Interaktív látogatóközpontokban ismerhetik meg az érdeklődők a jövő évi vizes világbajnokság helyszíneit és Budapest 2024-es olimpiai pályázatát. A Dagály Úszóaréna építése is kiválóan halad: akár már a tervezettnél korábban, jövő év első hónapjaiban átadhatják.

Már a múlt keddi ünnepélyes esemény helyszíne is különleges volt. A két látogatóközpontnak helyet adó uszály – amely most a Parlamenttel szemben, a Batthyány térnél áll a Dunán – ugyanis lassan 150 esztendős. Az 1870-es években még gőzkompként funkcionált a délvidéki Gombos és Erdőd között, egyszerre akár hat vasúti kocsit is át tudott szállítani a Duna egyik partjáról a másikra. Mivel azonban hamarosan híd épült a két település közt, Budapestre került, ahol az 1950-es években a Honvéd margitszigeti, kétszintes csónakházát építették fel rajta. A 80-as évek végén azonban leselejtezték, az Újpesti Hajójavítóba vontatták, ahol aztán hosszú évek múlva elsüllyedt. Csak bő öt esztendővel később, tavaly emelte ki a vízből a Mahart Passnave, s tíz hónapos munkával – legalábbis a külső szemlélő számára úgy tűnik – lényegében újjávarázsolták, miközben a fedélzete és a bordaszerkezete ma is az eredeti. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk: ez a történet is bizonyítja, a magyarok nagy teljesítményre képesek.

Az interaktív bemutatóknak otthont adó uszály a Mahart Passnave Kft. belföldi hajóállomásaként is üzemel majd, a budai oldalon, a Batthyányi térnél felszállási és leszállási lehetőséget biztosítva a Dunakanyarba induló és onnan érkező menetrend szerinti hajójáratokra, ennek köszönhetően éves szinten akár több tízezer turista haladhat át a látogatóközpontokon.

A pavilonok ingyenesen látogathatóak, múzeumi nyitvatartási rend szerint működnek, azaz a hétfői nap kivételével mindennap 11 és 19 óra között fogadják a vendégeket. A szervezők létrehoztak egy információs vonalat is, a (06 70) 641 1144-es telefonszámon, nyitvatartási időben várják iskolás- vagy turistacsoportok jelentkezését is. Mindkét látogatóközpont két nyelven, magyarul és angolul várja a hazai és külföldi vendégeket.

És ugyanez lehet az érzése annak is, aki a két, egyenként kétszáz négyzetméteres látogatóközpontot megnézi. Talán nem lőjük le a poént, ha elárulunk néhány látványosságot: a vizes vébé központjában például úgynevezett virtuálisvalóság-szemüveggel tekinthetünk be a Dagály Úszóaréna építési területére, a kihelyezett táblagépeken megtudhatunk néhány pluszinformációt a beruházásról, míg egy motorcsónakban ülve akár a világbajnokság helyszíneit is „bejárhatjuk”. A másik pavilonban pedig az olimpiai pályázat fontosabb elemeit, előnyeit, illetve a rendezésünk esélyét növelő NOB-reformprogram, az Agenda 2020 főbb célkitűzéseit ismerhetjük meg.

– Kevesebb mint tíz hónap, és kezdődik a magyarországi vizes világbajnokság. Nem kis feladatra vállalkoztunk, hiszen egy világméretű sportesemény szervezése normál esetben négy-öt évet is magába foglalhat. Nekünk alig két évünk volt, illetve még egy szűk évünk van arra, hogy bizonyítsuk, képesek vagyunk ekkora kaliberű sportrendezvénynek otthont adni. Az eredmények minket igazolnak – mondta köszöntőbeszédében Tarlós István.

A főpolgármester hozzátette: a legutóbbi két vizes világbajnokság, a barcelonai és a kazanyi vébé számai egyértelmű sikert mutatnak: rendezvényenként csaknem háromezer sportoló, több mint százezer látogató, tévén keresztül pedig közel négymilliárd néző.

– Mi optimistán legalább kétszázezer látogatóra, százezret meghaladó vendég­éjszakára számítunk, a közvetítéssel pedig az ötmilliárd nézőt szeretnénk megcélozni – fogalmazott, megjegyezve, egy sikeres vébé óriási lökést adhat az olimpiai pályázatnak is. – Hogy mit jelent az olimpiai nevezés? Azt, hogy ma a világban Budapestet naponta együtt emlegetik Los Angelesszel, Párizzsal és Rómával. Budapest nevét naponta milliók olvassák, látják a hírekben. Már önmagában a mostani nevezés turistákat, üzleti befektetéseket vonz Budapestre, ami mind munkahelyeket teremt, bevételt hoz. Az olimpia össznézettsége mintegy hatmilliárd főre tehető, ugyanekkora figyelem jutna Budapest számára is. Nem beszélve arról, hogy az olimpiára jelentős új beruházások szükségesek, vagy időben előbbre kerülhetnek, s ezek az építmények, infrastrukturális és egyéb létesítmények itt is maradnak. Budapest tehát csak nyerhet – mondta Tarlós István.

Fürjes Balázs kormánybiztos, a Budapest 2024 pályázat vezetője hangsúlyozta: a magyar főváros teljesítette, amit tavaly, a mexikói Guadalajara visszalépése után vállalt, s két év alatt megvalósítja azt, amit más országok négy-öt év alatt.

– A világon soha ekkora uszodát nem építettek még fel ennyire rövid idő alatt – mondta, aláhúzva azt is, hogy többről van szó, mint uszodaépítésről. Ez valójában komplex városfejlesztési program, például megújulnak a környező utak, gyalogossétány épül a Forgách utcai metrómegállótól az Úszóarénáig, valamint a Kossuth tér és a Dagály között, egyszerűsítik a tömegközlekedést, míg az érintett szakaszon új árvízvédelmi gát is létesült.

Megerősítve Tarlós István szavait, Fürjes Balázs arról is beszélt, a vizes vébé az olimpiarendezés főpróbája lesz, hiszen másfél hónappal utána dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2024-es játékok helyszínéről.

Ekkor egyébként még nem tudhatták, hogy három riválisunkból egy lényegében kiszállt a versenyből, mivel Róma új polgármestere nem támogatja a pályázatot, így az olasz főváros esélye ezzel szinte nullára csökkent. Budapesté pedig talán tovább nőtt…

Visszatérve az eseményre: a jelenlévőket Kovács Ágnes, a pályázat Sportolói Bizottságának vezetője is köszöntötte. Sydney bajnoka arról beszélt, hogy bár akkor már olimpiai aranyérmes volt, a 2006-os budapesti Európa-bajnoksághoz hasonlítható élményben nem volt része más világversenyen, dacára annak, hogy a viadalon „csak” három bronzérmet szerzett. Azt kívánta sportolótársainak, hogy nekik is legyen részük hasonlóban pályafutásuk során.

Az egykori és jelenlegi olimpikonok körében egyébként láthatóan nagy a támogatottsága az olimpiarendezésnek. Az ünnepélyes megnyitón ugyanis ott volt Regőczy Krisztina, Nagy Tímea és Kapás Boglárka éppúgy, mint Kárpáti György, Kulcsár Győző, Darnyi Tamás, Benedek Tibor, Vári Attila, Martinek János vagy Gyulay Zsolt.

A megnyitó után az újságírók nemcsak háromdimenziós filmen, hanem élőben is megtekinthették a Dagály Úszóaréna építését. A munkálatok valóban kiválóan haladnak – nem véletlenül fogalmazott korábban Fürjes Balázs úgy, hogy a vébé első rekordja a szárazföldön születik –, a Duna felőli oldalon például már felkerült az épület megjelenését meghatározó, hullámokat jelképező alumíniumburkolat, s bent is jól állnak: mind a versenymedence, mind a bemelegítő medence burkolása a vége felé közelít, s kiépítették már az állandó, közel hatezer nézőnek helyet biztosító lelátók lépcsőit is. A világbajnokság – illetve egy esetleges olimpia – idején mobillelátókkal bővítik a befogadóképességet, amelyeken oldalanként további öt-ötezer szurkoló foglalhat majd helyet. A masszív fémszerkezetek a vébé után is hasznosíthatóak: parkolóházat építhetnek belőlük egy később kijelölendő helyszínen.

A medencék érdekessége, hogy egy mobilfalnak köszönhetően két részre oszthatóak – 33 méteres vagy két 25 méteres medencét is ki lehet belőlük alakítani, sőt a bemelegítőmedence feneke is mozgatható. Ennek köszönhetően, ha az Arénában egyébként szintén kiépített gyermekmedence nem elegendő, akkor az ötvenméteres bemelegítőmedence is sekélyebb, 80 centi–egy méter mély tanmedencévé alakítható. Az épület különlegessége lesz a nagy jakuzzi is, amely olyan speciális, üvegmozaik burkolatot kap, amit a Moholy-Nagy Egyetem egyik hallgatójának pályaművéből vettek át.

A világbajnokság után a Dagály Úszóaréna nem csupán az élsportolók felkészülésének központja lehet, de a nagyközönség is birtokba veheti, illetve a környékbeli gyermekek is itt tanulhatnak úszni. Mint ahogy vonzó lehet a világbajnoki sajtóközpontnak helyet adó terület is, amely a verseny után modern, bérelhető konferencia-központ lesz. Vagyis talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, az aréna nem csupán az ország legimpozánsabb, hanem legnépszerűbb sportlétesítményei közé tartozhat majd.

Bándy Péter