Kell egy kis áramszünet

– A járvány miatt kevés bajnokot avathattunk idén, úgy kellett az országnak ez a nemzetközi sportsiker, mint egy falat kenyér.

– Rengeteg gratulációt kaptam az elmúlt napokban, ami egyértelmű bizonyítéka ennek. De nem csak a rajongók voltak kiéhezve a győzelemre. Tíz éve álmodtam erről a címről, mérhetetlen örömmel tölt el, hogy beérett a sok munka gyümölcse, sikerült elérni a kitűzött célt.

– Mindjárt a nyitónapon aranyérmet szerzett. Mit csinált az Eb további részében? Hátradőlt a lelátón, és szurkolt a többieknek?

– Jó lett volna, de a koronajárvány miatt hozott óvintézkedések következtében buborékrendszerben zajlott a verseny, vagyis a gyúrókon és edzőkön kívül kizárólag azok léphettek a csarnokba, akiknek meccsük volt az adott napon. Szerintem elég lett volna a rendezvény biztosításához az a három plusz egy teszt, amit a mérkőzések előtt elvégeztek rajtunk, de természetesen minden szabályt elfogadunk, hiszen örülünk, hogy egyáltalán versenyezhetünk. Szerencsére haza tudtam jönni előbb Prágából, így nem kellett a szállodaszobában töltenem a bajnokság végéig hátralévő időt.

– Milyen volt a felkészülés, hogyan befolyásolta a pandémia?

– Márciustól sorban törölték a versenyeinket. Pont utaztam volna az egyikre, amikor közölték, hogy elmarad. Ezután gyakorlatilag egy nyolc hónapos felkészülési idő vette kezdetét, de nem kifejezetten az Európa-bajnokságra edzettük, hanem egy hosszabb távra szóló, erős alapot szerettünk volna lefektetni, amire a későbbiekben is építkezhetünk. Olyan dolgokat javítottunk ki és csempésztünk a munkába, amikre eddig nem nagyon volt idő. Egy lelassult élet jellemezte ezt az időszakot, végre nem kellett versenyről versenyre, edzőtáborból edzőtáborba utazni.

– Tulajdonképpen profitált a helyzetből?

– Abszolút. Az előző években nagyon feszített volt a tempó, és bár mindig sikerült továbblendülni a nehezebb pillanatokon, most élveztem, hogy kicsit kiszállhatok a mókuskerékből.

– A koronavírus tavaly decemberben a japán edzőtáborozásnak is véget vetett. Tudta azért kamatoztatni a kint szerzett tapasztalatokat?

– Az elmúlt bő három évben közel nyolc hónapot töltöttem a Távol-Keleten, a dzsúdó őshazájában, ami mind fizikálisan, mind mentálisan nagyon sokat segített. Nem örülök neki, hogy most nem tudunk találkozni a külföldi partnereinkkel, hiszen a sportágnak itthon szerényebb a bázisa, de az Európa-bajnokságon való szereplésemmel azért bebizonyosodott, hogy a dzsúdószövetség által rendezett edzőtáborok is elegendőek a sikeres felkészüléshez.

– Úgy hallottam, hogy a pluszkilókkal most igencsak meggyűlt a baja.

– Az elmúlt néhány hónap annyira verseny- és fogyasztásmentes volt, hogy a szervezetem pihent állapotba került. Törekedtem rá, hogy csak az erőm növekedjen, az izomzatom ne, ám a testem másképp reagált: felszedtem néhány kilót, amit le kellett dolgozni, az izmot azonban sokkal nehezebb eltüntetni, mint a zsírt, úgyhogy megszenvedtem, mire elértem a versenysúlyomat.

– A döntőben a portugál Telma Mon­tei­rót, a női dzsúdó egyik legnagyobb sztárját sikerült legyőznie. 2015-ben éppen tőle kapott ki a kontinensbajnokság fináléjában. Mi változott azóta?

– Leginkább én. Az elmúlt években egyértelműen feléje billent a mérleg nyelve, ám a 2017-es tokiói Grand Slamen már megvertem őt egyszer, így pontosan tudtam, hogy milyen ellenszert kell alkalmazni vele szemben. Az Európa-bajnokságon stabil és magabiztos voltam, meg sem fordult a fejemben, hogy kikaphatok tőle, képes voltam végig arra a taktikára koncentrálni, amit az edzőmmel előzőleg megbeszéltünk.

– A hosszabbítást hátrányból kezdte, mégis képes volt fordítani.

– Tisztában voltam vele, hogy jobban fogom bírni a küzdelmet, tudtam, hogy nem az elején kell próbálkoznom, hanem akkor, amikor ő már sokkal fáradtabb lesz, mint én, és hát nem csalódtam az erő-állóképességemben.

– Milyen előjel ez a remek eredmény a jövő évi olimpiát illetően?

– Most már tudom, hogy mi az az ideális állapot, amivel kiegyensúlyozott, magabiztos és sikeres tudok lenni. Ezt kell majd előhoznom magamból jövő nyáron is.

– Ha már az időpontot említette: hogy érintette a játékok halasztásának híre?

– Fiatalabb már nem leszek, és azért voltak olyan terveim a 30-as éveimre, amiben nem szerepelt egy újabb olimpiai felkészülés, de egy év nem a világ vége, a tapasztalatok alapján pedig, hogy még mindig tudok jobb és jobb lenni, egyáltalán nem bánom, hogy csak jövőre lesz megtartva. 2021 nyarán lezárul egy korszak az életemben, akkor majd meglátom, érdemes-e újabb négy évet a sportra áldozni, vagy másfelé kellene orientálódni.

– Az Eb-címnek köszönhetően a játékokon az 57 kilósok mezőnyében a hatodik helyen lesz kiemelve. Mit jelent ez pontosan?

– A legjobb nyolc nem találkozhat egymással az első meccsen. A többi versenyzőt, aki kvalifikálja magát, hozzájuk sorsolják.

– Az Eb volt 2020 utolsó versenye. Hogyan telik majd az év hátralévő része az ön számára?

– Volt egy hét pihenőm, ami alatt regenerálódtam, annyit edzettem, amennyi jólesett. Azóta pedig zajlik már a felkészülés 2021-re. Ha minden jól alakul, és a járvány nem szól közbe, január közepén kerül sor az év első versenyére, a World Mastersre.

– Igaz, hogy még szenteste napján is edzenek?

– December 24-én a hagyományoknak megfelelően mindig van egy futás a Margitszigeten, de azt azért nem nevezném edzésnek. Habár az igazat bevallva majdnem minden alkalommal rekordidő alatt teljesítem a távot…

– Maximalistának tűnik.

– Tavaly sikerült először rávennem magam, hogy ne kihívásként tekintsek a karácsonyi futásra. Jó tempót mentem, de legalább nem öltem meg magam, ahogy szoktam.

– Jövőre Budapest ad otthont az olimpiai kvalifikációs cselgáncs-világbajnokságnak. Mit szólt, amikor megtudta a hírt?

– Szeretek itthon versenyezni, úgyhogy a helyszínnek nagyon örülök, annak viszont már kevésbé, hogy az olimpia előtt hat héttel még lesz egy ilyen komoly megmérettetés, ami átalakíthatja a ranglistahelyezéseket, illetve a sorsolást. Hála istennek én most bebiztosítottam az indulásom ezzel az utolsó két eredménnyel, de szeretnék benn maradni a legjobb nyolc között, úgyhogy az előttem álló időszak egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy stabilizáljam a pozíciómat.