Jelképek Párizstól Tokióig
Minden olimpia egyik legfőbb vizuális eleme a logója. Ikon, aminek egyszerre kell kifejeznie az ötkarikás játékok szellemiségét, valamint a házigazda kultúráját úgy, hogy közben a tradíció és a modernitás jegyeit is magán hordozza. Cikkünkben felidéztük az elmúlt száz év olimpiáinak jelképeit.
A világ egyik legszebb filmszínházában, a párizsi Grand Rexben mutatták be nemrégiben a 2024-es olimpia és paralimpia közös hivatalos logóját. Az embléma több szimbólumot rejt magában: formája és színe aranyéremre hasonlít, de megjelenik benne az olimpiai láng, valamint egy stilizált női arc is, ami a francia köztársaság allegorikus alakját, Marianne-t jelképezi. Eredetileg nem ez lett volna az öt év múlva sorra kerülő sportesemény logója; a pályázati időszak alatt használt emblémán egyszerre rajzolódott ki a francia főváros ikonikus építménye, az Eiffel-torony, valamint a 24-es szám.
Hogy pontosan miért volt szükség a változtatásra, azt nem tudni, mindenesetre nem aratott osztatlan sikert a csere: mióta napvilágot látott, rengeteg kritika érte az új jelképet, többek egyenesen azt állítják, hogy az egyik legnépszerűbb társkereső oldal szimbólumának koppintása.
Bár az első újkori olimpiát 1896-ban rendezték meg, logója csak a 28 évvel későbbi, párizsi olimpia óta van az ötkarikás játékoknak. Az első, közel száz évvel ezelőtt készült, pajzs alakú emblémán egy ókori görög hajó látható, amint keresztülszeli a Szajna folyó habjait. Az 1928-as amszterdami játékok szimbólumának tervezői inkább a betűkkel, mintsem nemzeti vagy történelmi jelképekkel játszottak. A hollandok logója mindössze a helyszínt, az évszámot és az adott olimpia sorszámát tükrözte. A négy évvel későbbi, Los Angeles-i sportesemény szervezői ugyanakkor komoly kihívásként tekintettek az emblématervezésre, így nem meglepő az eredmény: az első színes logón egyszerre jelennek meg az Egyesült Államok jelképei, az olimpiai öt karika, a győzelmet szimbolizáló babérág, valamint a mozgalom jelmondata, „Citius, altius, fortius!”, vagyis „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!”.
A berlini játékok emblémáját ma már sokan megmosolyogják. Tény, hogy grafikailag nem tartozik a legmívesebbek közé, ám részletei mindent elárulnak a 36-os olimpia hangulatáról. 1948-ban a londoniak sem vitték túlzásba az ötletelést, ám a Big Ben mint díszítőelem garanciát jelentett a sikerre. Nem úgy, mint a helsinki olimpiai stadion tornya, ami az 1952-es sportesemény logóján szerepel. Míg a korábbi jelképek bélyegre vagy címerre hasonlítottak, addig a finnek emblémája már a modernitás jegyében született. Igaz, az északi ország tervezőinek keze némiképp meg volt kötve, mivel fővárosuk nem bővelkedik világhírű nevezetességekben.
Hogy a melbourne-i olimpia logója zöld lett, az nem véletlen, az öt karika színei közül ugyanis ez jelképezi Ausztráliát. Az embléma dizájnja pedig letisztult: az olimpiai fáklya csücske jelzi, hol található a térképen a játékoknak 1956-ban otthont adó város. Róma logója elegáns és erőt sugárzó, ránézve szinte megelevenednek a Colosseum egykori gladiátorviadalai. Nem csoda, hogy sokak szerint ez a legszebb mind közül. Sok-sok sportrajongó emlékezetében maradt meg ugyanakkor a japánok 1964-es kreációja is: ők az öt karikát zászlajuk bíborvörös, a napot szimbolizáló korongjával egészítették ki. A házigazdák számára a színvonal presztízskérdést jelentett, mivel a tokiói volt a történelem első ázsiai olimpiája.
Mexikó és München emblémája a 60-as, 70-es évek pop-art stílusában készült, mindkettő modern és egyszerű, utóbbi esetében azonban kissé túlzásba estek a puritánság hívei. A grafika minden bizonnyal már a kollektív bűntudat nyomása alatt készült: míg a legtöbb olimpiai logóról sugárzik a hazafias büszkeség, addig ez inkább a globális egységet hangsúlyozza, ráadásul cseppet sem utal arra, milyen eseményt hivatott képviselni. Igaz, A 76-os montreali szimbólum sem a túláradó hazaszeretet jelképe, ám tagadhatatlanul ötletes: egyszerre jelenik meg benne egy futópálya, egy dobogó és az öt karika.
A 80-as, moszkvai olimpia emblémája híven tükrözi a rendező ország korabeli politikai berendezkedését. Kompromisszum nélküli: vörös is, csillagos is. A maga otrombaságával együtt viszont hibátlan. Négy évvel később jött is rá a válasz. A Los Angeles-i embléma minden ízében amerikai, ránézve egy percig sem lehet kérdés, hol zajlott az 1984-es olimpia. Szöul egy hagyományos koreai szimbólumot, a taegeukot használta díszítőmotívumként a 88-as játékok jelképének megalkotásakor, a színes csíkokkal az univerzumban uralkodó egyensúlyra utaltak. A magyaroknak különösen kedves és emlékezetes ez az ábra, az aranyérmek száma ugyanis 1968 óta Szöulban haladta meg először a tízet. Nem kellett sokat várnunk a következő rekordra sem. Barcelonában Helsinki után a második legjobb eredményt értük el, a magyar csapat 30 érmet zsebelt be. A spanyol tervezők három ecsetvonással oldották meg az emblématervezést 1992-ben. Sportoló figurájuknak tárt karjai a házigazdák vendégszeretetére utalnak, a színek pedig a tengert szimbolizálják, illetve a spanyol zászló színeit jelenítik meg.
A négy évvel későbbi házigazda, Atlanta nem hagyhatta figyelmen kívül, hogy a világ éppen az olimpiai eszme újjáéledésének századik évfordulóját ünnepelte 1996-ban. Logójuk megtervezésénél nagyon ügyesen felhasználták a 100-as számot, illetve a karikákat, ezekből állítottak össze ugyanis egy olimpiai fáklyát, ami összességében egy görög oszlopfőre emlékeztet. Habár az embléma remekül sikerült, a rendezésbeli hiányosságok, az üzleties jelleg és a terrortámadás teljesen lerombolta a centenárium ünnepélyességét és az olimpia hangulatát. Sydney ugyanakkor tökéletesen teljesített, nemcsak a szervezést, hanem a logótervezést illetően is. Az ausztrálok újra előrukkoltak az ecsetvonásos technikával, bumerángokból álló futó alakjuk egy stilizált fáklyahordó, a kék színű füst pedig a város híres operaházának csúcsait jelképezi.
2004 újabb mérföldkő volt az olimpia számára: a modern játékok először tértek vissza születésük földjére. Az athéni logóban megint megjelenik az olajág, ami egy, a görög zászlót jelképező kék akvarell háttérből rajzolódik ki. A kínai kultúrában a vörös a szerencse, az ünnep és az új kezdet szimbóluma, ezért is választották a 2008-as, pekingi olimpia logójának fő színévé. Az embléma – amelynek alkotóját a kínai kalligráfia ihlette meg – egy táncoló figurát ábrázol.
A 2012-es londoni logó mai napig az egyik legvitatottabb arculati elem. Az irániak azt állították róla, hogy rasszista, mert nagyon hasonlít a Zion (magyarul inkább Sion) szóra, ami Jeruzsálem egyik bibliai elnevezése is. A közel-keleti ország bojkottal is megfenyegette a NOB-ot, ám végül megenyhült, és engedte indulni sportolóit a bajnokságon, ahol egyéni rekordot döntöttek öt aranyérem megszerzésével. A legutóbbi olimpia helyszíne Rio volt. A brazil ötkarikás játékok szimbóluma három figurára emlékeztet, akik egymás kezét fogva körtáncot lejtenek. Az alakzat a város vidám lakói mellett a Cukorsüveg-hegyet, a végtelen motívumát, valamint a szív formáját is magába foglalja.
A 2020-as nyári játékok eredeti emblémáját vissza kellett vonni, mert tervezőjét, Szano Kendzsirót plágiummal vádolta meg a belga Olivier Debie. A művész szerint Szano azt az emblémát használta műve alapjául, amelyet ő készített a liége-i színháznak. A két logó gyakorlatilag csak színvilágában tért el, mindkettő legfőbb eleme egy nagy T betű volt, amelynek kialakítása csaknem azonos. Az új pályázatra több mint 14 ezer ötlet érkezett, végül Tokoro Aszao tervező elképzelése nyert. Az embléma kék-fehér színű és apró négyzetekből áll, és a kultúrák sokoldalúságát hivatott jelképezni.