Jön a negyedik!
A sorban negyedik, egyben utolsó világbajnokságot rendezi meg idén hazánk: szeptember 2. és 8. között az öttusa világklasszisai költöznek egy hétre a magyar fővárosba. A Kincsem Parkban nemcsak az érmekért, hanem olimpiai kvótákért is versenybe szállnak az indulók, a férfiaknál és a nőknél is három-három talál gazdára.
Az öttusa őse az ókori olimpiák pentatlonja, amelyet Krisztus előtt 708-ban iktattak az ötkarikás játékok programjába. Versenyszámai a távolugrás, a stadionfutás, a diszkoszvetés, a gerelyhajítás és a birkózás voltak, ezek cserélődtek később lövészetre, úszásra, vívásra, lovaglásra és futásra. Kezdetben inkább katonák választották ezt a sportágat, majd lassacskán a civilek körében is elterjedt és népszerűvé vált.
Az első öttusa-világbajnokságot 1949-ben Stockholmban rendezték, azóta az évente megtartott verseny programja tovább bővült. Az olimpiákon 1952-től 1992-ig csapatok is indulhattak, helyette 1987-ben magyar javaslatra bevezették a váltószámot, amelyen háromfős alakulatok mérhetik össze erejüket és tudásukat. Kezdetben kizárólag férfiak állhattak rajthoz a sportág világbajnokságain, 1981-től azonban már a hölgyek is megmérethetik magukat.
Magyarország az öttusasport egyik nagyhatalma, az ötkarikás játékok történetében egyéniben és csapatban kilenc aranyérmet, nyolc ezüst- és négy bronzérmet gyűjtöttünk össze. A legsikeresebb magyar Balczó András, aki háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok volt 1960 és 1972 között, illetve Vörös Zsuzsanna, aki az athéni olimpián állhatott a dobogó legfelső fokára.
2017 novemberében vált hivatalossá, hogy három másik sportág világbajnoksága mellett az öttusáénak is Budapest adhat otthont 2019-ben. Nem ez az első alkalom, hogy a magyar fővárost bízzák meg a házigazda szerepével: 1969-ben, 1979-ben, 1989-ben, 1999-ben és 2008-ban is mi láthattuk vendégül a sportág legjobbjait. Az idei esemény azért is különleges, mert az öttusa mellett a laser-run, vagyis lézerlövészetes futás legjobbjai is összecsapnak.
A tét ezúttal még nagyobb, mint a korábbi világbajnokságokon, a budapesti vébé ugyanis az olimpiai kvalifikációs sorozat része: a férfiak és a nők esetében is három tokiói kvóta talál gazdára. Versenyzőink tehát nemcsak a világbajnoki címért, hanem az olimpiai részvétel lehetőségéért is küzdenek majd. Eddig Kovács Saroltának és Demeter Bencének sikerült kiharcolnia az indulási jogot, ám fontos megjegyezni, hogy mivel egy országból nemenként csak két öttusázó nevezhető a nyári játékokra; amennyiben kettőnél több versenyzőnek lesz kvótája, a szövetség dönt, hogy ki utazzon.
A világbajnokság első két napján a női és a férfiváltóra kerül sor, majd a hagyományos versenyek selejtezői következnek. Pénteken a női, szombaton a férfidöntő lesz, vasárnap pedig a vegyes váltó. A részletes programot a http://pentathlonwch2019.hu/ oldalon lehet megtekinteni.
Szeptember 2-től 5-ig, vagyis hétfőtől csütörtökig ezerforintos, úgynevezett sétálójeggyel lehet ellátogatni a Kincsem Parkba, míg 6-tól 8-ig, azaz péntektől vasárnapig 3000, illetve 4500 forintért válthatnak belépőt az érdeklődők. A gyerekek hétéves kor alatt ingyen nézhetik meg a versenyeket. A világbajnokságot több mint 130 országban közvetítik majd, akár 350 millió tévénézőt is elérve.
Mi az a laser-run?
Lövészetből és futásból álló kombinált szám az öttusában. A versenyzők lézerpisztolyos lövészettel kezdenek, öt sikeres találatot adnak le a táblára, utána futnak, majd ezt ismétlik. A korosztályoktól függően változik a futás hossza, távolsága és a lövészetek száma.
