„Minden benne van, ami magyarrá tesz minket”

A Puskás Múzeum a régi Népstadion egyetlen megmaradt épületrészében, a Toronyépületben kapott helyet. A múzeum az eredeti építészeti elemeket megőrizve, azokat modern megoldásokkal ötvözve négy szinten berendezett kiállítással tiszteleg Puskás Ferenc, a Kispesti AC/Budapesti Honvéd SE-nek és az ötvenes évek legendás Aranycsapatának játékosa előtt. Schmidt Mária történészprofesszor, a Puskás Múzeum tervezésével és kiépítésével megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója a Demokratának elmondta, történészként aligha kaphatott volna felemelőbb, izgalmasabb és nagyobb kihívásokat magában foglaló feladatot, mint létrehozni a világ legismertebb magyarjának, Puskás Ferencnek az emlékhelyét.

– A tárlat Puskás, illetve az Aranycsapat legendáját a magyar történelmi emlékezetbe ágyazva mutatja be: a kiépülő állampárti diktatúrán, illetve az 1956-os forradalmon és szabadságharcon át Puskás Ferenc külföldi labdarúgó-karrierjének meghatározó eseményeiig. Mindezt a XXI. század audiovizuális kultúrájának digitális alapú és multimediális eszközrendszerével. A kiállítás tervezésekor Puskás Ferenc labdarúgó-pályafutását helyeztük a középpontba. Arra törekedtünk, hogy a Puskás Múzeum látogatói számára átélhetővé és jobban ismertté váljon mindaz, amit a világhírű magyar labdarúgó életpályája megtestesít. Puskás a legnagyobb hősünk. Élettörténetében minden benne van, ami magyarrá tesz minket: hazaszeretet, bátorság, barátság, bajtársiasság és csibészség. Ez a múzeum látszólag Puskás Ferencről és az Aranycsapatról szól, de valójában mirólunk, magyarokról mesél. Arról a büszke népről, amelyik soha nem félt megvívni a küzdelmeit, sem a csatatéren, sem a tárgyalóasztalnál, sem a futballpályán. Ha megnézik a múzeumot, akkor megértik, hogy miért mondtam azt a megnyitóünnepségen: minden magyarban van valamennyi Puskásból – tette hozzá Schmidt Mária.

Kispestről Madridig

Szöllősi Györgyöt, Puskás Ferenc életrajzíróját és a korszakot kutató sportújságírót, a Nemzeti Sport főszerkesztőjét bízták meg azzal, hogy vezesse a Puskás Múzeum futballszakértői csapatát. Feladatuk volt segíteni az előkészítő munkát a futballtörténeti és -szakmai hitelesség szempontjából, továbbá anekdotákat, idézeteket, tanulságokat, üzeneteket, újságcikkeket, interjúkat, filmfelvételeket, fotókat gyűjteni sok száz oldal és gigabájt terjedelemben. Ezekből választották ki a legmeghatározóbb, legelgondolkodtatóbb idézeteket, amelyek a múzeum falain olvashatóak, a legjellemzőbb és minőségi fotókat, filmeket.

– A mai múzeumlátogatóknak gyakran nincs hozzá elegendő idejük vagy türelmük, hogy hosszabb szövegeket olvassanak. Ennek érdekében hatékony megoldás lehet az egymondatos, lényegre törő, szellemes vagy erőteljes üzenetet hordozó idézetek bemutatása a falakon – mondta a Demokratának Szöllősi György. Hozzátette, ezt a módszert nagyon hatásosnak tartotta már a Schmidt Mária professzor asszony vezette alapítvány I. világháborús kiállításán is. A múzeumban számos eredeti és rekonstruált tárgy, bútor és futballrelikvia található.

A Puskás Múzeum látványvilágát és belsőépítészeti kialakítását F. Kovács Attila Kossuth-díjas tervező álmodta meg. Mind a négy szinten különböző stílust alkalmazott. Kérdésünkre elmondta, nagy kihívást jelentett, hogy nem hagyományos kiállítóterek álltak rendelkezésre, ugyanis a Toronyépület három szintjén nyolc hatalmas vasbeton pillér töri meg a teret. Feladata volt ezeket látványépítészeti eszközökkel eltüntetni.

Az első szinten Puskás Ferenc életének minden fontos állomásait nyomon követhetjük. Az eredeti vasbeton pillérek digitális vetítőoszlopokká alakulva mesélnek a kispesti és a madridi futballista életéről. A terem futballpályára emlékeztető kiképzése és a sarkokban elhelyezett négy lakásbelső (Kispest, Zugló, Madrid, Logodi utca) hitelesen mutatja be a sportlegenda különböző életszakaszait. A tér közepén magasodó ’56-os forradalmi kapu jelzi életének fordulópontját. Szöllősi Györgytől megtudtuk, a Puskás Ferenc négy életszakaszából megidézett négy szobabelsőt jobbára fényképek alapján rekonstruált bútorok alkotják, de számos eredeti tárgy is található közöttük. A Logodi utcai enteriőr, amely Puskás Ferenc utolsó lakóhelyét idézi az I. kerületben, számos személyes tárgyat őriz. Az ott található sötétzöld fotel például valóban az, amelyben Puskás Ferenc hosszú órákat üldögélt, ebből nézte a meccseket a televízióban.

Szakrális tér

Az Aranycsapatot bemutató szinten tizenegy dressz rekonstrukciója idézi fel a meccseken viselt mezek formáját, szabását és színét. Ezek a fotók és eredeti darabok alapján készült felsők bemutatják, milyen mezeket viseltek labdarúgóink például a Wembley-ben a 6:3-as mérkőzésen, a helsinki olimpiai döntőn vagy az olaszok ellen Rómában.

A személyes ajándéktárgyak, könyvek, trófeák, szekrényekben elhelyezett érmék és relikviák jelentős része Puskás Ferencnek a felcsúti Puskás Intézet által őrzött hagyatékából származik, eredeti tárgyak vagy azok alapján készült másolatok. A gyűjtemény alapja a Spanyolországból 2009-ben hazahozott húsz nagy ládányi Puskás-örökség. Ez a az évek során Grosics Gyula és Buzánszky Jenő hagyatékával, Sebes Gusztáv, Deák Ferenc, Kubala László és mások tárgyaival, valamint különféle nemzetközi és hazai árveréseken beszerzett és gyűjtőktől származó tételekkel gyarapodott, amelyek közül most több darab is látható a Puskás Múzeum vitrinjeiben. Például a győztes csapat játékosainak járó, kicsinyített, névre szólóan gravírozott BEK-serlegek, valamint az első interkontinentális kupa Puskás Ferencnek adományozott kicsinyített mása.

A fehér-arany színekben pompázó teremben látható a Puskás Ferenc 75. válogatottsága alkalmából készített serleg is, amelyet egy F. Kovács Attila által tervezett ereklyetartóban állítottak ki. Fölötte egy sugárzó napkorong, amit korabeli stílusú mennyezeti lámpák vesznek körbe. Az eredeti elemek jól illenek a tér hangulatához és szakrális atmoszférájához. Itt a Puskás-hagyaték dokumentumai, levéltári anyagok és korabeli újságcikkek digitálisan böngészhetők, valamint az ötvenes–hatvanas évek magazinjai poszterként jelennek meg a falakon.

Puskás, a bűnbak

A harmadik emelet egy rideg, dermesztő terem, ahol a pártvezetés és az Aranycsapat küzdelme zajlik.

– A kiállítás politikatörténeti szintje bemutatja azt a történelmi hátteret, amely Puskás Öcsi és az Aranycsapat sikereit keretezte. A Rákosi-diktatúra, a kiteljesedő állami terror időszakában egyetlen „szabad tér” létezett a nemzeti érzelem hangos megélésére: a lelátók világa. A rendszer azonban teljesen más szemszögből tekintett a futballra. A sportsikereket igyekeztek a pártállam eredményeiként feltüntetni, amelyekre egyrészt legitimációs tényezőként tekintettek, másrészt egy-egy a vasfüggönyön túli országgal szemben kiharcolt eredményt a kapitalizmus és a kommunizmus párharcaként és az ott elért sikerként könyveltek el és mutattak be – mondta lapunknak Schmidt Mária.

– A diktatúra világában azonban senki sem volt biztonságban. Amíg Puskás és csapattársai ontották a gólokat, a rendszer békén hagyta őket, de éppen az 1954-es világbajnokságon, a várva várt arany helyett szerzett ezüstéremre adott politikai reakció mutatott rá arra, hogy a diktatúra csak legitimációs eszközként tekintett a sportolókra. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a kommunisták Puskást bűnbakká kiáltották ki, neve hosszú időn keresztül nem hangzott el nyilvános fórumon – tette hozzá a történészprofesszor.

F. Kovács Attila belsőépítészeti kialakítása jól bemutatja, hogyan lavíroztak a focisták a kommunista rendszerben. A látogatók egy labirintusszerű folyosón bolyongva tekinthetik meg a tárlatot, a több mint kétméteres, belülről kivilágított kígyózó falak a kiállítótér egészén végigfutnak. Az építészeti konstrukció szimbolikusan leképezi azokat a vargabetűket, amiket a futballisták kénytelenek voltak megtenni a különböző politikusok és politikai akaratok között egyensúlyozva.

A kiállítás negyedik szintjén megtekinthető egy korabeli Fiat, amely a tárlat egyik legkiemelkedőbb darabja. F. Kovács Attila autómániásként remek ötletnek tartotta, hogy bemutassanak egy olyan kabriót, mint amilyenben Puskás Ferenc utazott olaszországi nyaralásai során. A tervezőcsapat Németországban talált egy leromlott állapotú autót, amelyet felújíttattak és egy forgó színpadot építettek hozzá, így most olyan, mintha egy elegáns autószalonban volna kiállítva. A sportautó jól visszaadja Puskás Ferenc világhírűségét: olyan világsztár volt, mint ma Lionel Messi vagy Cristiano Ronaldo. Puskás visszavonulása után összesen tizenegy országban dolgozott edzőként, mindenhol nagy népszerűség és szeretet övezte.

Arra a kérdésünkre, hogy miként látja a múzeum szerepét a magyar labdarúgás történetének megőrzésében és népszerűsítésében, Szöllősi György így válaszolt:

– Az 1954-es világbajnoki döntő elvesztése után a magyar futball politikai támogatása megszűnt, emellett az emigráns világsztárok sikerei miatt még kényelmetlenebb lett a kádári diktatúrának az Aranycsapat témája. A futball jelentőségét igyekeztek bagatellizálni, az érte lelkesedőket kigúnyolni, a magyar sikereket leértékelni, Puskásék spanyolországi sikereit elhallgatni. Ennek évtizedeken át ható, negatív következményei lettek az addig irigyelt magyar futballkultúrában, amely éppen akkor kezdett hanyatlani, amikor a televízió és a jogdíjak megjelenésével a sportág Nyugat-Európában óriási fejlődésnek indult. Generációk köztudatából töröltek ki nálunk olyan példaképeket és egyéniségeket, mint Puskás Ferenc, Kubala László, Guttmann Béla, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Kalmár Jenő, hogy csak a legnagyobbakat említsük – mondta az újságíró.

Úgy látja: régóta meglévő igény volt, hogy Puskás Ferencnek, valamint az ötvenes évek legendás magyar Aranycsapatának végre kultúrtörténeti jelentőségéhez méltó emlékhelye legyen Budapesten. Ahogy fogalmazott, hazánk régóta tartozott egy ilyen múzeummal a közös emlékezetünkben azóta szinte népmesei hőssé vált londoni győzőknek. Örvendetesnek tartja, hogy a múzeum közvetlenül kapcsolódik a futballszurkolók és a futballturisták által amúgy is kultikus célpontként számon tartott Puskás Arénához, hiszen annak része lett a múzeum. Úgy véli, fontos, hogy ez a létesítmény szerves részévé váljon a stadionkörútnak, ahogy azt a nyugat-európai nagy arénáknál látjuk, amelyeket hétköznapokon, két mérkőzés vagy koncert között is rengetegen látogatnak.

– Ez egy pluszattrakció lesz a stadionkörút során, amelynek keretében a látogatók bekukkanthatnak az öltözőbe, leülhetnek a kispadra, beülhetnek a sajtótájékoztató-terembe, és most már a Puskás Múzeumba is ellátogathatnak, amely bemutatja a világnak, hogy a huszadik század nemcsak sok keserűséget hozott a magyaroknak, hanem egy igazi világraszóló magyar sikertörténetet is – tette hozzá Szöllősi György.

Kiemelte Csányi Sándornak, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének a múzeum megnyitóján elhangzott gondolatait, amelyek szerint a múzeum az idelátogató gyermekcsapatok, iskolai osztályok és futballakadémiai növendékeknek inspirációként szolgálhat: ha egyszer a magyar labdarúgás már volt a világ élvonalában, akkor ismét eljuthat oda.

Schmidt Mária hangsúlyozta, Puskás Ferenc a XX. század embertelen pusztítását és gyilkos ideológiáit leginkább megszenvedő Közép-Európa egyik kisvárosának szegényes, apró házából indulva tehetsége, szorgalma és zsenialitása révén a világ legnépszerűbb sportágává váló futball első nemzetközi csillaga lett. Kis növésű, szegény fiúból a XX. század ünnepelt gólkirályává vált: milliók bálványa, a történelem igazságtalanságát megszenvedő magyarok büszkesége és elégtétele – mondta lapunknak a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Hozzátette, szándékaik szerint a Puskás Múzeum olyan büszkeségponttá válhat, amely képes arra, hogy a fiatal nemzedékek számára is identitásteremtő, azt megerősítő attrakcióvá váljon.