Mivel az októberi birkózó-világbajnokság logójában Budapest egyik legemblematikusabb jelképének, a Lánchídnak az oroszlánja jelenik meg, nem volt kérdés, hogy a sportág idei csúcseseményének kabalaállata is egy oroszlán legyen. Ezt követően már csak nevet kellett találni a vb-oroszlánnak. A világbajnokság szervezőbizottsága úgy döntött, hogy a névadást a lehető legszélesebb publikumra bízza.A vb Facebook-oldalán meghirdetett nyilvános pályázaton első körben névjavaslatokat lehetett beküldeni. Csaknem hatszázan küldtek be névjavaslatot, az ötletekből a szervezőbizottság az öt legjobbnak ítélt nevet választotta ki.

A második körben meghirdetett szavazáson nagyjából 10 ezren vettek részt, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy nagyon sokakat érdekelt, mi lesz a neve a budapesti vb oroszlánjának. Több mint 3000 szavazattal végül a Champlion név lett a befutó. Az angol champion (bajnok) és lion (oroszlán) szavakból alkotott fantázianév gazdája, a barátságos, de erőt sugárzó oroszlán most már ezen a néven népszerűsíti a budapesti világbajnokságot. A sörényes rövidesen életre kell és sokfelé megfordul majd az országban.

A győztes nevet Győrben a serdülő Európa-bajnokság és a kötöttfogású Magyar Nagydíj közös sajtótájékoztatóján jelentette be Bacsa Péter, az októberi világbajnokság szervezőbizottságának elnöke, a Champliont pedig Kiss Balázs világbajnok birkózó leplezte le.

A Champlion mögött egyébként Leo, Leonidas, Richárd és Wrestlion végzett. A nyertes névadó a világbajnokságra szóló VIP-belépőt, valamint a magyar válogatott hivatalos melegítőjét kapta, a további négy helyezett jutalma válogatott póló és vb-belépőjegy a Papp László Budapest Sportarénába.

A Lánchíd oroszlánjai még nem voltak ott, amikor 1849. január 1-jén Bónis Sámuel országbiztos lovaskocsijával elsőként haladt át az akkor még nem teljesen kész hídon, rakománya pedig a Szent Korona volt. A Duna két partján a hídfőknél pózoló kővadak csak több mint három esztendővel a hivatalos átadás után, 1852-ben kerültek a helyükre.

Budapest világszerte ismert jelképéhez, az idelátogató turisták által csodálattal bámult hídhoz rengeteg anekdota kötődik. Az egyik legismertebb, miszerint az alkotó, a lőcsei származású Marschalkó János nagy igyekezetében megfeledkezett arról, hogy az oroszlánoknak nyelvet is faragjon, s szégyenében a hídról a Dunába ugrott, halálát lelte a folyóban. Valójában ez nem történt meg, sőt, bírálóinak ekképpen üzent: „Úgy legyen nyelve a ti feleségeiteknek, mint az én oroszlánjaimnak, s akkor jaj nektek!” Mert hiszen a Marschalkó-oroszlánoknak van nyelvük, csupán a járda szintjéről ez nem látszik.