Korlátok nélkül

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság régóta szívügyének tekinti, hogy nyisson az új generációk felé, igyekszik a hagyományos sportágakat már kevésbé vagy egyáltalán nem követő fiatalok figyelmét is felkelteni és lekötni. A szervezet rendszeresen lehetőséget nyújt egy-egy modern sportágnak, hogy bemutatkozzon az ötkarikás játékokon. Idén Tokióban öt újonccal, köztük a sportmászással ismerkedhetünk meg. Húsz nő és húsz férfi kvalifikálta magát a versenyre, közülük egyet-egyet a rendező ország, azaz Japán delegál, ketten pedig szabadkártyával vesznek majd részt az augusztus 3. és 6. között zajló küzdelmekben.

Pókemberek csatája

Noha a falmászásnak három szak­ága van, az olimpián az indulók egyetlen, összetett versenyszámban állnak majd rajthoz, amit előzetesen sok kritika ért, ritka ugyanis, hogy valaki minden számban kiemelkedő teljesítményt nyújtson. A NOB-nak azonban üzleti szempontból is fontos, hogy a frissen debütáló sportágak látványosak legyenek, a gyorsasági, a nehézségi és a biztosítókötél nélküli falmászásból alkotott kombináció pedig kétségkívül ilyen. Nincs mese. Ha a falmászók azt szeretnék, hogy szeretett sportáguk gyökeret verjen a négyévente megrendezett versenyek versenyén, akkor bizony alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, legyen az bármennyire is embert próbáló feladat.

Tokióban magyar versenyző nem áll rajthoz, szégyenre azonban így sincs okunk, több fiatal tehetséggel is büszkélkedhetünk, akik a későbbiekben jó eséllyel szállnak majd harcba az olimpiai kvótáért. Nemzetközi szinten a legeredményesebb falmászónk Vályi Gergő, akire 2019-ben az oroszországi Voronyezsben figyelt föl a nemzetközi mezőny és a magyar sportrajongók társasága, miután az Európa-bajnokság nehézségi szakágának ifi B korcsoportjában aranyérmet nyert. A fiatal mászó azóta is sikert sikerre halmoz, az idei ifjúsági Európa-kupa-sorozatban sem talált legyőzőre.

Menetelés előre

Bár a sportág infrastruktúráját illetően még mindig jelentős lemaradásban vagyunk a nagy hagyományokkal rendelkező nyugat-európai falmászó nemzetekhez képest, az utóbbi években ezen a téren is pozitív eredményeket tudtunk felmutatni. Tavasszal nyitotta meg kapuit az ország legnagyobb és legkorszerűbb falmászó központja Budapesten, ami már a válogatott számára is méltó gyakorló- és versenyterep. Az egykori Globus konzervgyár két raktárából kialakított „alternatív fitneszteremben” nem csak falmászásra van lehetőség: ma már itt zajlik a közép-magyarországi ipari alpinisták kiképzése és vizsgáztatása is. A pincét a toronnyal összekötő 26 méter mély lépcsőház igazi kincs a magasban dolgozók számára. Legutóbb a barlangi mentőszolgálat egyik oktatója csapott le a helyszínre, miután felfedezte a benne rejlő lehetőséget, ablakait letakarva ugyanis épp olyan környezetet lehet teremteni benne, mint ami egy szűk aknára jellemző.

Délelőtt tehát az ipari alpinisták, délután az élsportolók és élménymászók veszik birtokba a több mint kétezer négyzetméteres komplexumot, amelynek központi mászóterme 17 méteres belmagasságának köszönhetően olyan lenyűgöző látványt nyújt, akár egy modern katedrális.

– Van egy kisebb termünk, ami speciális igényű, figyelemzavaros gyerekek koncentrációs készségének fejlesztésére szolgál. A mászás mint terápia Nyugaton már régóta használatos, de szerencsére itthon is egyre szélesebb körben ismerik el a pozitív élettani hatásait – mondja Kővágó Károly edző, a központ egyik megálmodója és tulajdonosa.

Ahhoz, hogy valaki kipróbálja a falmászást, nem kell előképzettség és különösebb állóképesség sem, a titok elsősorban a motiváltságban rejlik, a szükséges technikai tudás megtanulható. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat szakképzett oktató magyarázza el a kezdőknek, aki aztán szemmel tartja őket mindaddig, amíg azt nem látja, hogy alkalmasak az önálló feladatvégzésre. Hogy erre mikor kerül sor, függ attól is, hogy milyen az illető mozgáskoordinációja, illetve van-e bármiféle tapasztalata; általánosságban azonban elmondható, hogy 30-40 perc után még a kezdőket is nyugodt szívvel magukra lehet hagyni. A mászótermeket egyébként szigorú uniós szabályok szerint, szakemberek ellenőrzése mellett építik fel, így a sportolók maximális biztonságban vannak. A kőbányai létesítményben a kötelek és a felső biztosítópontok a vonatkozó szabványoknak megfelelően 20 kilonewtont bírnak, ami 2000 kilogramm terhelhetőséget jelent. Ez egy átlag mászót tekintve hússzoros túlbiztosítás.

1 2 3 / 3

Vasalt utakon

Annak ellenére, hogy a mászás itthon még rétegsport, csekély állami támogatással, rengetegen választják kikapcsolódásra, stresszoldásra és testedzésre.

– Mivel a sziklamászásra csak a tavasztól őszig terjedő időszakban van lehetőség, kerestem a módját, hogyan tudnék télen is edzeni. Akkoriban még csupán egyetlen falmászó terem működött a fővárosban, elmentem kipróbálni, az élmény pedig egyből magával ragadott. Azóta Patrik fiamat is megfertőztem, együtt járunk mászni. Mivel nem vagyunk időmilliomosok, örülünk annak, hogy nem kell teljes napokat utazással tölteni, a falmászótermek ilyen szempontból is kényelmes megoldást nyújtanak – mondja Szabó Péter, aki ma már a nehézségi pályán is rutinosan mozog. Az általa említett drótköteles sziklamászás egyébként ma világszerte hódít.

A via ferrata elődje az első világháború idején, a Dolomitokban kapott lendületet a csapatok és az ellátmány könnyebb és hatékonyabb mozgatására. Azóta szabadidősportként terjedt el szerte Európában, mint a sziklamászás egyszerűbb, biztonságosabb módja. Ma már Magyarország több pontján is – Cseszneken, Tatabányán, a Cuha völgyében és Sárospatakon – találunk különböző nehézségű ösvényeket, amelyeken előzetesen felszerelt, kövekhez rögzített létrák, lépcsők, hidak és fémkábelek segítik az előrehaladást. A koronavírus-járvány miatti korlátozások sokakat késztettek arra, hogy kimozduljanak a komfortzónájukból, és szabadidejüket a természetben töltsék el, ennek eredményeképp itthon is egyre többen igyekeznek ily módon betekintést nyerni a hegyek csodálatos világába.