékával”, már 11 évesen győzött az úttörőbajnokságon, 14 évesen döntőt játszott az országos bajnokságon, 15 évesen mester lett, 17 évesen szerepelt először sakkolimpián. Húszévesen, 1969-ben érte el első nagy sikerét, amikor a lublini sakkolimpián második helyen végzett a csapattal. Ezt még három ezüst követte.

„A legemlékezetesebb talán a máltai volt 1980-ban, ami a sakkolimpiák legdrámaibb utolsó fordulóját hozta. Fél kettőkör kezdődtek a partik, akkor még ötórás volt a játékidő, 18.26-kor még két aranyunk volt, egy perc múlva két ezüst lett belőle. A férfiak a Buchholz-számítással maradtak le az első helyről, mi fél ponttal lettünk másodikok a szovjetek mögött” – idézte fel a történelmi versenyt az MTI-nek Verőci Zsuzsa.

Egyéni sikerei közül az 1979-es világbajnok-jelöltséget emelte ki. A riói zónaközi versenyen 16 partiból 12 pontot szerzett, ezzel második lett a szovjet Joszeliani mögött és bejutott a párosmérkőzéses szakaszba, ahol kikapott Joszelianitól. Hozzátette, azóta is nagyon jó barátságban van a grúz sakkozóval.

„A nők közül mellette Gaprindasvilit és Csiburdanidzét tartom a legjobb játékosnak, nem véletlen, hogy az 1980-as sakkolimpián győztes szovjet csapatban négy grúz szerepelt. A férfiaknál szerintem Kaszparov és Carlsen a csúcs. Utóbbi eredményei alapján egyértelműen a number one, szinte uralkodott a sportágban, és akárcsak Aljehin, le nem győzött világbajnokként vonult vissza, de magatartása alapján nem biztos, hogy méltó a világbajnoki címre” – fogalmazott Verőci Zsuzsa, aki honfitársai közül Portisch Lajost, Lékó Pétert és Polgár Juditot emelte ki.

Versenyzői pályafutását 1994. október 13-án fejezte be, amikor megvétózták olimpiai csapattagságát. Verőci Zsuzsa így utolsó öt olimpiáján veretlen maradt, ebből négyszer az első táblán játszott. Az 1992-es volt a tizedik, egyben utolsó olimpiai részvétele, amikor tábladíjasként zárt éppen Joszeliani mögött.

Ekkor már elkezdte szakírói tevékenységét, még játékosként, már az 1980-as máltai olimpiáról tudósította a Népszavát.

„Izgalmas feladat volt, kicsit oldotta a mérkőzések utáni feszültséget. De össze se lehet hasonlítani az akkori körülményeket a mostanival, még telefonon kellett lediktálni a játszmákat, ami nem volt egyszerű. Az internetnek köszönhetően a sakk egy modern sportág lett, a net hatalmas lehetőséget jelent, csak jól kell vele élni” – mondta.

Később a Sztársportban publikált, majd következett az origo, ahol elindította saját sakkblogját.

Bíróként már az 1994-es moszkvai sakkolimpián szerepet kapott, és azóta is ott van a nagy versenyeken, de az idei, budapesti sakkolimpián még kérdéses a szereplése.

„A FIDE-től függ, hogy felkérnek-e, akármit azért nem szeretnék elvállalni. A magyar szövetséggel nincs kapcsolatom, fél éve kaptam egy udvarias levelet, megválaszoltam, hogy szívesen segítek, de azóta semmi” – nyilatkozott.

A magyar válogatottakról úgy vélekedett, „nem lehetnek vérmes reményeink”.

„A férfi csapat az első 15 táján végezhet, a nőket a tízbe várom” – jelentette ki Verőci Zsuzsa, aki tíz sakkolimpián játszott és hat érmet nyert.