Kocsis Sándor visszatért az Üllői útra
Születésének 90. évfordulóján felavatták Kocsis Sándor, az Aranycsapat, a Ferencváros, a Budapesti Honvéd, majd az FC Barcelona labdarúgójának, az 1954-es világbajnokság gólkirályának szobrát a Groupama Aréna főbejáratánál.
A szombat délelőtti ünnepségen elsőként Tarlós István főpolgármester idézte fel a kitűnő csatár pályafutását. Emlékeztetett rá, hogy Kocsis 17 évesen, 1946-ban mutatkozott be a Ferencvárosban, majd 20 évesen tagja lett a zöld-fehérek bajnokcsapatának.
„Technikás megoldásait, fejelési bravúrjait, akrobatikus futballját, kivételes csapatjátékát látva már néhány meccs után a legnagyobbak között emlegették” – fogalmazott Tarlós, majd azzal folytatta, hogy a kiváló jobbösszekötő 68-szor húzta magára a címeres mezt, és ezalatt 75 gólt szerzett, így a gólátlaga is a legjobbak közé emelte.
A főpolgármester kedvenc játékosáról elmondta még, hogy Kocsis tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert magyar válogatottnak, játszott az évszázad mérkőzésén Londonban, az 1954-es világbajnokságon pedig szinte egyedül verte meg Brazíliát, valamint Uruguayt, illetve ő lett a torna gólkirálya.
„Játékintelligenciája, tökéletes technikai tudása egyedülálló volt, úgy bánt a labdával, mintha az a teste része lenne, ugyanakkor végtelenül sportszerű játékos volt” – sorolta erényeit a főpolgármester, aki kitért arra is, hogy a Spanyolországban Aranyfejnek hívott Kocsis az FC Barcelona kulcsjátékosaként két bajnoki címet nyert, kétszer lett Spanyol Kupa-győztes, az 1960/61-es idényben pedig a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) döntőjébe jutott.
„A futballtörténet egyik legnagyobb játékos volt, elkápráztatta a világot, az emberek miatta tódultak a stadionokba” – állapította meg Tarlós.
Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke többek között arról beszélt, hogy Kocsis annak idején nem önszántából távozott az FTC-ből, hanem a hatalom irányította őt a Honvédhoz. Pályafutásából azt emelte ki, hogy az 1954-es világbajnokságon 11 góllal lett gólkirály, amely minden idők második legjobb teljesítménye.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint Kocsis páratlan magasságokban járt, és eredménysora irigylésre méltó. Az államtitkár – Tarlós Istvánhoz hasonlóan – felidézte, hogy a csatár a Barcelona labdarúgójaként a BEK-negyeddöntőben úgy rúgott négy gólt a Wolverhamptonnak, hogy a szünet előtt ütközött az ellenfél kapusával és a vállát törte, de mégis folytatta a játékot, a harmadik és negyedik találatát pedig már sérülten szerezte.
Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete a labdarúgás megkoronázott királyának nevezte Kocsist, akit fejjátékban a világ egyik legjobbjának tartanak, és egy nemzedék rajongott érte. Emlékeztetett arra, hogy „Kocka” a Barcelonával 1961-ben ugyanabban a berni stadionban veszítette el a BEK-döntőt, ahol korábban a magyar válogatottal a vb-finálét bukta el. Végül arról beszélt, hogy Kocsis most hazatért és méltó helyen, Albert Flórián szobra mellett kapott helyet a Groupama Aréna előtt.
A Lelkes Márk által készített szobrot Tarlós István, Szabó Tünde, Berzi Sándor és Kubatov Gábor, valamint Kocsis Sándor két gyermeke, ifjabb Sándor és Alícia együtt leplezték le.
Ezután az FC Barcelona képviseletében Pau Vilanova, a katalán klub igazgatóságának tagja lépett a mikrofonhoz és mondott köszönetet a méltó megemlékezésért, majd reményét fejezte ki, hogy a Kocsis 90 Emlékév során kialakult magyar-katalán összefogás még sokáig fennmarad majd.
Ifjabb Kocsis Sándor meghatódottan mondta el: nem számított rá, hogy a szobor ilyen valósághűen ábrázolja majd az édesapját.
„Gratulálok a művésznek, sikerült megragadnia, milyen is volt ő, mindenkinek köszönöm” – fogalmazott ifj. Kocsis Sándor, aki szerint a szobor felállításával édesapja nagy álma vált valóra, hogy visszatért oda, ahová tartozónak mindig is érezte magát.
