Két és fél év alatt épült fel a Puskás Aréna
Két és fél év alatt épült fel a Puskás Ferenc Stadion helyén az új Puskás Aréna, amelyet pénteken este avattak fel.
A létesítmény újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, de a koncepció többször is változott. Eleinte a régi mellé épülő 45 ezres, de 60 ezresre bővíthető aréna volt a terv, később pedig „stadion a stadionban” koncepcióval a Puskás Ferenc Stadionon belül tervezték felépíteni az akkor már 68 ezresre tervezett létesítményt. Végül 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és ésszerűsítették a terveket, mivel méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható volt, emellett kockázatosnak tűnt a költségkeret és az átadási határidő betartása. Utóbbi azért is kiemelten fontossá vált, mert közben 2014 szeptemberében az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az új Puskás Arénát a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszínének jelölte ki.
Az egykori Népstadion területén 2016 februárjában kezdődtek meg a bontási munkálatok, az új aréna építése pedig 2017 márciusában indult el. Bár Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke 2017 áprilisában arról beszélt, hogy többször kellett magyarázkodnia az UEFA-nál a munkálatok késése miatt, a létesítmény végül az előre meghatározott határidőket tartva készült el.
A Puskás Aréna idén áprilisban szerkezetkész állapotban volt, akkor Csányi is már arról számolt be, hogy az UEFA illetékesei megnyugodva szemlélik az építkezést. A létesítménynek eredetileg november 25-ére, azaz a Magyar Labdarúgás Napjára kellett volna üzemkésznek lennie, azonban a kivitelező májusban vállalta a november 15-i határidőt, így kettős rangadó helyett a magyar válogatott avathatja fel a jövő évi kontinensviadal egyetlen vadonatúj stadionját. A nemzeti együttes ellenfelét, a kétszeres világbajnok Uruguayt június 7-én jelentették be.
Fürjes Balázs, az építés irányításáért felelős kormánybiztosként idén május végén mutatta be a magyar labdarúgó-válogatott tagjainak a létesítményt, és kiemelte, hogy az milliméterre pontosan oda épült, ahol elődje, a Népstadion állt, így a kezdőkör és annak középpontja is ugyanazon a ponton lesz, mint a régi arénában. Hozzátette: a Toronyépületet megtartották, és itt a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság idejére elkészül egy Puskás Múzeum, míg a kívülről jól látható pilonok a Népstadiont idézik, ezzel is tisztelegve a korábbi aréna előtt. Az elbontott anyagokat beépítették az új Puskás Arénába, s mint azt a kormánybiztos mondta, a régi létesítmény így „tovább él” az újban.
Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a múlt tiszteletben tartása mellett igazi, ultramodern, XXI. századi aréna valósult meg, amely tud mindent, amit egy ilyen létesítménynek ma a világ bármely pontján tudnia kell. Kiemelte, hogy a meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi „katlan hangulat” tud kialakulni a 67 215 férőhelyes Puskás Arénában, amely alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is. A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is. A szurkolók kiszolgálását segíti a teljes wifi lefedettség, a gyors internet, valamint a készpénzmentesség, amely által elkerülhető a hosszú sorban állás.
A létesítmény ugyanakkor a kormánybiztos megfogalmazása szerint „több, mint stadion”, mert úgy tervezték meg, hogy akár 80 ezres koncerthelyszínként is üzemeljen, mindemellett pedig konferenciáknak, fogadásoknak, zárt térben tartott előadásoknak, üzleti eseményeknek is otthont adhasson.
Az új Puskás Aréna felépítésében csak magyar szakemberek vettek részt, a tervezéstől a kivitelezésig három éven keresztül 15 ezer magyar embernek adott munkát, külföldi partnereket nem kellett bevonni a folyamatba.
A kormánybiztos fontos szempontként említette, hogy az aréna nemzetközi szinten átlagosnak mondható áron épüljön fel, és ezt sikerült is elérni. Az új Puskás Aréna megépülésének nettó 150 milliárd forintos költsége a 2017 márciusi szerződéskötés óta nem emelkedett, a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbb nyert. A közelmúltban megépült, hasonló méretű európai stadionok nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24-3,1 millió forint között változik, azaz a nemzetközi összehasonlítás alapján a Puskás Aréna – 2,1 millió forint székenként – reális piaci keretek között épült fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető.
A jövő évi Eb-n, melyet rendhagyó módon 12 ország egy-egy városában rendeznek, a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. Amennyiben a magyar válogatott is résztvevő lesz, akkor legalább két találkozóját hazai pályán játszhatja a csoportkörben.
