Legendás legek

1896. április 11-e a magyar sport jeles napja, ekkor szerezte meg Hajós Alfréd hazánk első olimpiai aranyérmét – ami valójában ezüstből készült. Úgy tudni, a szegény zsidó családból származó büszkeségünk azután tanult meg úszni, hogy zsákhordó édesapja hajórakodás közben a Dunába zuhant, és megfulladt. Az építészként is kiemelkedő sikereket elérő világklasszis a Rudas fürdő kismedencéjében fejlesztette tökélyre tudását, az athéni játékokon viszont már a 10-12 fokos görög tenger hullámaival kellett megküzdenie. Bár testét ujjnyi vastag faggyúval kente be, egyesek szerint a jéghideg víz olyannyira megviselte szervezetét, hogy az 1200 méteres verseny végén helyi matrózok segítették a partra. Kitartása azonban gyümölcsöző volt, hosszú- és rövidtávon is maga mögé utasította vetélytársait, így mindjárt kettős bajnokként térhetett haza a korabeli sajtóban csak magyar delfinként emlegetett őstehetség.

Az 1900-as nyári olimpián már nők is részt vettek, ám magyar hölgyek csak bő két évtized múlva, 1924-ben indultak a játékokon. Akkor még csupán egyetlen olimpiai pontot sikerült begyűjteni Tary Gizella tőrvívó 6. helyezése révén, az első éremre 1936-ig kellett várni. Elek Ilona Berlinben minden ellenfelét legyőzte, ezzel ő lett hazánk első női olimpiai bajnoka. Későbbi eredményeinek köszönhetően a mai napig ő a legsikeresebb magyar női vívó, a tőröző hölgyek közül pedig az egyetlen, akinek kétszer is sikerült olimpiát nyernie. A Csibi becenévre keresztelt szupertehetség eredetileg zongoraművésznek készült, végül a sport vált igazi szenvedélyévé. A zenétől azonban nem szakadt el teljesen, dalszerzőként is tevékenykedett, ő írta például Szécsi Pál Nem tudja a jobbkéz című slágerét.

A vívás mind a mai napig hazánk legsikeresebb olimpiai sportága, a kajak-kenut és az úszást is megelőzi. Eddig 37 arany-, 23 ezüst- és 27 bronzérmet hoztak el versenyzőink az ötkarikás játékokról. Három legeredményesebb olimpikonunk is vívó volt: Kovács Pálnak és Kárpáti Rudolfnak hat-hat, Gerevich Aladárnak pedig hét bajnoki címet köszönhetünk. Ali bácsi azonban nem csak az érmek számát tekintve rekordtartó a magyar sportban. A kardvívás csodája dacolva korával még ötvenévesen is indult olimpián, a Rómába utazó csapat tagjaként pedig ismét aranyérmet nyert, ezzel az eredménnyel a nyári játékok legidősebb magyar érmese lett. A „legtöbb olimpián szereplő sportoló” címen harmadmagával osztozik: Gádorfalvi Áron vitorlázó és a szintén vívó Mohamed Aida is hat-hat alkalommal vehetett részt a versenyek versenyén.

A legsikeresebb magyar sportoló Gerevich Aladár után Keleti Ágnes. A januárban 99. születésnapját ünneplő tornásznő hazánk és a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. A nemzet sportolója öt arany-, három ezüst- és két bronzérmet nyert az olimpiákon. Őt követi a sorban Egerszegi Krisztina, aki öt egyéni aranyérem tulajdonosa. Ő a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta; alig múlt tizennégy éves, amikor Szöulban bajnok lett 200 méteres hátúszásban. Férfi párja Darnyi Tamás, aki négy aranyérmével napjainkban is a legeredményesebb magyar férfi úszó.

Kerekesszékesek számára először 1948-ban rendeztek versenyeket, ám az első mozgássérült olimpikont Magyarország adta a világnak 1932-ben. Halassy Olivér bal lábszárát gyerekkorában amputálni kellett, miután megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, de lecsúszott a lépcsőről. Felépülését követően sportágat váltott, futball helyett úszni és vízilabdázni kezdett. Lelkesedése sikerre vitte: mindkét sportágban bajnok lett; pólósként Los Angelesben és Berlinben is aranyérmet szerzett. A legendás sportolót szovjet katonák lőtték agyon, temetésén Hajós Alfréd mondott gyászbeszédet.

A vízilabda örökranglistáját egyébként hatalmas fölénnyel vezetik a magyarok a megszerzett 9 arany-, 3 ezüst- és 3 bronz­éremmel. A 21 olimpiai részvétel közül mindössze hat alkalommal fordult elő, hogy érem nélkül fejeztük be a versenyt.

Sportolóink közül egyetlenegynek jutott az a megtiszteltetés, hogy egymás után három olimpiai megnyitón is vihette a nemzeti lobogót. Az 1964-es tokiói, a 68-as mexikóvárosi és a 72-es müncheni rendezvényen is Kulcsár Gergely ezüstérmes atléta volt a magyar csapat zászlóvivője. Ő az első magyar gerelyhajító, aki 80 méteren felül dobott. Később edzőként is remekelt, tanítványai közül Németh Miklós 76-ban, Montrealban olimpiai bajnok lett.

Habár az 1936-os berlini olimpia volt az első, amit élőben közvetített a televízió, nekünk, magyaroknak csak 1960-ban adatott meg a lehetőség, hogy a tévén keresztül követhessük a játékok eseményeit. Ennek egyszerű az oka: hazánkban a rendszeres és nyilvános televíziós sugárzás csak 1957-ben kezdődött meg. A római olimpia volt az első, amit az európai tévék teljes egészében és élőben adtak, a sugárzást itthon a posta oldotta meg.

A történelem során nem volt olyan olimpia, amiről érem nélkül tértünk volna haza. Már az első, athéni eseményen is hat medált szereztek a mieink. A legkarcsúbb teljesítményt 1904-ben, St. Louisban nyújtottuk, ott mindössze négy érmet gyűjtöttünk, de ebből kettő arany volt. 2018-ban Phjongcshangban a magyar férfi rövid pályás gyorskorcsolyaváltó az 5000 méteres távon megszerezte Magyarország első téli olimpiai aranyát is. Csupán az 1920-as antwerpeni és az 1984-es Los Angeles-i olimpiáról hiányoztunk. Előbbinél, mint az első világháború vesztes államát, nem hívtak meg bennünket, utóbbi esetében pedig hazánk csatlakozott a keleti blokk bojkottjához. Magyar szempontból a legtermékenyebb az 1952-es, helsinki sportesemény volt. A hazai delegáció összesen 42 érmet szerzett, rekordszámú, 16 bajnokot avathattunk, az éremtáblázaton így harmadikként végeztünk. A nyári olimpiákon eddig összesen 491 érmet (175 arany, 147 ezüst, 169 bronz) nyertek a magyarok, ezzel hazánk a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.