Károli – a sportbarát egyetem – beszélgetés Sárfalvi Péterrel

– Mit takar a sportbarát egyetem kifejezés?

– Tavaly augusztusban kaptam a felkérést professzor Trócsányi László rektor úrtól arra a feladatra, hogy dolgozzam ki az egyetem hosszú távú sportstratégiáját. Köztudott, hogy Magyarország legjobb egyetemei között szerepel a KRE, ahol magas szintű oktatás mellett minőségi diplomát szerezhetnek a hallgatók. A rektor úr elképzelése szerint az a cél, hogy megtartva ezt a színvonalat, helyezzünk hangsúlyt a fizikai aktivitásra. Legyen sportbarát intézmény a Károli úgy, hogy mindkét területet, a sportot és a tanulmányokat is prioritásként kezeljük, ezáltal még inkább erősítsünk az intézmény presztízsén. Nem feltétlenül az élsportolók megszerzése a célunk, bár meg kell jegyezni, nálunk végzett a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron, a vízilabdázó Gór-Nagy Miklós, az öttusázók közül Tibolya Péter és Gyenesei Leila, és jelenleg is vannak olimpikon hallgatóink. Célunk azonban, hogy minden egyetemistánk mozogjon, sportoljon. Utánpótlásért felelős helyettes államtitkárként folyamatosan figyeltem a statisztikákat, és sajnos valós jelenség, hogy a 18–25 éves korosztály szinte teljesen abbahagyja a rendszeres sportot az egyetemi évek alatt. Tavaly óta rengeteg újítást vezettünk be, és nagy lépésnek számít, hogy elindult a kötelező testnevelés is. Egyelőre féléves periódusról beszélhetünk, de dolgozunk azon, hogy két vagy több féléves legyen, mert leginkább annak látom értelmét és hatását.

– Milyen fogadtatásban részesült az elképzelés a hallgatók részéről? Ha valaki a Károlira jelentkezett, nem feltétlenül azért tette, hogy kötelező jelleggel sportoljon…

– Természetesen nem a középiskolai testnevelésórákat kell elképzelni. Célunk, hogy karbantartsuk a kondíciót, fizikai állapotot. Felmértük, mely sportágak a legnépszerűbbek a hallgatók körében, így alakult ki a kézilabda, röplabda, aerobik és stretching négyes. Igény szerint módosítunk, ha szükséges, idén például már a kosárlabda is bekerült a sportágak közé. Személyesen találkozunk, beszélgetünk a hallgatókkal, fontos a közvetlen kapcsolat, mert nem nyomást akarunk gyakorolni rájuk, hanem lehetőséget kívánunk teremteni. Saját példámból tudok átadni tapasztalatot, a fizikai aktivitás sokat segít abban, hogy az ember összeszedettebb és koncentráltabb legyen a tanulásban is. A gólyatáborban már megismerkedhetnek az oktatókkal, a sportágakkal. Rengeteg aktivitást hoztunk be, szinte naponta válogathatnak sportos programok közül, nemrég olimpiai kvízt tartottunk, és mint első károlis sárkányhajócsapat indultunk a Dunai Regattán. Bevallom, azért az elején tartottam a reakcióktól, de örömmel tapasztaltuk, hogy a fiatalok nyitottak a sportolásra. A második félévünk indul, és akad olyan foglalkozás, ami telt házas.

– Követett bármilyen amerikai vagy nyugat-európai példát? Itthon az egyetemi sportnak mekkora a presztízse?

– Azt látni kell, hogy hazánkban az egyetemi sport jelenleg csak egy kisebb szelete a hazai sportrendszernek. Mondhatnám, hogy az amerikai példa lehetne etalon, de itthon megvalósíthatatlan, mert míg külföldön sok esetben modern sportkomplexumok állnak a hallgatók rendelkezésére, az egyetemi infrastruktúra nálunk teljesen más. Nem is gondolom, hogy követnünk kellene a külföldi mintákat, az elképzeléseinket a jelen körülmények között is meg tudjuk valósítani. Szintén jelentős lépés, hogy elindult a Károli-sportklub (KRE SC), amelybe az egyetemi csapatokból verbuváltunk a négy húzóágazatunkba – röplabda, kézilabda és ezek strandváltozata – játékosokat. Röplabdában az NB II-ben indulunk, kézilabdában jelenleg a legalsó szintről kezdtük meg az építkezést. Szabadidő-szakosztályunkról is említést tennék, mert létezik sakk-kör, e-sportkör, sárkányhajó, az igényekhez alakítjuk a sportágakat. Egyébként nemcsak a hallgatóknak, hanem minden dolgozónknak, polgárunknak igyekszünk lehetőséget biztosítani a mozgásra. Erős közösséget építünk, az egyetemi sport és az egyesület együttesen jelenti a Károli sportos egyetemmé válását.

– Ahogy így hallgatom, azért le sem tagadhatná, hogy egykor élsportoló volt, sportegyesület, bajnokságokban indulás…

– A sportegyesület alapítása már érkezésem előtt megkezdődött, de magam is ezzel együtt látom teljesnek az egész egyetemi sportéletet. A célokat fontos meghatározni, nem csak a profi sportban. Szeretnénk minden szinten évről évre előrelépni, nyilván röplabdában az Extraliga a financiális hátteret tekintve nekünk elérhetetlen álom, de az NB I-et bátran megjelölhetjük tervként. Amit rektor úr megálmodott, közösen visszük véghez, a hallgatók, oktatók, mindenki nyitott és támogató. Ha hozzánk jön egy hallgatójelölt, aki nem akarja abbahagyni a sportot, a Károlin adott a lehetőség a folytatásra és mellette a magas szintű tanulmányokra. A kettős életpályamodell nemcsak frázis, hanem meg is valósítjuk. Mentor-tutor programunk kifejezetten sikeresen működik. Olyan keretrendszert állítottunk fel, ami kedvezményes tanrendet, vizsgát tesz lehetővé, igazodunk világeseményekhez, országos versenyekhez, sem a tanulmányok, sem a sport nem szenvedhet hátrányt. Kiemelném sport­ösztöndíjprogramunkat is, ami egyedülálló. Azokat a sportolókat támogatjuk havi, akár százezer forint feletti összeggel, akik károlis színekben indulnak a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokság eseményein, és megfelelnek az előírt kritériumoknak.

– Lehet alternatíva egy pályaválasztás előtt álló fiatal sportolónak a Károli egyetem egy külföldivel szemben?

– Minden elfogultság nélkül mondom, ha most állnék élsportolóként a továbbtanulás előtt, számomra a KRE volna az ideális választás. Egyébként is úgy gondolom, itthon is minden lehetőség adott, még akkor is, ha már említettük az infrastrukturális különbséget. Az egyetemi és főiskolai bajnokságok egyre szervezettebbek és magasabb szintűek. Ha a hazai egyetemi rangsort nézzük, a Károli a legjobbak között szerepel, a sportot tovább erősítve mindinkább hívószó és választás lehet. Lesznek sporttal kapcsolatos képzéseink is a jövőben, amikkel ki tudunk váltani sok más egyetemet, amelyek itthon még monopolhelyzetben vannak.

– Nehéz helyzetbe kerül az a fiatal, aki olimpiáról álmodott, de esetleg az élvonalba nem sikerül fellépnie, ezért inkább elfordul a sporttól. Az egyetemi rendszer segít megtartani?

– A gyerekek többsége olimpiai bajnok akar lenni, amikor elkezd sportolni. Szerencsére utánpótlásszinten nagyon jól állunk, nagy a merítés – főleg a magyar sikersportágakban –, és nagyjából az érettségiig ez így is marad. A vízválasztót az jelenti, ha a junior korosztályba már nem, a felnőttbe pedig még nem fér be az utánpótláskort elhagyó versenyző. A sport rendszere itt veszít el sok fiatalt, mert nem látják a lehetőséget a továbblépésre, és inkább befejezik. Ezért hiszem azt, hogy itt, a Károlin ezeknek a fiataloknak is tudunk adnif alternatívát sok sportágban. Az is lehet, hogy valaki csak későn érő típus, és pár év elteltével visszatér az élvonalba diplomával a kezében. A legfontosabb cél, hogy ne hagyja abba, és ha nem is lesz belőle profi, akkor is élete része maradjon a rendszeres sport. Az egyetemi bajnokságokban megméretheti magát, kijuthat nagy nemzetközi egyetemi sporteseményekre. Ha a fiatalok egy részének az aktuális egészségi-fizikális állapotát nézzük, a mozgásszegény életmódot, elkeserítő a helyzet. Mi itt az egyetemen megteszünk mindent, hogy tényleg mindenki sportoljon, mindenkit motiváljunk a mozgásra. Sokkal versenyképesebbek lesznek azok a fiatalok, akik jó kondicionális állapotban, friss diplomával a kezükben indulhatnak el a munkaerőpiacon.

– Azok az élsportolók is nehéz helyzetbe kerülnek, akik fénykorukban a világ élvonalába tartoznak, és épp ezért nem a tanulmányaikat helyezik előtérbe, majd karrierjük végén jönnek rá, hogy nincs B tervük. Az öttusa mellett egyetemet is végzett, milyen utat javasolna?

– A sydney-i olimpia felkészülése miatt én is halasztottam az egyetemen, saját példámból tudom, hogy nagyon nehéz összeegyeztetni a kettőt. Életed versenyére készülve nehéz még a vizsgaidőszakra is koncentrálni. Természetesen topsportolóinkat, büszkeségeinket kiemelten segítjük. A felvételitől a diploma megszerzéséig végigkísérjük őket. Lesznek kifejezetten sportos képzéseink is, hiszen az élsportolók keresik a lehetőséget, hogy a tanulmányaikat ezen a területen folytathassák, hogy ha befejezik pályafutásukat, a sport közegében maradva tevékenykedjenek. Szóval, én valahogy így képzelem el a jövőt az egyetemen. Ha valaki két év múlva azt mondja, Károli, az ugorjon be neki, hogy ez egy sportos egyetem, ahol a minőségi diploma minőségi sportolással párosul.