Az olimpiai pályázat visszavonása után a jelek szerint a nemzeti aréna, az új Puskás Ferenc Stadion lett az ellenzéki média új célpontja. Az elmúlt héten több félrevezető és demagóg írás is napvilágot látott a beruházással kapcsolatban.

„Még el sem kezdték építeni, de már 300 milliárdnál jár a Puskás Stadion költsége”, „Így fognak ömleni a milliárdok a Puskásba”, „Puskás stadion: 300 milliárd lesz a vége?” – csak néhány a múlt hét első felében megjelent internetes írások címei közül.

Azt persze már megszokhattuk, hogy ellenzéki körökben minden sportra fordított összeg – legyen szó olimpiarendezésről, úszóarénáról vagy atlétikai stadionról – pénzkidobás, ezért koncentráljunk inkább az új Puskás beruházásával kapcsolatos számokra. A téma már a Fürjes Balázzsal készített, két héttel ezelőtti interjúnkban is felmerült, s a kormánybiztos tételesen ismertette a valós adatokat.

– A stadion ára 142,85 milliárd forint, az ötszázaléknyi tartalékkeret 7,15 milliárd forint, az áfa összege 40,5 milliárd forint. A stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye van, és lefolytatták a kivitelező kiválasztásához szükséges nyílt, nemzetközi közbeszerzési eljárást. A felhívás megjelent az Európai Unió hivatalos értesítőjében, valamint az unió összes hivatalos nyelvére lefordítva az EU hivatalos lapjában – mondta a Demokratának Fürjes Balázs. – Az olcsóbb ajánlat tartalmazza az építés költségét, a három hónapon keresztül történő üzemeltetést, a nyitórendezvény költségeit.

Tegyük hozzá: a fent említett, több mint negyvenmilliárdos áfaösszeg a beruházás során visszakerül a költségvetésbe, ez tehát valójában nem minősül kiadásnak.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy korábban egyetlen hivatalos költségbecslés készült: a közbeszerzés indítása előtt a kiíró törvényi kötelezettsége megbecsülni az építkezés árát, majd ezt az értéket leadni a közbeszerzési hatóságnak.

– Az új Puskás-stadion 2016-ban a közbeszerzési hatóságnál is leadott bruttó becsült értéke 180,02 milliárd forint volt, áfatartalommal és öt százalék tartalékkerettel együtt. A közbeszerzés során beérkezett legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb – mondta Fürjes Balázs, vagyis az emelkedés mértéke töredéke annak, mint amit egyes médiumok sejtetnek.

S hogy a beruházás nemzetközi viszonylatban drágának számít-e? Nos, az új Puskás Ferenc Stadion egy székre jutó költsége áfa nélkül 2,1 millió forint. Ez tartalmazza az úgynevezett nem stadionjellegű terek költségét is, így konferenciatermekét, parkolókét, vagy a sportmúzeum, rendőrőrs, az étterem és a szurkolói bolt kialakítását. A közelmúltban megépült, hasonló méretű európai stadionok – Bakuban, Varsóban, Marseille-ben, Münchenben vagy Londonban – nettó egy székre jutó költsége átszámítva átlagosan 1,24–3,1 millió forint között változik. Az új nemzeti aréna tehát reális piaci keretek között, európai viszonylatban átlagos költséggel épül fel.

Mindezt egyébként megerősítette a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.-nek a vádakra reagálva kiadott múlt heti közleménye is, leszögezve, hogy az új Puskás-stadion építési költsége továbbra is a fent említett nettó 142,85 milliárd forint. A KKBK azt is megemlítette, hogy a sajtóban több helyütt a Chelsea londoni stadionjának építésével állították párhuzamba a budapesti beruházást, úgy tálalva, mintha az angol csapat arénája olcsóbb lenne.

„A Chelsea stadionja nettó 179 milliárd forintból épül, míg a Puskás Stadion nettó 142,85 milliárd forintból. A londoni topcsapat új létesítménye 60 ezer, míg a Puskás Stadion 67 ezer férőhelyes lesz. A Chelsea új sportlétesítményének egy székre jutó költsége 3 millió forint. Ezzel szemben az új Puskás Stadionnál ez az összeg 2,1 millió forint, tehát arányaiban csaknem a harmadával olcsóbb” – áll a közleményben.

Tegyük hozzá azt is, hogy bár a régi „Nép­stadion” számos sporttörténelmi sikernek adhatott otthont, az évtizedek során nemcsak állaga romlott le, de kialakítása is korszerűtlenné vált, fenntartása pedig rendkívül gazdaságtalan volt. Ezzel szemben egy, például konferenciatermeket is magában foglaló, XXI. századi aréna sokkal hatékonyabban üzemeltethető. Ráadásul a Puskás Ferenc Stadion igazán rangos eseménnyel debütálhat, hiszen a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire a kontinens 13 városában, köztük Budapesten kerül sor – az új létesítményben három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt rendeznek majd. S ha a magyar nemzeti csapat a 2016-os viadalhoz hasonlóan kvalifikálja magát, telt ház előtt, a magyar fővárosban léphetne pályára.

(bándy)